Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Új módszer az unokázós csalásoknál


Unokázós csalásban utazó csapat egyik tagját, a 43 éves perkátai H. Józsefet fogják el a rendőrök 2019 nyarán a Józsefvárosban.
Unokázós csalásban utazó csapat egyik tagját, a 43 éves perkátai H. Józsefet fogják el a rendőrök 2019 nyarán a Józsefvárosban.

A lezárások alatt is mentek az unokázós csalások, de nem olyan ütemben, mint a korábbi években. Új módszer is feltűnt a láthatáron.

Márta néni teljes pánikban kezdte el kidobálni a szekrényből az összehajtogatott ruhákat, hogy hozzáférjen félretett pénzéhez. A 70 feletti özvegy keze remegett az ijedtségtől, hiszen egymillió forintot kellett előteremtenie azonnal, különben feljelentik és biztosan börtönbe zárják a fiát az autóbaleset miatt.

Annyi pénze nem volt, de az összes spórolt pénze talán kicsit több lesz félmilliónál, és talán még valamennyi eurót is félretett valahova. Ha lettek volna még ékszerei, még talán ki tudta volna pótolni a készpénzt, de azok már rég nem voltak. A telefonba mindenesetre azt mondták, hogy az egymillió helyett talán ez is elég lesz elsőre, csak siessen.

Legalábbis úgy hallotta, amikor az autóbaleset rémülten kiabáló résztvevői nem sokkal korábban felhívták. Márta néni hallása öregkorára sokat romlott, de határozottan úgy emlékezett, hogy még a fia is beleszólt távolabbról a telefonba, hogy siessen gyorsan, tényleg nagy a baj. De mindjárt érkezik egy megbízható barátjuk, ő gyorsan kocsival el tudja vinni a pénzt az özvegytől.

Ez egy csalási iparág

Márta néninek nem ez az igazi neve, az esete viszont egyáltalán nem egyedi. Az unokázós csalások azóta léteznek, mióta van telefon a magyar háztartásokban. De ahogy egyre több az egyedülálló idős ember az országban, úgy egyre nagyobb a csábítás is, hogy a csalók a családi kapcsolatokra és az önzetlenségükre alapozva kifosszák őket.

Azt nehéz felmérni, hogy az unokázós csalások száma pontosan hogyan változik, a rendőrség ugyanis ezt nem vezeti külön kategóriaként. Az idősek átverésére számtalan fajta sztorit, rendőrségi nyelven legendát használnak a csalók. Ezek közül csak egy módszer az unokázás, azaz a telefonos szerepjáték, ami szerint egy bajba került családtag miatt kell sürgősen pénzt adni ismeretleneknek.

Védett csoport
Az idősek védett csoportnak számítanak, egyéb jellemzők mellett például azért, mert átlagosan tájékozatlanabbak a világ dolgaiban. Nem azért, mert butábbak lennének, hanem például sokkal kevésbé kényszerülnek arra, hogy mindig naprakészek legyenek például hivatali, eljárásrendi ügyekben vagy épp a modern technológiai megoldásokat illetően. Ezt szintén nem segíti, hogy átlagosan lényegesen többen élnek magányosan, és jóval több egészségügyi probléma is nehezíti az életüket. Emellett jellemzően jóhiszeműbbek és több készpénzt tartanak otthon.

Gyakori még, hogy közműszolgáltatók munkatársainak adják ki magukat a csalók, felújítást, redőnyözést, csatornakészítést vagy hasonlót vállalnak, vagy épp egész egyszerűen csak azzal indítanak, hogy rosszul lettek, és bemennének egy pohár vízért. De részben ide tartozik még az is, amikor százezrekért adnak el nekik csodamatracot, varázsvizet vagy mondjuk rák elleni gyógyfőzetet.

Egyre jobban figyelünk

Megkérdeztük ezért a rendőrséget, hogy ők hogy érzékelik, hogyan alakult az unokázós csalások száma idén. Már csak azért is, mert lezárások alatt még több ember maradt hosszabban egyedül, ami extra lehetőséget kínált az ilyen csalásokra.

A rendőrség szerint idénre a korábbi évekhez képest jelentősen csökkent az unokázások száma,

csak száz körüli sikeres átverést

jelentettek. Ezt egyrészt azzal magyarázzák, hogy figyelnek ezekre, sok ilyen csalót elkaptak, be is számolnak ezekről. Ezeknek pedig erős figyelemfelhívó hatása lehet. Már csak azért is, mert a veszély ettől még nagyon is valós. Arról

naponta több bejelentés érkezik, hogy megpróbálták az átverést,

de nem jött össze, a hívott fél lecsapta a telefont vagy a csalók adták fel.

Tévhitek, új módszer

A rendőrök szerint sok a tévhit is az unokázós csalókkal kapcsolatban. Ezek a bűnözők jellemzően nem célzottan próbálkoznak, egyáltalán nem nyomozzák ki az adott család körülményeit vagy a családtagok neveit.

Egyszerűen a telefonkönyvből véletlenszerűen kiválasztott hideg hívással

felhívnak naponta több tucat embert,

aztán akinél kicsit is működni látszik az átverés, a hívott fél elhiszi sztorit, akkor azt erőltetik jobban. Ha pedig sikerül valakire érdemben ráijeszteni, akkor onnantól már a hívott fél is sokat hibázhat.

"Több esetben maga a sértett – abban a hiszemben, hogy az unokájával beszél – mondja ki az unokája nevét. Az ijedtség miatt beszűkült tudatállapot alakul ki náluk, és az elmondottakra nem pontosan emlékeznek, sokan később meg vannak győződve arról, hogy az elkövető mutatkozott be úgy, mint az unokája, név szerint."

- számol be a rendőrség.

Azt is elmondták, hogy némileg változott is mostanában a módszer, a bűnözők számára némileg biztonságosabb irányba. Korábban futárokat használtak arra, hogy az ijedt áldozatoktól gyorsan elhozzák a pénzt, amíg még utóbbiak pszichológiai nyomás alatt vannak. Most viszont a rendőrség szerint a futárok helyett vagy mellett az időseket próbálják arra rávenni, hogy ők maguk menjenek el olyan csomag- és pénzküldő helyekre, ahonnan a sértett a pénzét, értékeit elküldheti az elkövető által megadott külföldi címre.

Fontosnak tartják a rendőrök ezért, hogy az ilyen típusú csalások menetét minél több ember ismerje meg, úgy kisebb eséllyel válnak áldozattá.

  • 16x9 Image

    Szalai Bálint

    Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója. Nyolc évig dolgozott az akkor leglátogatottabb híroldalnak számító Indexnél. Egyéb elismerések mellett 2015-ben megkapta a Gőbölyös Soma-díjat. A 2018/19-es akadémiai évben az Arizona Állami Egyetem Fulbright-program Humphrey-ösztöndíjasa volt. 

XS
SM
MD
LG