Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Napi 1500 forintból élt Debrecenben a családjával, most a BioNTech társigazgatója


Témavezetői állandóan faképnél hagyták Boros Gábort. Végül 2010-ben Karikó Katalin lett a mentora, aki öt évvel később állást ajánlott neki a BioNTechnél.

Tehetséges fiatal kutatóként nem volt szerencséje Magyarországon. Boros Gábor biokémikust három témavezetője is faképnél hagyta, mire végre ledoktorált a Debreceni Egyetemen. Karikó Katalin professzor tíz éve lett a mentora, hetente online oktatta és postán küldött neki a kísérletekhez kiegészítő anyagokat az mRNS-alapú fehérjeterápia alkalmazásához, amely végül a korona-elleni vakcina kifejlesztéséhez vezetett. Dr. Boros Gábor hat évvel ezelőtt feleségével és két éves gyerekükkel egy debreceni albérletben éltek napi 1500 forintból. Most a világ egyik legsikeresebb kutatója, aki Németországban lakik a családjával és egy ideig még biztosan nem térnek vissza Magyarországra.

Az ötéves Boros Gábor és a szülei rokonlátogatásra mentek Debrecenbe az egyik unokatestvéréhez. A fiú gyógyíthatatlan betegségben, akut leukémiában szenvedett. Gábort annyira megrázta a tény, hogy létezik olyan betegség, amire nincs gyógymód, hogy eltökélte: orvos lesz és megtalálja a gyógymódot.

Boros Gábor ugyan nem lett orvos és a leukémia ellenszerét sem találta meg. De komoly szerepe volt abban, hogy a világot megbénító és csaknem 100 millió embert megfertőző, kétmillió halálos áldozatot szedő vírus-elleni fegyverrel felvértezze az emberiséget. Ma már nem bánja, hogy nem orvos, hanem kutató-biológus lett.

"Nagyon boldog vagyok" - Dr. Boros Gábor a BioNTech világhírű kutatója
please wait

No media source currently available

0:00 0:00:39 0:00

Aki szerint a kémcsőnek is lelke van

Boros Gábor a Debreceni Egyetemen két ponttal csúszott le az orvosiról. Így biológia szakra ment, ahol már az első évben rabul ejtette a labor. Már akkor úgy tekintett a munkájára, mint egy folyamatos nyomozásra.

Állandóan azon járt az esze, hogy milyen kis részletet kell beilleszteni és hova, hogy a nagy egész végül működőképes legyen. Már az első évben bekapcsolódott az egyetem egyik kutatásába, amelyben patkányok agyműködését vizsgálta.

Karikó Katalin 2010-től mentorálta a kutatót. A professzor asszony postán Amerikából és Németorszgból is küldött neki reagenseket és pipettákat a kutatásaihoz.
Karikó Katalin 2010-től mentorálta a kutatót. A professzor asszony postán Amerikából és Németorszgból is küldött neki reagenseket és pipettákat a kutatásaihoz.

Gábor életében ekkor kezdődött el az a szakasz, amikor hiába kísérletezett, tanult és kutatott, valamiért szinte minden témavezetőjével megszakadt a munkakapcsolata. Vagy ezért, vagy azért.

A patkányok agyműködését hiába kutatta az egyetemen, a témavezetője külföldre ment. Ezért Boros Gábor is ment, méghozzá az Orvosi Vegytani Intézetbe, ahol porcsejtek regenerációjával foglalkozott. A doktori disszertációjára készült, de az akkori témavezetőjénél sok volt a diák és Gábor témája állt tőle a legtávolabb, ezért közölte is a fiatal diákkal, hogy őt biztosan nem fogja tudni felvenni.

Gábornak megint mennie kellett. A Molekuláris Biológiai és Biokémiai Intézetben a rendkívül agresszív kissejtes tüdőrák korai diagnosztikájával foglalkozott, ráadásul a legújabb molekuláris biológiai módszerekkel. Csakhogy hiába, mert a témavezetője egy év után szülési szabadságra ment. Az egyetem pedig a négy hoppon maradt fiatal doktorandusz mellé nem rendelt ki újabb tanárt.

„Egy évig egyedül dolgoztam a laborban. Autodidakta módon tanultam meg mindent a legújabb módszerekről és optimalizáltam be ezeket a kutatásaimba. Rengeteget tanultam egyedül, annak ellenére, hogy sajnos ebből a munkából sem lett végül semmi. De, ott találkoztam a feleségemmel, aki akkoriban asszisztens volt”

– mesélte a Szabad Európának Boros Gábor, aki szerint a tudományos előmenetele ugyan stabilan egy helyben toporgott, de legalább a szerelmet megtalálta.

„Ajándékba kaptam tőle egy nejlonszatyrot karácsony előtt, amiben a kedvenc ételemnek a tejbegríznek a hozzávalói voltak. Akkor esett le a tantusz, hogy ez egy komoly kapcsolat lesz”

– mesélte Boros Gábor, aki nem sokkal ez után meg is kérte a barátnője kezét, aki igent mondott és összeházasodtak.

A professzor, aki bosszúból kirúgta a feleségét

Gábornak elege lett abból, hogy egyedül kell tanulnia a laborban és az egyetem fittyet sem hány rá, így otthagyta a Molekuláris Biológiai és Biokémiai Intézetet. Volt még egy éve a doktoranduszi jogviszonyából, ezért úgy döntött, hogy megpörgeti az utolsó évét és elmegy oda, ahol még többet tanulhat és az eddig elsajátított módszereket kamatoztathatja. Úgy tippelt: az Infektológiai és Gyermekimmunológiai Intézetben összejöhet végre a doktori disszertációja. A felesége is vele tartott asszisztensként. Csakhogy a tippje nagyon nem jött be.

„Az ottani témavezetőmmel egy professzorral, akkora kommunikációs lyuk tátongott kettőnk között, hogy semmiben nem egyezett a véleményünk, semmi nem volt jó, amit csináltam. Nem tudom miért alakult ez ki, biztosan mindketten hibásak voltunk, de elég sok megalázó és szörnyű dolog történt” – meséli Boros Gábor.

Akkoriban az Infektológiai és Gyermekimmunológiai Intézetben preklinikai tesztelések és DNS-szekvenálások folytak, valamint a ritka genetikai betegségekkel összefüggő fehérjének a kimutatása is. A kutatónak az utóbbi volt a feladata. Beleadott apait-anyait és nem csak nappal, hanem éjszaka is dolgozott. A doktorandusz lelkessége viszont nem tetszett a professzornak, ezért minden áron meg akarta szégyeníteni a férfit. Végül kirúgta Gábor asszisztensként dolgozó feleségét az intézetből. A fiatal kutató néhány hónap után belátta, bármennyire is akarja nem tud együtt dolgozni a professzorral, ezért felmondott.

„Mindketten munkanélküliek lettünk. Jelentkeztem mindenhova kutatónak, laborokba. Aztán már nem csak kutatónak, hanem pizzafutárnak is. De sehova nem vettek fel. Az egyik helyen alul a másiknál túlképzett voltam”

– magyarázta a kutató, aki végül majdnem elment egy gyerekkori barátja cégéhez rovarirtónak, de végül az utolsó pillanatban kapott egy ugyan rosszabbul fizető, de hozzá közelebb álló pozíciót.

Karikó Katalin és a postán feladott kísérleti anyagok

Boros Gábor 2010-ben végre visszakerült a tudományos közegbe. Állást kapott a Debreceni Egyetem Bőrklinika laborjában. A felesége is megtalálta a számítását: környezetmérnökként az egyetemi fénymásoló irodavezetője lett, így ő jobban keresett a férjénél. Boros Gábor szerint annál nem volt nehezebb, hiszen ő 2010-ben kutató-biológusként alig valamivel több mint százezret vágott zsebre havonta.

A Debreceni Egyetem Bőrklinikájának csapata 2012-ben.
A Debreceni Egyetem Bőrklinikájának csapata 2012-ben.

Azonban nagyon boldogok voltak, hiszen a feleségével együtt így már nyugodt szívvel intettek búcsút annak a minigarzonnak, ahol addig hárman az anyósával éltek. A fiatal pár új életet kezdett, Gábor pedig új kutatási területet kapott a Bőrklinikán.

„A Bőrklinikán az UV napsugárzás okozta DNS-károsodások kijavításának molekuláris mechanizmusait kellett kutatnom. Itt találkoztam 2010-ben egy konferencián Karikó Katalinnal, aki az mRNS-alapú terápia alapjait teremtette meg Drew Weissmannal a Pennsylvaniai Egyetemen és később szabadalmaztatták a felfedezést. Én akkor hallottam életemben először erről az egészről. A Bőrklinikán viszont ez után találták ki, hogy az UV sugárzás okozta DNS-károsodás javításához ezzel a technológiával juttatnánk be a fehérjét a bőrsejtekbe” – magyarázta a Boros Gábor.

Rögös út és sok nélkülözés vezetett a világsikerig. Dr. Boros Gábor, aki a BioNTech (Protein Replacement Therapies) társigazgatója azt mondta: 2021 végére fellélegezhet az emberiség.
Rögös út és sok nélkülözés vezetett a világsikerig. Dr. Boros Gábor, aki a BioNTech (Protein Replacement Therapies) társigazgatója azt mondta: 2021 végére fellélegezhet az emberiség.

Karikó Katalin innentől kezdve a mentora lett az addig témavezetőkben nem bővelkedő Gábornak. Hetente beszéltek egymással online a tudomány világáról, kutatási eredményekről, arról, hogy hogyan kellene és mivel tovább kísérleteznie a fiatal kutatónak, amelyben akkori témavezetője Dr. Emri Gabriella is nagy segítségére volt. Karikó professzor asszony még az Egyesült Államokból kezdett el postán küldeni a kutatáshoz szükséges anyagokat Gábornak Debrecenbe.

De voltak olyan esetek is, amikor a szintén a Pennsylvaniai Egyetemen tanító kisújszállási származású Pardi Norbert adjunktus volt a postás. A debreceni biológus olyankor vonatra pattant és elzakatolt a kisúji MÁV állomásra, ahol átvette Pardi Norberttől a reagenseket és a pipettákat. Így lett végül Boros Gábor is tiszteletbeli kisújszállási.

Napi 1500 forint az életre

A fiatal kutató és felesége életében minden kerek volt. 2013-ben kislányuk született. Pár évvel később azonban rájöttek, hogy csak Gábor százezres fizetéséből nem tudnak megélni.

"Otthon 1500 forint jutott egy napra" - Dr. Boros Gábor a BioNTech világhírű kutatója
please wait

No media source currently available

0:00 0:00:25 0:00

„2015-ben csúcsosodott ki az, hogy valamerre lépni kell, mert ennyi pénzből több mint harminc évesen, albérletben gyerekkel egyszerűen nem jöttünk ki. Akkorra esett a doktori disszertációm és ugye a kislányunk miatt csak az én fizetésemből éltünk. Olyan anyagi helyzetbe kerültünk, hogy azt már nem lehetett folytatni. Felmerült, hogy nem tudjuk már az albérletet sem fizetni. Még mindig meg van az a naptár, amibe az adott hónapban napról-napra beírtuk, hogy mennyit költhetünk. Kijött az az összeg, hogy napi 1500 forint. Ennyit és kész. Nem léphettük túl, mert akkor annyi, marad a vajas kenyér”

– magyarázta Boros Gábor, aki akkor már magyarországi gyógyszergyárakhoz is jelentkezett. Karikó Katalin azt tanácsolta neki, hogy mivel az mRNS-alapú terápia felhasználásáról és alkalmazásáról tud a legtöbbet, ezért adja be külföldre is a jelentkezését. Végül a biológus nem csak az amerikai Modernához jelentkezett.

„Karikó Katalin 2013-ban került a BioNTech-hez, mint alelnök és ott tovább folytatta a módosított RNS terápia alkalmazásának lehetőségeinek kutatását a csapatával, amely akkor még csak három főből állt. És mondta, hogy náluk is lesz lehetőség és adjam be az önéletrajzomat a BioNTech-hez. Beadtam.”

Csak egy napot húzott le náluk, de így is nagyon büszkék rá

A kutatóra azonnal lecsapott a Richter Gedeon Gyógyszergyár. Három környi interjú után felvették. Boros Gábor éppen csak becsekkolt az új munkahelyére, lefutotta a kötelező bürokratikus köröket a Richternél, amikor a második munkanapján csörgött a telefonja.

„Katalin felhívott, hogy engem vettek fel a csoportjába negyedik tagnak a BioNTech-hez. Hát, tényleg sírtunk a feleségemmel. Fantasztikus érzés volt, mert tudtam azt, hogy ez nem csak szakmailag egy óriási előrelépés, hogy Katalin mellett dolgozhatok tovább az mRNS-sel, hanem, hogy innentől kezdve anyagilag és érzelmileg is rendben lesz a családom és én is. Tulajdonképpen a köszönöm az nem fejezi ki azt, hogy mennyire hálás vagyok Katinak”

– mesélte elérzékenyülve Boros Gábor a Szabad Európának. A kutató még aznap felmondott a Richternél, ahol azt mondták neki: rekordot döntött, mert egy nap után még senki sem lépett le a cégtől.

Az azóta világhírű kutató a szakmában azt hallotta, hogy bár csak egy napot dolgozott ott, de a Richternél nagyon büszkék rá.

A mínuszból pluszba a nagypapa pénze vezetett

Boros Gábor megragadta a lehetőséget és elfogadta a BioNTech által felajánlott pozíciót. A friss doktori címmel rendelkező férfinak és családjának azonban pénze semmire sem volt, ellenben adósságaik rendesen.

„Nekünk tényleg semmi pénzünk nem volt. Mindig csak annyi volt, amiből ettünk és laktunk. Nem tudtunk félrerakni, mert nem volt miből. Jelentős összeggel kellett kimenni Mainzba, Németországba, hiszen albérletet kellett szerezni. Élni kellett valamiből az első hónapban, hiszen csak az után kaptam fizetést. Meg eleve nagyon sok adósságunk is volt.”

Gábor végül az egyetlen emberhez fordult, akinek volt pénze és mert is tőle kölcsönkérni: a nagyapjához.

„Felhívtam, hogy papa, nekem most sok pénz kell, mert kaptam egy ilyen álláslehetőséget és szeretném már a családomat biztos anyagi körülmények között tudni. És azt mondta: »Természetesen, fiam.« Még aznap elmentem hozzá és odaadta nekem azt a rengeteg pénzt, amennyit még életemben nem láttam soha. Ebből indultunk el Németországba”

– mesélte a kutató, aki egy év után visszafizette a nagyapja egész életében gyűjtögetett kölcsönvagyonát.

Boros Gábor a BioNTechnél egyből a mély vízben találta magát. Az RNS gyártását, készítését, tesztelését is nagyon gyorsan meg kellett tanulnia és meg kellett szereznie az állatkísérletek végzéséhez szükséges engedélyt is. A sok munkának meg is lett az eredménye. A kutatónak az összes kísérleti fázisban óriási szerepe volt.

A Pfizerrel már két éve együtt dolgoztak mRNS-alapú vakcinafejlesztéseken. Ahhoz, hogy az mRNS gyógyászati célokra is használható legyen a szerkezetét alkotó elemek optimális beállítása szükséges. Ezeket a kezdetektől fogva a Boros Gáborral kiegészült Karikó Katalin munkacsoportja kísérletezte ki. A pandémia kitörésekor a Pfizer számára ezért nem volt kérdés, hogy kivel fejlesszenek vakcinát.

"Nem szabad, hogy a fejünkbe szálljon a siker" - Dr. Boros Gábor a BioNTech világhírű kutatója
please wait

No media source currently available

0:00 0:01:25 0:00

„Hogy pont egy ilyen pandémia, egy világjárvány révén került napvilágra az, hogy amin mi sok éve dolgozunk az most mindenki számára egy elérhető sikerré kovácsolódott össze, az fantasztikus érzés. Nagyon boldogok vagyunk, de nem szabad, hogy a siker a fejünkbe szálljon. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy egy olyan vírusról van szó, amelyiknek a mutációs rátája nem olyan magas, így az általunk kifejlesztett technológia is köthet ellene" – mondta Boros Gábor, aki azt is elárulta, hogy mi van a Pfizer/BioNTech vakcinájában.

Mit tartalmaz a vakcina?
A vakcinában lévő módosított mRNS olyan, mint amit az ember szervezete állít elő. A BioNTech kutatói a fehérjéket aminosavakból építik fel, amelyeket ételekből vesznek fel. Azonban a kívülről beadott mRNS-t "becsomagolják" a nagy mérete miatt, hogy ne bontsa le a szervezet nagyon gyorsan. A csomagolóanyag tartalmaz különféle sókat és cukrot. Egy stabilizáló anyag is van benne, a PEG-2000, ami szintén természetes úton lebomlik. A PEG-2000 megtalálható a gyorsételekben, krémekben is, de persze a vakcinában sokkal kisebb mennyiségben. És szintén van még a csomagolóanyagban koleszterin és foszfokolin, amelyek szintén minden ember szervezetében megtalálhatóak. A vakcinában nincs sem alumínium, sem higany, semmiféle fémes összetevő.

Boros Gábor azt mondta a Szabad Európának, hogy gőzerővel dolgoznak tovább az mRNS-alapú terápián, hogy az más betegségekkel és vírusokkal szemben is működhessen. A világhírű kutató reményei szerint 2021 végére már eltűnhet a koronavírus és fellélegezhet az emberiség.

A Dr. Boros Gáborral, a BioNTech kutatójával készített interjúnkat meghallgathatja a Szelfi c. podcastunkban szombaton.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

  • 16x9 Image

    Báthory Róbert

    Báthory Róbert a magyarországi Szabad Európa, senior oknyomozó újságírója. 17 éve dolgozik a médiában, ebből 10 évet a legnagyobb televíziók; RTL Klub, Tv2, Hír TV, MTV hír - és hírháttér műsorainál, mint riporter, szerkesztő illetve felelős szerkesztő. Ezt megelőzően a Kossuth Rádió és a Rádió C munkatársa volt.

XS
SM
MD
LG