Hét ellenzéki képviselőt kizártak a georgiai parlament április 29-i üléséről. A napirenden egy olyan jogszabály szerepelt, amelyről hazai bírálói és a nyugati országok egyaránt úgy vélik: a független hangok visszaszorítását kívánja szolgálni az országban.
A parlament jogi bizottságának ülése előtt, április 28-án ismét több tízezer ember vonult a főváros, Tbiliszi utcáira, hogy hangot adjon ellenkezésének az úgynevezett külföldiügynöktörvény-javaslattal szemben, amely sokak szerint annak a jogszabálynak a tükörképe, amelyet a Kreml használ kritikusai elhallgattatására.
A kormányzó Georgiai Álom párt azzal érvelt, hogy a jogszabály átláthatóvá teszi a civil szervezeteket és felveszi a harcot a szerinte „külföldiek által rájuk kényszerített értékekkel”.
A hét képviselő kiutasításáról az ülésen elnöklő Anri Okanasvili döntött a Georgiai Álom színeiben, arra hivatkozva, hogy „megsértették” a parlament eljárásrendjét. Az ellenzék több másik képviselője sem fejezhette be felszólalását a Georgiai Álom által beterjesztett törvényjavaslat ellen.
Ehhez kapcsolódóan: Verekedés tört ki a georgiai parlamentben
Második olvasatban várhatóan április 30-án szavaznak a tervezetről. Az ülés kezdete előtt a sajtóközpont közölte, hogy csak bizonyos tévéállomások újságíróit engedik be az épületbe, „biztonsági okokból” az online és a nyomtatott sajtó munkatársai nem lehetnek ott a parlamentben.
A sajtóközpont azt is bejelentette, hogy látogatók sem léphetnek be az épületbe, kivéve azokat, akiket „az érintett szervezetek meghívtak”.
Az április 28-i tiltakozás annak a kéthetes tüntetéssorozatnak a folytatása volt, amelyet ellenzéki pártok és aktivistacsoportok indítottak a hónap elején első olvasatban elfogadott törvényjavaslat ellen.
Emberek tízezrei gyűltek össze Tbiliszi központjában, a Köztársaság téren április 28-án. Éjszakába nyúlóan tiltakoztak, sokan a nemzeti és uniós himnuszt énekelték, és uniós transzparenseket tartottak a kezükben.
A tüntetés átnyúlt április 29-re: hajnalban a jelentések szerint néhány résztvevő áttörte a biztonsági kordont a parlament közelében, mire a rendőrség figyelmeztetés nélkül könnygázt és paprikaspray-t vetett be a tömeg feloszlatására.
Az utolsó néhány tucat demonstráló helyi idő szerint hajnali 3 óráig maradt a parlament környékén.
Ehhez kapcsolódóan: Már nem biztonságos menedék Georgia az ott élő azerbajdzsáni újságíróknak
Amerikai szenátorok kétpárti csoportja április 26-án levélben figyelmeztette Irakli Kobakidze grúz miniszterelnököt arra, hogy az „orosz típusú külföldiügynök-törvény” újbóli bevezetése változást hozhat az Egyesült Államok Tbiliszi-politikájában.
Az Amerika Hangja birtokába került levélben a szenátorok közölték: „Egyre jobban aggódnak amiatt, hogy aláaknázódnak Georgia transzatlanti törekvései.”
EU-tisztviselők azt mondták: ha Georgia elfogadja a törvényjavaslatot, az a dél-kaukázusi ország csatlakozási reményeinek végét jelentheti.
A kormányzó Georgiai Álom párt 2023-ban vezette be a jogszabályt, de a tömeges tiltakozások miatt kénytelen volt visszavonni. A párt képviselőcsoportja kisebb szövegmódosításokkal visszahozta a törvényt, és április 17-én át is ment első olvasatban.
A törvényjavaslat végső olvasatának vitáját a tervek szerint május 17-én tartják. Szalome Zurabicsvili grúz elnök azt mondta a BBC-nek, hogy megvétózza a jogszabályt, ha a végső olvasatban jóváhagyják.
Közölte: leginkább az a tény aggasztja, hogy a törvényjavaslat „pontos másolata Putyin törvényének”.
Hozzátette: a Georgiai Álomnak elegendő képviselője ül a parlamentben ahhoz, hogy megsemmisítsék a vétóját.
Mamuka Mdinaradze, a Georgiai Álom parlamenti frakcióvezetője áprilisban arról beszélt, hogy a párt a törvényjavaslat újbóli előterjesztését tervezi. Beszámolóra köteleznék a tevékenységükről azokat a nem kereskedelmi szervezeteket és médiumokat, amelyek külföldi támogatásban részesülnek és „politikai” tevékenységet folytatnak.
Emellett széles körű felügyeleti jogköröket adna a hatóságoknak, és lehetséges büntetőjogi szankciókkal is sújtana meg nem határozott bűncselekményeket.
Irakli Garibasvili volt grúz miniszterelnök, a Georgiai Álom elnöke és más pártvezetők szerint a jogszabály célja az, hogy növelje az ország politikai környezetének átláthatóságát.
