Versenyfutás a koronavírus
vakcináért
Miközben a különböző országok gyors megoldást próbálnak találni a koronavírus- járványra, egyetemek és laboratóriumok több mint 170 féle vakcina fejlesztésén dolgoznak világszerte. Néhányat ezek közül már embereken is tesztelnek.
A vakcina kórházakba kerüléséhez több éves kiterjedt kutatás és tesztelés szükséges. Ugyanakkor a politikai és gazdasági nyomás arra kényszeríti a tudósokat, hogy felgyorsítsák a COVID-19 elleni védőoltás fejlesztését.
Már sok áttörést jelentettek be, de a hatékony és biztonságos vakcinára még várnia kell a világnak.
Miért fontosak a védőoltások?
Az emberi testben gyakran természetes immunitás alakul ki, ahogy átesünk egy betegségen. Ám egyes betegségek súlyos komplikációkhoz vagy akár halálhoz is vezethetnek. A védőoltások legyengített kórokozókat tartalmaznak, ezekkel az antigénekkel való találkozás immunválaszt vált ki, de nem okoz betegséget. Az immunválasz blokkolja vagy megöli a vírust, ha az ember megfertőződik.
A vakcinafejlesztés folyamata
Mielőtt eljutna a kórházakig, a vakcina több fejlesztési szakaszon megy keresztül:
- Kutatási fázis
- Preklinikai fázis
- Klinikai fázis
- - I. fázis: Vakcina tesztelése egészséges önkéntesek kis csoportján
- - II. fázis: Tesztelés kis létszámú betegcsoporton
- - III. fázis: Nagy számú betegen vizsgálják a biztonságos alkalmazhatóságot és a hatásosságot
- Engedélyeztetés
- Gyártás
- Minőségellenőrzés
A WHO összefoglalója több, mint 170 oltóanyaggal kapcsolatos kutatást sorol fel augusztus 17-én.
Az orosz áttörés
Oroszország nemrég bejelentette, hogy megkezdik a Szputnyik V elnevezésű vakcina gyártását és a tömeges oltások előkészítését. A vakcina fejlesztését homály fedi, melynek során a III. fázis nagy létszámú biztonsági vizsgálatait kihagyhatták. Kifejlesztői hatalmas politikai nyomás alatt állhattak, hogy a világon elsőként engedélyeztessenek védőoltást.
A világ vezető tudósai főleg a betegség ún. antitestdependens felerősödése (angol rövidítéssel ADE) miatt aggódnak -- ez azt jelenti, hogy a korábbi fertőzésre adott válaszból megmaradt antitestek egy másik vírustípus okozta fertőzést felerősítenek. Ez a betegség súlyosabb lefolyásához vezethet a második alkalommal. Ezt a hatást általában a fejlesztés III. fázisában ismerik fel.
Hogy alakul ki az immunitás?
Amikor a test idegen anyagot észlel, például vírust vagy baktériumot, az immunrendszer azon kezd el dolgozni, hogy azonosítsa a behatoló kórokozót, és megszabaduljon tőle. A fehérvérsejtek, mint például a B-sejtek, antitesteket termelnek, amelyek az antigénekhez kapcsolódnak. A T-sejtek elpusztítják a fertőzött sejteket, megakadályozva ezzel a vírus szaporodását.
Az antitestek hónapokig, vagy akár évekig életben maradnak, és védik a szervezetet, biztosítva az immunitást.
Az emberi immunrendszer megtanulja felismerni a behatoló kórokozókat, többek között a koronavírust. Ennek folyamata a következő:
A koronavírus vakcináknak 10 féle fejlesztési iránya van:
Így működik a fejlesztett vakcinák néhány típusa:
Vírust tartalmazó vakcinák
Sok létező védőoltás kifejlesztéséhez magát a vírust használták. Ez a módszer széleskörű biztonsági tesztelést igényel.
(A) Legyengített vírust tartalmazó vakcinák: A vírust annyira legyengítik, hogy a szervezetbe jutva nem okoz betegséget.
(B) Inaktivált vírust tartalmazó vakcinák: A vírust hő és vegyületek segítségével inaktiválják.
Vírusvektoron alapuló vakcinák
A vírus egyes részeit kódoló géneket módosított, korlátozott fertőzőképességű vírus segítségével juttatják a sejtekbe.
(A) Replikálódó vírusvektor: Immunválasz kiváltására használják. A koronavírus tüskéjét kódoló gént egy vírusvektorban juttatják a szervezetbe.
(B) Nem replikálódó vírusvektor: Általában már megfertőződött egyének immunerősítésére használják.
Nukleinsav-alapú vakcinák
A nukleinsav-alapú vakcinák egy viszonylag új irányt képviselnek, és még fejlesztés alatt állnak. Néhány tanulmány szerint ezek biztonságosabbak és hatékonyabbak, mint más módszerek. Szintetikus módszerekkel előállíthatóak, könnyen szállíthatóak.
(A) DNS vakcina: Az elektroporáció nevű módszer során pórusok nyílnak a sejtmembránokban, így a DNS-t könnyebb bejuttatni a sejtbe.
(B) RNS vakcina: Az RNS-t gyakran lipidburok veszi körül, hogy a vírussal azonos módon juthasson be a sejtbe.
Fehérjealapú vakcinák
A fehérjealapú vakcinák olyan fehérjealegységeket használnak, mint az S-fehérje és az M-fehérje vagy üres vírusburokkal váltanak ki immunválaszt.
(A) Fehérjealegységek: Egy vírusrészecskék nélküli, izolált antigént juttatnak a szervezetbe, ezzel kiváltva az immunválaszt.
(B) Vírusszerű részecskék: Az üres vírusburok is képes helyettesíteni és imitálni a vírust, ráadásul nem fertőző.
Mikor lesz elérhető a védőoltás?
A CEPI (az Epidémiára való Felkészültséggel Kapcsolatos Innovációk Koalíciója) áprilisban úgy nyilatkozott, hogy a vakcina sürgősségi használati protokollok alatt 2021 elején válhat elérhetővé.
2020 májusában a WHO-nak 40 ország összesen 8,1 milliárd dollárt ígért, hogy a vakcinák gyors kifejlesztését támogassák. A WHO létrehozott egy rendszert, amely lehetővé teszi a klinikai fázisba jutott vakcinajelöltek egyidejű, átlátható értékelését.
A cél, hogy a vakcinajelöltek százainak azonos kritériumok alapján történő összehasonlítása biztosítsa a világ számára a lehető legjobb védőoltást.
Ha elkészül a vakcina, ki kapja meg először?
A kormányok és a vállalatok több tízmilliárd dollárt fektetnek vakcinafejlesztésbe, és aggályok merülhetnek fel a védőoltás igazságos elosztásával kapcsolatban.
Az Egyesült Királyság 79 millió dollárt fektetett az Oxfordi Egyetem vakcina programjába, 30 millió dózisért cserébe. Az egyetem az AstraZenecaval működik együtt, egy nemzetközi gyógyszercéggel, akik 300 millió dózist ígértek az Egyesült Államoknak 1,2 milliárd dollárért.
Az Európai Unió is elindította a 2,3 milliárd dolláros oltóanyag-stratégiáját, hogy az Unión belül mindenki számára hozzáférhetővé tegye a vakcinát.
Valószínű, hogy az oltáshoz először a gazdagabb országok lakói juthatnaknak hozzá, az elszegényedett térségek nem fogják tudni megfizetni az oltóanyagot.