Akkor és most: fényképek arról az 1941-es bombázásról, amely mindörökre átszabta a szerb főváros látképét.
Kattintson a képekre, hogy láthassa, hogyan néz ki ugyanaz a környék 2021-ben!
![Caption](https://gdb.rferl.org/fd963ad8-539a-47cb-b2f5-c04a74d4a9b4_w1920.jpg)
![](https://gdb.rferl.org/1d1cf066-4169-434b-9096-027e9e6fe2de_w1920.jpg)
Az 1941. április 6-i bombázás számos belgrádi épületet, a többi között a Régi Palotát is romba döntötte. A légitámadás több tízezer emberéletet követelt, és elpuszította a belváros nagy részét. A Szerb Nemzeti Könyvtár leégésével az ország írásos örökségének jelentős része is megsemmisült.
![Caption](https://gdb.rferl.org/d4f54b0f-a314-43ec-a9ce-2e4b63b10694_w1284.jpg)
![](https://gdb.rferl.org/4187de8b-3af2-4d40-bc10-5c04d86b2f76_w1284.jpg)
A támadás Belgrád központjára irányult látszólag mindenféle katonai célkitűzés nélkül. A bombázást Adolf Hitler rendelte el, miután puccsal eltávolították II. Péter jugoszláv királyt 1941. március végén.
![Caption](https://gdb.rferl.org/71b43a63-9294-4a3f-8b0d-10adbb169573_w1200.jpg)
![](https://gdb.rferl.org/32c9a5a5-8cbd-4a34-9b84-fa932dab0bc2_w1200.jpg)
A puccsot megelőzően Jugoszlávia erős nyomás alatt állt, hogy szomszédaihoz - Bulgáriához, Magyarországhoz és Romániához - hasonlóan a fasiszta Németország mellé álljon.
![Caption](https://gdb.rferl.org/9a7600ff-862d-4ca9-b1c3-9b00e0500369_w1553.jpg)
![](https://gdb.rferl.org/7de31e23-fb94-4a09-8ba2-05f91379e894_w1553.jpg)
Nem sokkal azután, hogy Jugoszlávia megállapodást kötött a náci Németországgal és szövetségeseivel - amelyet a kisebb rossznak tekintettek Jugoszlávia megszállásával szemben, ami az ellenállása esetén várt volna rá -, a jugoszláv légierő parancsnokai megbuktatták II. Pétert.
![Caption](https://gdb.rferl.org/59527aed-4a97-4e63-932e-2fdfc3d66a1f_w1920.jpg)
![](https://gdb.rferl.org/cc60be27-c139-4e0b-875b-20377af64eb4_w1920.jpg)
Winston Churchill egykori brit miniszterelnök a következőket mondta a puccs hírére: “Ma korán reggel megszólalt a jugoszláv nemzet lelkiismerete. Forradalom tört ki Belgrádban, és a miniszterekre, akik tegnap eladták az ország becsületét és szabadságát, letartóztatás vár. Ezt a hősies mozgalmat annak a bátor és katonás harcnak a dühe táplálja, amelyet gyenge vezetőik árulása és a tengelyhatalmak piszkos áskálódása váltott ki.”
![Caption](https://gdb.rferl.org/9fe1adc6-86f4-47dc-b51f-7933af0d6881_w1920.jpg)
![](https://gdb.rferl.org/e4e4a06a-f9c5-43bd-bc78-9902cdc47f96_w1920.jpg)
Többek szerint a brit hírszerzésnek köze volt a puccshoz, ám Angliának nem volt módja közvetlenül segíteni Jugoszláviának. A helyiek közül sokan örültek a puccsnak: “inkább a sírba, mint rabszolgának” - skandálták.
Hitler éppen erre a sorsra ítélt több ezer helyi lakost, amikor “kíméletlen szigort” rendelt el a puccsra való válaszként.
![Caption](https://gdb.rferl.org/f257cfa8-de21-4471-be02-343a8315044b_w1920.jpg)
![](https://gdb.rferl.org/f19e01ac-914e-45e7-a7d4-5fdd1bc457b2_w1920.jpg)
Curzio Malaparte orosz háborús tudósító és író azt mondta, az április 6-i bombázások úgy rázták meg a földet, “mintha földrengés lett volna”. “Házak borultak egymásra, összeomló falak csattantak, és (törött ablaküvegek) hullottak a járdákra” - emlékezett vissza az újságíró.
![Caption](https://gdb.rferl.org/9ccfada9-0c2c-4ed3-9357-30c233eaf7bf_w1200.jpg)
![](https://gdb.rferl.org/122ef2e2-5008-4435-88ce-2e95a4cde260_w1200.jpg)
A német bombatámadások közötti szünetekben Malaparte “kétségbeesett, rémült sikolyokról, kesergésről, nyögdécselésről, átkozódásról és zaklatott emberek kiabálásáról” számolt be.
![Caption](https://gdb.rferl.org/2f0b220c-de9e-45ad-a3fe-31625766c934_w1013.jpg)
![](https://gdb.rferl.org/891db42c-8c99-43ba-8087-2015f8936db5_w1013.jpg)
A belgrádi állatkert bombázása után Churchill azt írta: “a füstben és tűzben úszó rémálomban darabokra tört ketrecükből előjöttek az őrület határán lévő állatok...”
![Caption](https://gdb.rferl.org/b27605c5-0ff0-4915-80fc-f1074c425eb4_w1920.jpg)
![](https://gdb.rferl.org/44715d6e-b86b-48cc-8b21-fb2ae4b4a925_w1920.jpg)
A fenti képet - és további fotókat is ebben az összeállításban - egy olasz katona készítette, aki Jugoszlávia fasiszta megszállásában vett részt, és nem sokkal a bombázás után érkezett Belgrádba.
![Caption](https://gdb.rferl.org/8e5c27e1-b5fb-419a-8536-cbec2b265670_w1195.jpg)
![](https://gdb.rferl.org/99173810-ad4a-4fe5-9c1f-3534550f2588_w1195.jpg)
Belgrád április 12-i megszállását követően mintegy 375 ezer jugoszláv katonából lett hadifogoly.
![Caption](https://gdb.rferl.org/5e99c3ae-99b7-4b47-ac0f-36757e448d90_w1920.jpg)
![](https://gdb.rferl.org/aab21fda-98bc-4b17-a37e-2d311361b24c_w1920.jpg)
Szinte pontosan három évvel az 1941-es támadás után ismét bombatámadások rázták meg Belgrádot. Ezúttal a szövetségesek által, akik a háború fordulata után náci erődöket vettek célba.
![Caption](https://gdb.rferl.org/1911a0fa-54ae-4a38-828d-9db7cc31bd57_w1920.jpg)
![](https://gdb.rferl.org/bba581e4-60d4-406f-a6cb-4b1b36fb087d_w1920.jpg)
Ásatások során Belgrádban mind a map napig előkerülnek II. világháborús bombák.