A rendőrök könnygázt, vízágyút és gumibotot is bevetettek a sokak által bírált jogszabály elfogadása ellen demonstrálókkal szemben.
Emberek tízezrei gyűltek össze a parlament előtt Tbilisziben, miközben a törvényhozók 83:23 arányban megszavazták második olvasatban is a vitatott, orosz mintára bevezetni kívánt törvényt. Az ország második legnagyobb városának számító Batumiban is nagy tüntetést tartottak.
A kormánypárt tájékoztatása szerint május közepére hatályba kívánják léptetni a jogszabályt.
A rohamrendőrök összecsaptak a tiltakozókkal, akik a felszólítások ellenére sem hagyták el a helyszínt. Legalább tizenegy embert kórházba szállítottak, köztük hat rendőrt.
Az interneten számos felvétel látható sebesült demonstrálókról, akiket társaik vagy mentők látnak el a városközpontban.
Végül jórészt sikerült feloszlatni a tömeget, leszámítva egy kisebb csoportot, amelynek tagjai reggel 5 óráig maradtak a környéken.
Ehhez kapcsolódóan: Ellenzéki képviselőket utasítottak ki a teremből a georgiai „külföldiügynök-törvény” parlamenti vitáján
Az amerikai külügyminisztérium elítélte a tüntetőkkel szembeni erőszakot és a parlamenti szavazást.
„A georgiai kormány nyilatkozatai és intézkedései nem állnak összhangban az európai uniós és NATO-tagságot megalapozó demokratikus értékekkel, ezáltal veszélybe sodorják Georgia útját az euroatlanti integrációban” – írták a kiadott közleményben.
„Az Egyesült Államok elítéli a Kreml inspirálta »külföldibefolyás-törvény« elfogadásának előrehaladását a georgiai parlamentben, illetve a kormányzati tisztségviselők által a megvédésére használt hamis narratívát. Mi a georgiai emberek mellett állunk, és azon joguk mellett, hogy hallathassák a hangjukat” – emelték ki.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is az integrációs irányvonal tartására szólította fel az ország vezetését.
Aláhúzta: az EU-tagjelölt ország állampolgárai határozottan kiállnak a demokrácia mellett, az üzenetet a kormánynak is meg kellene hallania.
„Az Európai Unió világosan kifejezte aggályait a külföldi befolyásról szóló törvény ügyében. A georgiai emberek európai jövőt akarnak az országuknak” – szögezte le.
Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is elítélte a tüntetőkkel szembeni erőszakos hatósági fellépést, és a gyülekezési szabadsághoz fűződő jogok biztosítását sürgette ennek kapcsán.
Eközben az ország hatóságai bejelentették, hogy vizsgálatot indítottak az erőszak túlzott használatával összefüggésben.
Az előző napi demonstráció csak a legutóbbi volt az utóbbi hetek hasonló megmozdulásainak sorában, miután a kormány nemrég bejelentette, hogy ismét beterjeszti a tavaly már elvetett külföldiügynök-törvényt, amelynek alapján minden egyes, külföldi finanszírozást kapó szervezetnek nyilvántartásba kellene vetetnie magát jelentős pénzbírság terhe mellett.
Szalome Zurabicsvili georgiai elnök a törvény vétóját helyezte kilátásba, amennyiben a parlament a várakozásoknak megfelelően harmadik olvasatban is megszavazza. A kormánypártnak viszont megvan az államfői vétó felülírásához szükséges többsége a törvényhozásban.
Az Anonymous hekkercsoport a napokban támogatásáról biztosította a tiltakozókat, és figyelmeztette a rendőrséget, hogy az erőszakos fellépésre különböző információk kiszivárogtatásával fognak válaszolni. „Ez az első és egyben egyetlen figyelmeztetés” – húzták alá a korábban Twitterként ismert X-en.
Ehhez kapcsolódóan: Nem lehetnénk csak barátok? Orosz elemzők a szomszédok Moszkvához való viszonyáról
Tavaly végül visszavonták a tervezetet, miután akkor is jelentős tiltakozást váltott ki belföldön, továbbá az Európai Unió és az Egyesült Államok részéről.
Bírálói szerint a jogszabály erősen emlékeztet egy 2012-es oroszországi törvényre, amelyet azóta is az ellenvélemények visszaszorítására használnak. Sokan úgy gondolják, hogy a törvény a tekintélyelvűség irányába mozdítaná az országot, és sértheti az európai uniós csatlakozási törekvéseket.
Ehhez kapcsolódóan: Georgiában könnygázt vetett be a rendőrség a külföldiügynök-törvény elleni tüntetésen
A Georgiai Álom, amely az ország EU-, illetve NATO-ambíciói ellenére szorosabbra fonta a kapcsolatot Oroszországgal, azzal érvel, hogy a törvényre az átláthatóság és az „álliberális értékek” elleni küzdelem érdekében van szükség.
Oroszországot sok georgiai ellenségnek tekinti, miután a kilencvenes években Moszkva támogatta az ottani szakadár régiók, Abházia és Dél-Oszétia szeparatistáit, majd 2008-ban rövid háború is zajlott a két ország között.
