Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Erasmus+: egy rendhagyó félév személyes történetei


Diákok sétálnak az oxfordi Egyetem épülete előtt 2020. szeptemberében. Fotó: Reuters/TobyMelville

"Az Erasmus nem egy év az életedből, hanem az életed egy évben" - vallja sok diák. Évente több ezer magyar fiatal vesz részt az Európai Bizottság által finanszírozott Erasmus+ programban. Az idei azonban rendkívüli év lett, tele vegyes érzelmekkel.

Kálmán Kornél a Budapesti Corvinus Egyetemen tanul vállalkozásfejlesztés mesterszakon, februártól augusztusig Németországban volt Erasmus+ ösztöndíjjal. Saját elmondása szerint nem kis erőfeszítésébe telt, hogy mesterszakon olyan átlagot érjen el, amely feljogosítja a mobilitási ösztöndíjra.

Nagyon csalódott volt

Egyéves kemény munka után sikerült bezsebelnie az ösztöndíjat. Így aztán elmondhatatlanul csalódott volt, amikor szembesült a valósággal: minden átkerült az online térbe, négy lakótársán kívül senkivel sem találkozott, még egy gyorsétterembe is csak egy hosszú nyomtatvány kitöltése után tudott bemenni. “Úgy voltam vele, hogy küzdök a végsőkig. Nagyon jó lakást találtam, és nagyon jófej emberekkel laktam, ezért maradtam kint, de végül föl kellett adni” - mesélte Kornél.

Kálmán Kornél szeptembertől ismét a Budapesti Corvinus Egyetemen vesz órákat
Kálmán Kornél szeptembertől ismét a Budapesti Corvinus Egyetemen vesz órákat

Európai szinten több százezer embert érintett a COVID-19 világjárvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések sora. A magyar hallgatók többsége úgy döntött márciusban, hogy külföldön marad, több százan viszont kénytelenek voltak megszakítani tanulmányaikat, és idő előtt hazatérni.

"Az Erasmus az életed egy évben"

“Az Erasmus az nem egy év az életedben, hanem az életed egy évben” - mondja mosolyogva Pintér Betti harmadéves egyetemi hallgató, aki hosszú évek óta tagja az Erasmus Student Networknek az ELTE-n.

Pintér Bernadett az ELTE-n tanul nemzetközi kapcsolatok szakon, 2021. februárjában szeretne kiutazni Vilniusba
Pintér Bernadett az ELTE-n tanul nemzetközi kapcsolatok szakon, 2021. februárjában szeretne kiutazni Vilniusba

Betti februárban adta be pályázatát a vilniusi egyetemre, amikor még “nem gondolta, hogy ennyire komoly lesz” a járvány. A helyzet komolyságát és váratlanságát azonban mi sem mutatja jobban, mint a számtalan beadott vis maior kérelem, a pályázatok számának visszaesése és a diákok elkeseredett levelei.

Nem számítottak rá

“Minden évben előfordul 3-4 rendkívüli eset, de arra, hogy ez tömegeket érintsen, még nem volt példa” - ezt már a Tempus Közalapítvány felsőoktatási vezetője nyilatkozta a Szabad Európának.

Bokodi Szabolcs hozzátette, igyekeztek azonnal reagálni és útmutatókat összeállítani a kint rekedt hallgatók számára, a legtöbb eset azonban egyedi, így óriási számukra is a kihívás. Március óta több száz vis maior kérelem érkezett hozzájuk, amelyeket folyamatosan dolgoznak fel.

Mi a vis maior kérelem? Minden olyan előre nem látható körülmény vagy esemény, amely a hallgató hibáján kívül ered, és az megakadályozza őt kötelezettségeinek, azaz tanulmányainak teljesítésében vis maiornak minősül. Egy súlyos betegség vagy egy idő előtti hazautazáshoz vásárolt repülőjegy is ebbe a kategóriába tartozik.

Villámcsapásként érte a hír

Dudás Éva Bécsben tanult Erasmus+ ösztöndíjjal, amikor március 11-én villámcsapásként érte a határlezárások híre. Két órán belül buszra pattant, és visszatért Magyarországra.

Néhányan lézengenek csak a bécsi metróban
Néhányan lézengenek csak a bécsi metróban

Az Erasmus+ támogatási szerződések értelmében ösztöndíj nem vehető igénybe online végzett oktatásra, így Éva - az eredeti szabályok szerint - az elnyert és előre megkapott ösztöndíjára már nem volt jogosult.

Vis maior kérelmet nyújthat be a rendkívüli helyzetre hivatkozva, amelyet meg is tett, elbírálás azonban még nem érkezett.

A virtuális mobilitás is mobilitás?

“Márciusban az a döntés született, hogy a virtuális mobilitás is elismertethető” - reagált a Tempus Közalapítvány munkatársa. - "A választóvonal ott van, hogy az ember itthonról vagy külföldről folytatja a virtuális mobilitást.”

Éva Magyarországról fejezte be az osztrák szemeszterét, amely az iménti definíció szerint nem minősül virtuális mobilitásnak. A lány azonban még reménykedik: egyedi elbírálás útján fog megszületni a döntés, hogy van-e visszafizetési kötelezettsége vagy nincs.

180 napra szól

A teljes Erasmus+ program 180 napra szól: Kálmán Kornél ebből 168-at Hannoverben töltött, ösztöndíjra tehát a maradék 12 napban már nem jogosult. Vis maior kérelmet nyújthat be, kedvező elbírálás esetén pedig ezt a 12 napot sem kell visszafizetnie a megítélt ösztöndíjból.

Maszkban ülnek a hallgatók a Budapesti Corvinus Egyetem épületében
Maszkban ülnek a hallgatók a Budapesti Corvinus Egyetem épületében

Vis maior kérelmet alapvetően nem bonyolult kitölteni, és csupán néhány percet vesz igénybe: a személyes adatokon kívül a célországot, a mobilitás időtartamát, a felmerült extra költségeket és egy indoklást kell megadni. Eleinte volt azonban némi félreértés az ügymenet kapcsán.

“Elfogadhatatlan a visszafizetési kötelezettség”

Még áprilisban kavart port az a levél, amelyről az Index számolt be, és amelyet hat egyetem 68 diákja írt alá. A Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek és a Tempus Közalapítvány főigazgatójának, Tordai Péternek címzett levélben “elfogadhatatlannak” minősítették az utólagos elszámolási kötelezettséget, és kérték annak felszámolását.

Bokodi Szabolcs, a Tempus Közalapítvány munkatársa azt mondja, félreértették a megközelítésüket lényegét; nem ellenük, hanem értük indították el a vis maior ügymenetet. Annyit kértek mindössze a hallgatóktól, hogy jelezzenek minden változást, amely körülményeikben felmerült, illetve számlákkal és blokkokkal igazolják költéseiket (amennyiben azok rendelkezésre állnak).

Egyébként minden hallgatónak szerződéses kötelezettsége az ilyesfajta változásokat azonnal jelenti az ösztöndíjakat koordináló szervezet felé. A felsőoktatási vezető szerint sikerült tisztázni az ügyet, és elismeri, hogy az átlagnál lassabban tudják feldolgozni a kérelmeket, így minden hallgató türelmét kérik.

Oktatás hibrid formában

Annár Dóra fordító-tolmácsnak tanul a Pázmányon, régóta készült már erasmusos félévére. Bár közvetlen családja többször is megpróbálta lebeszélni, végül szeptember elején kiutazott Lisszabonba, ahol jelenleg is tanul.

A látkép Annár Dóra ideiglenes lisszaboni otthonából
A látkép Annár Dóra ideiglenes lisszaboni otthonából

Az oktatás hibrid formában zajlik, így vannak napok, amikor személyesen találkozik csoporttársaival, de a hét egy részét a négy fal között tölti. Azt mondja, van ebben némi pozitívum is, ugyanis így biztosan nem kell félévet halasztania. Sok erasmusos megcsúszik tanulmányaival a kint töltött idő alatt, Dóri viszont magyar órákat is felvett, amelyeket gond nélkül tud teljesíteni Portugáliából.

Annak ellenére, hogy szeptember 1-je óta semmilyen külföldi utazás nem javasolt Magyarországról, Erasmus+ programra továbbra is lehetséges a kiutazás 42 országba bizonyos szabályok, mint például a karantén, betartása mellett. A rendkívüli helyzet miatt ráadásul felemelték az egyéni ösztöndíjakat a lehetséges maximumra, azaz 520 euróra, amely mellé további 200 eurós szociális támogatás igényelhető.

Hogy ez az ösztöndíj mire elég és mire nem, arról cikkünk folytatásában hamarosan beszámolunk.

  • 16x9 Image

    Horváth Daniella

    Horváth Daniella a Szabad Európa közösségi média szerkesztője. Dolgozott a Hazahúzó című magazinműsorban, majd az Egyesült Államokban tanult dokumentumfilm-készítést, ahol többek között tanársegédként és videós újságíróként is tevékenykedett.

XS
SM
MD
LG