Mielőtt a második világháború és a kommunista diktatúra elpusztította volna Budapestet a XX. században, a magyar főváros számos olyan építészeti kinccsel rendelkezett, amelyek ma már csak fényképen léteznek.
Kattintson vagy koppintson az archív fotókra, hogy megnézze, hogyan néznek ki ma. Az új fotók 2023 decemberében készültek.
A régi Erzsébet híd egy 1943-ban készült felvételen. Az építményt a visszavonuló német csapatok 1945 januárjában felrobbantották. A híd maradványai csaknem két évtizedig emlékeztettek a háborúra, 1964-ben készült el az új Erzsébet híd. | Archív fotó: Fortepan / Hirschi Ágnes
A Margit fürdő egy természetes melegvíz-forrás fölé épült a Margit-szigeten, 1870-ben készült el. A háborúban megsérült, majd 1945-ben a Vörös Hadsereg kifosztotta, végül az ötvenes években lebontották. Helyére brutalista stílusban gyógyszálló épült, amely ma is működik. | Archív fotó: Fortepan / Lajtai László
A Nemzeti Színház 1964-ben. A következő évben az épületet a kommunista hatóságok lebontották, állítólag azért, hogy metróalagutat áshassanak alá. A gyanút, hogy a bontással a függetlenségre törekvő magyaroknak akartak üzenni, csak erősítette, hogy március 15-re tűzték ki a bontás kezdetét. Ez a dátum Magyarország egyik legfontosabb nemzeti ünnepe, amely az osztrák uralom elleni, 1848–49-es forradalomra és szabadságharcra emlékezik. | Archív fotó: Fortepan / MZSL / Ofner Károly
A Dunapalota 1943-ban. Eredetileg a Ritz szállodalánc által épített luxushotel volt. Az épület súlyosan megrongálódott a második világháborúban, később lebontották, hogy megépülhessen az 1981-ben megnyílt Forum Hotel, amely ma InterContinental Budapest néven működik. | Archív fotó: Fortepan / Hirschi Ágnes
A Regnum Marianum-templom a budapesti Városliget szélén 1936-ban. A templomot az 1919-es, rövid életű Magyar Tanácsköztársaság összeomlásáért érzett hála jeleként építették. A templom szimbolikus jellege miatt nyilvánvaló célponttá vált a baloldali rezsim számára, amely átvette a hatalmat, miután a Vörös Hadsereg elfoglalta Budapestet. A templomot 1951-ben lebontották, helyén az 1919-es Tanácsköztársaságot dicsőítő emlékművet állítottak. | Archív fotó: Fortepan / Ted Grauthoff
A Közlekedési Múzeum épülete a budapesti Városliget keleti sarkában 1896-ban. A lenyűgöző múzeumot 1945-ben megrongálta a bombázás, majd visszafogott stílusban újjáépítették. 2015-ig fogadta a látogatókat, 2017-ben lebontották. Ma egy kerítéssel körbevett üres terület. | Archív fotó: Budapest Főváros Levéltára / Klösz György
A Kereskedelmi Minisztérium épülete 1921-ben. A minisztérium székháza a második világháborúban súlyosan megrongálódott, maradványait 1948-ban lebontották. Az épület helyén ma körforgalom és park található. | Archív fotó: Fortepan
A Gellért-hegy lábánál lévő természetes forrás köré épített pavilon 1910-ben, amelyből meleg és enyhén radioaktív víz bugyogott. Ma ugyanebből a forrásból származó gyógyvizet lehet inni az újjáépített Erzsébet híd szerkezetébe épített kútból (a 2023-as fotón látható szürke ajtók mögött). | Archív fotó: Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum
Vámszedőházak a Ferenc József híd budai oldalán 1906-ban. A Dunán való átkelésért díjat szedtek, ezzel fizették vissza Budapest néhány elegáns hídjának építési költségét. 1918 után megszűnt a gyűlölt díjfizetés, és a második világháborúban megsérült vámszedőházak szinte mindegyikét lebontották. Mára csak két épület maradt fenn a Szabadság híd pesti hídfőjénél. | Archív fotó: Fortepan / Deutsche Fotothek / Bruck & Son
A magyar tengerészek emlékműve a Petőfi hídnál 1943-ban. A tetején egy harminc méter magas világítótorony működött. Az első világháborúban elesett osztrák–magyar haditengerészet katonáinak állított emléket. 1945-ben a visszavonuló náci csapatok a híd felrobbantásával az emlékművet is elpusztították. | Archív fotó: Fortepan / Divéky István
Szökőkút a Podmaniczky (Rudas László) utcában egy háromágú szigonyt tartó női alakkal 1900-ban. Az emlékmű helyén 1942-ben egy gyalogos-aluljáró épült, mára csak a szobor maradt meg. | Archív fotó: Fortepan / Klösz György
Vámszedőházak a Széchenyi lánchíd budai oldalán 1890 körül. A hidat a visszavonuló német csapatok 1945-ben felrobbantották, helyreállítása után már nem építették újjá a vámszedőházakat. | Archív fotó: Fortepan / Klösz György
A Budavári Palota nyugati előudvara egy 1930-ban készült felvételen. A palota a második világháború végén a náci ellenállás egyik utolsó bástyája volt a szovjet hadsereggel szemben, és súlyosan megrongálódott, elsősorban ágyútűz miatt. A palota újjáépítése a kommunista kormány alatt alapvetően megváltoztatta az épület kinézetét. Eltávolították a feleslegesnek ítélt barokk díszítéseket, a főkupolát pedig több méterrel eltolták eredeti helyéről. Ma nagyszabású felújítási munkálatok folynak a palota régi fényének visszaállítására. | Archív fotó: Fortepan / Olbert Mariann
A Kálvin tér Budapest Belvárosában egy 1900 körül készült felvételen. A teret körülvevő épületek többsége Budapest második világháborús ostroma alatt elpusztult, és soha nem állították helyre. Az archív képen látható épületek közül mára csak a Nemzeti Múzeum épülete maradt meg. |
Archív fotó: Fortepan / Klösz György
