Document

Novák Katalin

2022. május 10.

Novák Katalint köztársasági elnökké választják.

2023. április 27.

Novák Katalin – Ferenc pápa budapesti látogatására hivatkozva – kegyelmet ad K. Endrének, a bicskei gyerekotthon egykori igazgatóhelyettesének, aki arra kényszerítette az akkori igazgató által szexuálisan zaklatott gyereket, hogy vonják vissza a vallomásukat.

2024. február 2.

A 444 egy olvasói levél alapján feltárja, hogy Novák Katalin elnöki kegyelmet adott K. Endrének, akit a bicskei pedofilüggyel kapcsolatban kényszerítés miatt három év és négy hónap börtönre ítéltek.

2024. február 2.

Novák hivatala közli, hogy „pedofiloknak nincs és nem is lesz kegyelem”. Azt is hozzáteszik, hogy „konkrét kegyelmi ügyekben a harminchárom éves hagyományoknak és a jogszabályoknak megfelelően nem tudunk részletes tájékoztatást adni”.

2024. február 5.

Ellenzéki pártok lemondásra szólítják fel Novák Katalint a parlamentben.

2024. február 6.

Az ügy kirobbanása után először szólal meg Novák. Azt mondja, undorodik a pedofíliától, és megismétli hivatalának közleményét, hogy pedofiloknak nincs kegyelem. Szerinte minden kegyelmi kérdés megosztó, de részleteket nem mond, mert a kegyelmi döntések indoklása nem nyilvános. Azt mondja, valótlanságokat tartalmazó politikai kampány indult ellene.

Ezen a napon szólal meg először a Fidesz is. Kocsis Máté frakcióvezető Facebook-bejegyzésében annyival kommentálja a helyzetet, hogy a „kegyelmezési jog kizárólag az államfőt illeti meg, függetlenül attól, hogy külön-külön egyetértünk-e vele, vagy sem”.

2024. február 8.

Orbán Viktor egy Facebook-videóban szólal meg először. Azt mondja, pedofil bűnözőnek nincs kegyelem, és hogy az elmúlt napokban „vita alakult ki a kegyelmi döntés jogköréről”. Ezért saját maga nyújt be egy alkotmánymódosítást, amely nem teszi lehetővé, hogy kiskorú sérelmére elkövetett bűncselekmény esetén az elkövető kegyelmet kaphasson.

Novák Katalin erre azzal reagál, hogy „jó szívvel írja alá” azt az alkotmánymódosítást, amely csökkenti elnöki jogköreit.

2024. február 9.

Gundel Takács Gábor, Lackfi János és Szörényi Levente bejelenti, hogy kilép Novák Katalin tanácsadói testületéből.

2024. február 10.

Novák Katalin katari útját megszakítva hazautazik Budapestre. Délután a köztévén egy előre rögzített felvételt játszanak le, amelyben bejelenti lemondását a köztársasági elnöki posztról. Nem mondja el, miért adott kegyelmet K. Endrének. Azt mondja, hibázott, és elnézést kér azoktól, akiket döntésével megbántott, és „minden olyan áldozattól, aki úgy érezhette, nem állok ki mellette”.

Novák bejelentése után jelenik meg Varga Judit közleménye, amelyben bejelenti: visszavonul a közélettől. Varga igazságügy-miniszterként ellenjegyezte Novák elnöki kegyelmét. Ő vezette volna a Fidesz EP-listáját júniusban.

2024. február 11.

A Telex és a Direkt36 arról ír, hogy Novák korábbi felettese, Balog Zoltán református püspök Novák tanácsadójaként és régi mentoraként fontos szerepet játszott a kegyelmi ügyben. Információk szerint ő biztatta a köztársasági elnököt, hogy adjon kegyelmet K. Endrének, a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettesének.

2024. február 16.

Balog Zoltán lemond a református zsinati lelkészi elnöki posztjáról, de püspök marad.

2024. február 17.

Orbán Viktor évértékelő beszédében is kitér a kegyelmi ügyre. Azt mondja: Novák „kegyelmi döntését a magyarok elsöprő többsége nem fogadta el és elutasította. Márpedig az elnök legszebb, egyben legnehezebb feladata a nemzeti egység fenntartása.” A kegyelem aláírása szerinte rossz döntés volt, ezért helyes, hogy Novák lemondott.

2024. február 26.

Az Országgyűlés elfogadja Novák Katalin lemondását, utódjául pedig Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság elnökét választják meg.