Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Így védekeznek a színházak a COVID ellen


A prágai Cseh Nemzeti Színház igazgatója, Jan Burian a járvány kitörésekor
A prágai Cseh Nemzeti Színház igazgatója, Jan Burian a járvány kitörésekor

Tavaszhoz képest több európai országban is lazult a szigor a színházi és más kulturális események szabályozását illetően. Több helyen elindult az őszi színházi szezon. A járvány ellen a teátrumok néha egyedi megoldásokat találnak ki.

Az elmúlt pár héten megkezdődött Magyarországon a koronavírus-járvány második hulláma. A napokban rekordszámú emelkedést, napi 3-500 új megbetegedést regisztráltak. Ennek ellenére a határok részleges lezárásán túl a kormány egyelőre nem vezetett be az áprilisihoz hasonló szigorú korlátozó intézkedéseket.

Saját szabályzatok a színházakban

A kulturális rendezvényeknél a korábbi, 500 fős létszámkorlát maradt érvényben, így például elvileg a színházi előadásokat is meg lehet tartani.

Jelenleg a színházak saját belátására bízzák, hogyan védekeznek a járványveszély ellen. Budapesten még augusztusban több színház például 8 pontos, közös szabályzatot fogadott el. Ebben szerepel, hogy a színházak kézfertőtlenítési lehetőséget biztosítanak, az előadásokat csak tünetmentes nézők látogathatják, ezért a színházak jogosultak a nézők hőmérsékletének ellenőrzésére, és hogy a színházak nézőterére bemenni és azt elhagyni a színház által meghatározott, fokozatos módon lehet, úgynevezett zsilipeléssel. Volt olyan színház, ahol törölték a sokszereplős előadásokat, máshol folyamatosan tesztelik a színészeket és más munkatársakat.

Színházjeggyel is követik a vírus terjedését

A közeli országokban szintén kevésbé szigorúak a szabályok, legalábbis a tavaszi helyzethez képest.

Ausztriában – amelyet a magyar kormány mintaértékűnek nevezett a vírus elleni védekezésben – egyelőre szintén nem vezettek be állami szintű korlátozásokat a színházakra vonatkozóan. Grazban ugyanakkor előírták, hogy színházjegyet csak útlevéllel, telefonszám és más elérhetőségek megadásával lehet venni. Ennek célja, hogy nyomon követhessék a fertőzések terjedését: a színházaknak a járványügyi hatóságok felé jelenteniük kell, hogy ki melyik széken ült, és ha valakiről időközben kiderül, hogy koronavírusos volt, a megadott elérhetőségeken figyelmeztetik a körölötte ülőket.

Szlovákiában szintén piros színűre váltott a Covid-19-fertőzést jelző lámpa, de a gazdasági miniszter szerint még korai olyan lezárásokat bevezetni, mint tavasszal, így egyelőre a kulturális rendezvényeket is megtarthatják. A napokban már betiltottunk egy színházi koncertet, a további rendezvényeket pedig aszerint bíráljuk el, hogy kint vagy bent akarják-e megtartani, megvannak-e a feltételek a megfelelő távolságtartásra és biztonságosak-e a fellépők számára. Ezeket a következő napokban értékeljük ki. A szeptemberi rendezvényeknél, például a várban megrendezett színielőadásokkal vagy a szüreti mulatságokkal kapcsolatban a regionális közegészségügyi hivatal, valamint az egészségügyi minisztérium döntése lesz a mérvadó” – mondta a pozsonyi kormány szóvivője.

Csehországban ezzel szemben már július 27-én életbe lépett a korlátozás, ami 500 főben maximalizálta a beltéri zenei, kulturális és sportesemények közönségét. Augusztusban koronavírus-fertőzés miatt karanténba került a prágai Nemzeti Színház teljes operatársulata, ezért számos előadást le kellett mondani.

Kultúra nélkül Európa kulturális fővárosa

Romániában, ahol a járvány júniusban ismét emelkedni kezdett, sokáig nem oldották fel a tavaszi korlátozásokat, így a színházak és mozik nagyjából 6 hónapig kötelezően zárva tartottak. Egészen szeptemberig, amikor újra engedélyezték az előadásokat, annak ellenére, hogy az új koronavírusos esetek száma augusztusban megnégyszereződött.

Itt a védekezés nagyrészt a színházak belátásán múlik, a román nemzeti színházban például a távolságtartási szabályok miatt csak kétszáz nézőt engedhetnek be a 940 férőhelyes nézőtérre. Emellett a nézőknek maszkban kell lenniük, és belépéskor megmérik a testhőmérsékletüket is.

Horvátországot a lezárások különösen érzékenyen érintik, hiszen idén egy horvát város, Rijeka tölti be Európa kulturális fővárosának címét. Februárban még megtarthatták az évad nyitóünnepségét, de a hamarosan betörő járvány miatt a beígért rendezvényekből (utcai fesztiválokból, nagy színpadi előadásokból) szinte semmi nem valósult meg – a kulturális fővárosi program egyedüli öröksége a városban felépült új kulturális negyed lesz. Az országban egyelőre nem vezettek be olyan szigorú intézkedéseket, mint tavasszal, az augusztusi rekordszámú fertőzés ellenére sem. A horvát színházakban, például a zágrábi Nemzeti Színházban augusztusban meghirdették az új évadot, a járvány elleni védekezést csak a szokásos előírások (kötelező maszkviselés, kézfertőtlenítés, lázmérés a belépéskor) segítik.

Szétültetés, zsilip, hidrogén-peroxid a levegőbe

Németországban, ahol Magyarországhoz hasonlóan áprilisban ért a csúcsára a járvány, tartományonként és városonként eltérő szabályokat vezettek be. Nyáron Berlinben a legtöbb színházban és koncertteremben leszerelték a székek nagy részét, hogy a közönség könnyebben betarthassa a legalább 2,5 méteres távolságtartást. Így tettek például a berlini Volksbühne-ben, ahol a 700 székből csak 200 maradt.

Egyes német színházakban a nézőket nem “szétültetéssel”, hanem plexifalakkal választották el egymástól, ezt a megoldást választota a hamburgi Thalia színház. Máshol megszüntették a ruhatárat, kötelező kézfertőtlenítést írtak elő a nézőknek, vagy a magyar színházakban is ismert zsilipes megoldást vezették be.

Augsburgban és néhány berlini színházban emellett egy speciális megoldást alkalmaztak: a nézőterek szélén felállított párásító berendezéssel fertőtlenítő hatású hidrogén-peroxidot juttattak a levegőbe. Ezt a módszert eredetileg kórházakban használták, ahol sikeresen gátolta a koronavírus terjedését is. A távolságtartási szabályokat nem csak a nézőknek kell betartani, hanem a színészeknek is. Berlinben például bizonytalan időre levették a műsorról azokat a darabokat, ahol a történet “nagyobb fizikai kontaktust” kíván, ezek között volt a Macbeth is.

A szabadtéri rendezvényekre nem érvényesek a szigorú korlátozások Németországban. Sokan bírálták az észak-rajnai tartományi vezetést, amiért engedélyezték a Live Nation Germany szeptemberi düsseldorfi koncertjét. A könnyűzenei koncertet a város 54 ezres stadionjában tartják, és a szervezők ígérete szerint csak 13 ezer jegyet adnak majd el, így elvileg lehetséges lesz a 2,5 méteres távoltartás. Az viszont nem világos, hogyan fogják a koncert közben betartatni ezt a szabályt, hiszen a hatalmas stadionban nem lehet ennyi széket leszerelni.

A szervezők, nyilatkozatuk szerint, azt akarják bemutatni, hogy a járvány alatt is lehet biztonságos koncerteket tartani. Erre utal a koncert szlogenje ("Give Live a Chance") is.

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG