Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Parlament 30: „a parlamentet rosszul viseli a Fidesz” – Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd képviselője a törvényhozás munkájáról


A Parlament egyetlen színes bőrű politikusa első ciklusát tölti képviselőként. A Fidesz törvényalkotását a párt mögött álló gazdasági erőcsoportok kiszolgálásának és a hatalom bebetonozásának tartja, mégsem ért egyet azzal, hogy az ellenzéknek ki kéne vonulnia a parlamentből. Kormányváltás után sem verné le háromszor a Fideszen azt, amit most az ők kapnak a kormánypárttól. Egy ellenzéki vélemény az országgyűlésről, a Parlament elmúlt 30 évét áttekintő sorozatunkban, a Parlament 30-ban.

R: Van már két év rálátása a parlamenti munkára. Ilyen lovat akart?

A: Hasonlót, mert volt elképzelésem arról, hogy milyen a parlament, hogyan működik, mi lesz a feladatom. De egy ilyen szerepre nem lehet felkészülni, nyilván van egy tanulási folyamat.

Elsősorban nagyon megtisztelő ott dolgozni. Ez egy gyönyörű épület, szerintem a világ egyik legszebb épülete. A magyar történelem nagy alakjai dolgozhattak itt, hatalmas alakok, akik nagyban befolyásolták a magyar történelmet és politikát.

Elsősorban tehát nagyon megtisztelő, másodsorban van egy feladatom: ellenzéki képviselő vagyok. A lista, amelyen bekerültem, több, mint hatszázezer embert képvisel: ennyi szavazatot kapott az MSZP - Párbeszéd lista. Most olyan időket élünk, hogy nem a párt a lényeg, már inkább ellenzéki képviselőként tekintünk magunkra. Nemrég született egy egyezmény a pártelnökök között, ami azt irányozza elő, hogy közösen indulunk a 2022-es országgyűlési választáson, közös egyéni jelöltekkel, közös miniszterelnök-jelölttel, közös programmal. Ellenzéki képviselőként tehát ezt az egységet kell képviselni. Nyilván az a legfontosabb feladat, hogy rámutassunk arra, hogy a kormány hol hibázik, és megfelelő alternatívát mutassunk, hogy ahelyett mit kéne csinálni. Ellenzéki képviselőként ezt tartom a legfontosabb feladatomnak.

R: Van erre lehetőségük? Mi a legnegatívabb élménye képviselőként?

A: Egyre szűkül a lehetőség, hogy ezt megtegyük, de azért még mindig elég széles a spektrum. Vannak olyan hangok az ellenzéki oldalon, akik szerint ki kéne vonulni a parlamentből, mert nincs értelme ott dolgozni, nincs értelme a munkának. Önmagában a parlamentnek így nincs értelme, önmagában ezzel nem lehet kormányt váltani, ebben egyetértünk. De ez is az egyik eszköze a kormányváltásnak. Olyan fajta nyilvánosságot ad, amelynek segítségével sok emberhez eljutunk. Ha nem lenne a parlament, sokkal kevesebb embert érnénk el. A parlamentről még mindig az összes média tudósít. Ez az egyetlen olyan nyilvános tér, ahol szemtől szembe számon tudjuk kérni a kormányt. A kormány képviselői kerülnek minden olyan fórumot, ahol őket számon tudják kérni. Csak baráti televízióba mennek el, a miniszterelnök úr kijelentette, hogy ő kötekedő riporternek nem ad interjút. Jelenleg ma Magyarországon az ellenzéki képviselők vannak olyan helyzetben, hogy fel tudnak állni, és el tudják mondani szemtől szembe Orbán Viktornak, hogy mit gondolnak, és Orbán Viktornak ezt végig kell hallgatnia. Persze legtöbbször nem válaszol, illetve kitérő válaszokat ad. De nagy fegyvertény, hogy legalább elő lehet teremteni ilyen helyzetet. Meg lehet kérdezni a kormánytagokat és az államtitkárokat, el lehet mondani legalább az ország felének a véleményét, és szembesíteni őket ezzel. Ha legtöbbször nem válaszolnak is a kérdésekre, de a válaszaik nagyon sokat mondóak. Főleg arra, hogy mire válaszolnak, és mire nem. Nyilván egy ellenzéki parlamenti képviselőnek sokkal érdekesebb az, hogy mire nem válaszolnak, mert az az ügy, amire rá kell menni. Így a parlament sokat segít, hogy merre orientálódjunk, mik azok a témák, amiket érdemes felvetnünk.

R: Amiről eddig beszélt, annak a nagy része az interpellációk és az azonnali kérdések. Az ember azt gondolná, hogy a parlament munkája a törvényalkotás, ön mégis arról beszél, hogy hogyan tudok három hetente tetemre hívni valakit. Mintha az a része a munkának, hogy a törvényalkotásban önök is részt vesznek, az nem létező lehetőség lenne.

A: Elmondhatom, hogy egyike vagyok azoknak az ellenzéki képviselőknek, aki módosította az alaptörvényt

R. Wow!

A nyolcadik módosításban kitöröltük a közigazgatási bíróságot. Ezt nem sokan mondhatják el magukról, de azért ez inkább a vicces kategória. Valóban, az ellenzéknek nincs lehetősége arra, hogy törvényjavaslatokat elfogadtasson, mert a Fidesz mindenféle javaslatot lesöpör az asztalról.

R: Azt hiszem, egyet fogadtak el az egész ciklusban az ellenzéktől.

A: Szerintem egyet sem. Nem emlékszem, hogy az alaptörvény módosításán kívül bármit támogatott volna a Fidesz. Ha van is támogatható javaslata az ellenzéknek, azt lesöprik, majd valamilyen módon visszahozzák. De azért a törvényhozásban is van fontos kontrollfunkciója az ellenzéknek.

Személyre szabott törvényhozás, a gazdasági lobbicsoportok kiszolgálása és a Fidesz még hatalmon maradása: erről szól a törvényalkotás

Egyébként Fidesz kormányzását nem nevezném kormányzásnak, a Fidesz nem kormányoz. A törvényjavaslatok 90%-a nem arról szól, hogy hogyan tudjuk az emberek életét könnyebbé tenni, egy társadalmi, gazdasági problémát hogyan tudunk megoldani. A törvényjavaslatok 90%-a arról szól, hogy a Fidesz háttérgazdasági lobbicsoportja legyárt egy törvényt, mert neki ez az érdeke, bármiről is van szó, a gazdaság. A Fideszen ez szépen átmegy, benyújtják, elfogadják annak érdekében, hogy ennek a gazdasági lobbicsoportnak jó legyen. Legjobb példa a rövidtávú lakáskiadás törvényjavaslata. Több hónapja mondtuk, hogy ezen változtatni kell, korlátozni kell, mert az egekbe szöktek a lakásárak, főleg Budapesten. A Fidesz mindig lesöpörte az asztalról, hogy ennek nincs létjogosultsága, butaság, amit beszélünk. Most, amikor a saját gazdasági lobbicsoportjuk került szorult helyzetbe, mert kisebb lett a turisztikai torta Magyarországon, mert a vírushelyzet miatt kevesebb külföldi jön, akkor meglépték, mert kérte tőlük a gazdasági lobbicsoport.

A másik fajta törvénykezés pedig azt szolgálja, hogy a Fidesz még inkább bebetonozza a hatalmát. Még több hatalmat szereznek törvényalkotás címén, annak érdekében, hogy még több pénzük legyen. Erre legjobb példák azok a törvények, amelyeket az önkormányzatok kapcsán nyújtottak be. Az iparűzési adó elvételétől kezdve a gépjárműadón át, rengeteg olyan törvényt fogadott el mostanában az országgyűlés, ami az önkormányzatokat semmizi ki. Nyilvánvalóan elsősorban az ellenzéki önkormányzatokat sújtják ezzel.

R: Sokak szerint a Fidesz voltaképpen csak kimaxol mindent, aminek már az előző ciklusokban voltak előjelei. Például a személyre szabott törvényalkotás, ami nagyon jellemző az elmúlt 10 évre, 2002 és 2010 között is volt - igaz, nem ilyen dömpingben.

A: Biztosan voltak korábban is rossz példák. Mi, új parlamenti pártként 2013-ban alakultunk. Nekünk az a célunk, hogy a 2010 előtti állapotokat is meghaladjuk. Annyiban rossz az összehasonlítás, hogy azok egyedi példák, itt pedig az egész kormányzásnak ez a gyakorlata. Személyre szabott törvényhozás, a gazdasági lobbicsoportok kiszolgálása és a Fidesz hatalmon maradása: erről szól a törvényalkotás.

R: Milyen a viszony az ellenzék és a kormánypártok között? Annyira rossz, amennyire kívülről látszik?

A: Ezt nem tudom pontosan, mert új képviselő vagyok, nem tudom, milyen volt régen. De hallottam, hogy akkor sokkal több volt a személyes nexus, a személyes kapcsolat ellenzéki és kormánypárti képviselők között, több volt a barátság, a személyes egyeztetés. A büfében, az étteremben is együtt ettek. Most nagyon hivatalos, rideg viszony van, a kellő udvariasság mellett természetesen. Tehát a kellő tiszteletet mind az ellenzéki, mind a kormánypárti képviselők megadják egymásnak. Vannak persze kivételek - nyilván én azt gondolom, hogy a kormánypárti oldalon. Olyan szinten magabiztosak, annyira bent érzik magukat a hatalomban, hogy olyan arrogáns dolgokat engednek meg maguknak, melyek túllépnek a határokon. Ez érezhető a parlamenti beszólásokban, főleg a női képviselőtársaim felé. Legutóbb Szabó Tímeába tapssal belefojtották a szót. Ez az egyetlen lehetősége az ellenzéki képviselőknek, hogy elmondják a véleményüket a parlamentben, ezt kellene elviselnie a Fidesznek, de már erre sem képesek. A parlamentet rosszul viseli a Fidesz, azt, hogy mi ott elmondjuk a véleményünket, kritizáljuk őket, néha természetesen nagyon keményen. Még ezt is próbálják megakadályozni. Bárki is van hatalmon, ez elfogadhatatlan, így nem lehet viselkedni.

R: Ugyanakkor az ellenzék tavaly év végén komoly obstrukcióhoz nyúlt: lényegében elfoglalta a Parlamentet. Ezt helyénvalónak tartja?

A: Az 1910-es években volt ennél durvább is, az ellenzéki képviselők szétverték a berendezést. Persze erre nincs szükség, nyilván nem is támogatnám. Az Ön által említett eseménynek is volt előzménye. A Fidesz felrúgta a parlamenti játékszabályokat az ominózus rabszolgatörvény elfogadásakor: több esetben elvette a szót ellenzéki képviselőktől, holott még volt idejük beszélni. A Fidesznek az összes hatalma megvan, kétharmaddal bármit megtehet. A jelenlegi alkotmányos rendből kifolyólag neki el kell tűrnie azt, hogy az ellenzéki képviselők felállnak a parlamentben és elmondják a véleményüket. Nyilván olyan véleményt, ami nekik nem tetszik. De ezt sem tűrik el. Ez volt a gyújtópont. Illetve az MSZP beadott több módosítót a rabszolgatörvényhez, amelyeket egyenként szépen meg kellett volna tárgyalni. Kicsit túlóráznia kellett volna a fideszes képviselőknek, és erre sem voltak hajlandóak. A Fidesz rúgta föl elsőnek a parlamenti szabályokat, utána nekünk alkalmazkodnunk kellett, ki kellett lépnünk abból a keretből, amelyben tehetetlennek tűntünk volna. Erőt kellett mutatnunk. Ez olyan kérdés volt szerintem, ahol a társadalom többségének a támogatottsága mellettünk volt. Nagyon sok elfogadhatatlan dologból csinált törvényt a Fidesz, ilyen például a képviselői jogok korlátozása. Most hat hónapra ki lehet tiltani egy képviselőt, el lehet venni a fizetését. Szerintem ekkor is jogunk lett volna így tiltakozni. De egy olyan kérdésben tettük ezt, ami a hús-vér emberek életéről, megélhetéséről szól. Ha az emberek mindennapjait, megélhetését, szabadságjogait ilyen szinten kívánják korlátozni, akkor szerintem az obstrukció abszolút választható műfaj.

R: Folyamatosan egymásra mutogatnak, hogy ő ütött először. Ki lehet lépni ebből a mókuskerékből? Nem kéne valakinek gesztust gyakorolnia a parlamentben? Vagy ha többségük lesz, háromszor verik rajtuk vissza?

A: A mi tervünk az, hogy nem. Mi hiszünk a demokráciában, hiszünk abban, hogy a parlament ellenőrzési funkcióját fent kell tartani. Az ellenzéki képviselőknek meg kell adni a lehetőséget arra, hogy ellenőrizzék a kormányt. A parlamentben a fideszes képviselőktől nem fogjuk elvenni a szót, mielőtt lejárna az idejük. A demokratikus alapjogokat biztosítani kell, nem szabad átesni a ló túloldalára. Hozzáteszem, ez nem jelenti azt, hogy azokat a kétes ügyeket, amelyek jogilag megkérdőjelezhetőek, nem kéne kivizsgálni a kormányváltás után. De nagyon fontos, hogy azt a demokratikus működést, amelyet mi elvárunk most, majd a következő ellenzéknek is biztosítani kell.

azt a demokratikus működést, amelyet mi elvárunk most, majd a következő ellenzéknek is biztosítani kell

R: Kövér László házelnök intézkedéseiből, illetve a házszabály módosításokból, amelyek elég nagy port vertek fel a sajtóban, volt olyan, amit támogatni tudott?

A: Nem csak a parlamenti képviselőkről van szó, hanem a sajtó kitiltásáról is. Most már gyakorlatilag egy-két karámon kívül a sajtó nem tud dolgozni a parlamentben. Ez totál elfogadhatatlan. Mondom ezt ellenzéki képviselőként, akit az Origó, Pesti Srácok, fideszes médiumok ugyanúgy kellemetlen kérdésekkel megkeresnek, és ha olyan a kérdés, amire nem akarok vagy nem tudok válaszolni, akkor megmondom, hogy nem tudok válaszolni, és továbbmegyek. Az indok, hogy a szegény országgyűlési képviselőket üldözték a riporterek, nyilvánvalóan nagyon gyenge. Persze van egy bizonyos határ, amit nem lehet átlépni. Szerintem ezt az újságírók 99%-a nem is lépte át soha. Nem történt olyan, hogy fizikailag akadályoztak volna egy parlamenti képviselőt. Persze kell szabályozás, de nem ilyen.

Ami a parlamenti képviselőket illeti: elfogadhatatlan, hogy én szemléltető eszközt már nem tudok használni, ami azt jelenti, hogy feltartok egy papírlapot egy statisztikával. Már erre sem vagyok képes, mert megbüntet a házelnök. Vagy például ami a Hadházy úrral történt, amikor a fideszes képviselők erőszakkal kiszedtek valamit a kezéből. Ott mondjuk történt büntetés, persze az mégiscsak súlyos eset volt. Nem nagyon látom ezeknek az intézkedéseknek a pozitív hatásait. A képviselők kitiltása pedig alkotmányos kérdéseket vet fel. Egyébként érdekes, hogy most, a veszélyhelyzet kapcsán felmerült, hogy vezessük be a távszavazás intézményét, amit a Fidesz folyton elutasít. Ugyanakkor, az új szabály szerint, ha van olyan képviselő, akit kitiltanak, akkor helyette egy másik képviselő tud szavazni. Amikor az ellenzék büntetéséről van szó, akkor tudnak kreatívnak lenni, akkor lehet egymás helyett szavazni? De amikor az ország működtetéséről van szó egy válsághelyzetben, akkor már nem? A szakmaisága megkérdőjelezhető ezeknek az intézkedéseknek.

R: Önnek mennyi pénze bánta az elmúlt két évet?

A: Egyszer elvették a teljes fizetést, amikor a rabszolgatörvény volt, és a pulpitust elfoglaltuk. Ha jól emlékszem, engem nem büntettek meg, de nem én voltam ebben sem, a parlamentben sem, a legradikálisabb képviselő.

R: Ön melyik elemét módosítaná feltétlenül a parlament működésének, ahhoz, hogy a pkormányzati ellenőrző funkciója működjön? Salátatörvény, törvények egy napos tárgyalása stb: sorolhatnánk ezeket. Melyiket törölné el első nap?

R: Kellene egy demokráciát biztosító törvénycsomag, amely szerint például a kétharmad önmagában nem lenne elegendő olyan fontos törvények módosításához, mint a választási törvény vagy a parlamenti házszabály. Ha nem is teljes egyetértés, de legalább egy ellenzéki párt, vagy négyötödös egyetértés legyen. A kormányzó pártokat, pártot kényszerítse valami, hogy az ellenzéket bevonja ebbe a folyamatba.

A salátatörvények is elfogadhatatlanok. Különböző, egymással össze nem egyeztethető törvényeket tolnak egybe, és azt fogadtatják el. Úgy csinálja a Fidesz, hogy egy jó dolgot belerak, és mellé tíz ocsmány, elfogadhatatlan dolgot, és ezt egybegyúrja. Az ellenzék nyilván nem támogatja, mert vannak benne aknák. Ezután azt mondja a Fidesz, hogy nem támogattuk a nyugdíjemelést, ami benne volt ebben a törvényjavaslatban. Ezt is szabályozni kell.

De a legfontosabb, hogy olyan formulára lenne szükség, hogy azért, mert egy pártnak kétharmada van, ne tudja teljesen átírni az egész alkotmányos berendezkedést. Főleg úgy, hogy olyan választási törvényünk van, hogy 48%-kal parlamenti kétharmadot lehet elérni. Nem csak a társadalom, hanem a szavazók többségét sem képviseli ez a fajta parlamenti többség, mégis képes rá, hogy teljesen átszabja a demokratikus működést és parlamenti szabályokat. Ezt meg kell változtatni, hogy többet ilyen ne legyen. Mondom ezt úgy, hogy remélem, hogy ’22-ben nekünk sikerül többséget, kétharmadot szerezni. De még így sem akarnám, hogy egy olyan fontos törvényhez, mint mondjuk a választási törvény, a Fidesz vagy akár a KDNP támogatását, vagy legalább a tartózkodását ne tudjuk megszerezni.

R: Reméljük, ezt akkor is így fogja majd gondolni.

  • 16x9 Image

    Kerényi György

    Közel 30 éves újságírói pályája során hét médiumot alapított vagy vett részt az indításában: köztük kalóz, roma és két börtönrádiót, valamint mainstream újságokat. Volt a Kossuth Rádió főszerkesztője, és 3 évet dolgozott a szlovák közszolgálati média magyar adójánál, a Pátria Rádiónál. 10 évig tanított az ELTE médiatanszékén.

XS
SM
MD
LG