Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Hiba volt az iskolák újranyitása a járvány alatt?


Egy tanárnő maszkban tartja az órát egy podgoricai iskolában.
Egy tanárnő maszkban tartja az órát egy podgoricai iskolában.

​​​​​​​A legtöbb országban azt mutatják a tapasztalatok, hogy az iskolák újranyitása nem súlyosbította a koronavírus-járványt, derült ki egy svájci kutatóintézet tanulmányából. Magyarországon viszont látszik egybeesés.

A legtöbb országban tapasztalt helyzethez szükséges volt a szülők együttműködése és a fegyelmezettt maszkviselés is. Bár a zürichi kutatóintézet tanulmánya szerint a legtöbb helyen nem mutatható ki kapcsolat az iskolák újranyitása és a fertőzésszámok között, néhány országban, köztük Magyarországon, a tanítás kezdete látványosan egybeesett a járvány felfutásával.

A zürichi Insights for Education (IfE) intézet még szeptemberben tette közzé kutatását a koronavírus-járvány és az iskolák megnyitásának összefüggéseiről. A 191 országra kiterjedő kutatás azt mutatta, hogy az iskolák lezárása vagy a tanítás hagyományos formában való újraindítása általánosságban nem befolyásolta a járványgörbét.

Elmaradt a robbanás

„Feltételeztük, hogy az iskolák nyitása miatt növekedni fog a fertőzések száma, a lezárásuk pedig lelassítja a járványt, de a valóság ennél összetettebb” – fogalmazott az IfE alapító igazgatója, Randa Grob-Zakhary. Elmondása szerint a vizsgált országok jelentős részében már a tanítás augusztus végi vagy szeptember eleji kezdete előtt emelkedtek az esetszámok, és a tendencia attól függetlenül folytatódott, hogy hagyományos keretek között vagy távoktatásban indult újra a tanítás.

A 191 ország nagy többsége, 92 százaléka egyébkénk a második hullám alatt már nem rendelt el olyan iskolai korlátozásokat, mint tavasszal. Az IfE közlése szerint 52 országban az esetszámok nyáron elkezdődött növekedésének közepette küldték újra iskolába a diákokat, ez történt például Franciaországban és Spanyolországban. Mint írták, a legtöbb vizsgált országban nem alakult ki komolyabb fertőzésveszély az iskolákban, legalábbis akkor, ha a higiéniai szabályok betartására vagy a távolságtartásra volt lehetőség.

Magyarországon az iskolák is hozzájárulhattak

A kutatás alapján, bár az iskolák újranyitása általában nem erősítette a járványt, kivételek akadnak. Mint írták, Magyarországon és az Egyesült Királyságban a vakáció alatt viszonylag alacsony volt a fertőzések száma, részben az azt megelőző, iskolákra is kiterjedő lezárások miatt, ám szeptember elejétől jelentősen emelkedni kezdett.

Randa Grob-Zakhary a rugalmas stratégia fontosságát hangsúlyozta, mint mondta, érdemes olyan országok példáit követni, ahol az iskolákban egyenként rendelnek el távoktatást, ha azt egy vagy több fertőzés indokolttá tette. A kutatás szerint szintén sokat segített, ha a tanárok és a szülők hatékonyan tudtak együttműködni, illetve a kötelező maszkviselés, valamint az is, ha az újranyitást nem egyszerre, hanem fokozatosan, egyes évfolyamoknak eltérő időben rendelték el. Ez utóbbi történt például Svájcban, Ausztriában és Dániában.

Nagyon sokan kiesnek az oktatásból

Az IfE szerint a rugalmas stratégiára azért is szükség lenne, mivel a járvány miatt világszerte mintegy 711 millió gyermek semmilyen oktatáshoz nem jut jelenleg. A COVID-járvány alatt tanuló gyermekeknek együttesen mintegy 300 millió tanítási nap maradt ki, és jelentős részük ezt nem tudja majd bepótolni.

A tanulmány szerint idén mintegy 1,6 milliárd gyermeknek kellett valamennyi ideig félbe szakítania a tanulmányait, és a készítők szerint mintegy fele később sem tud majd visszaülni az iskolába. Az érintettek nagy többsége, 84 százaléka a fejlődő országokban él, ők a technológiai feltételek híján távoktatásban sem tudnak részt venni. Ráadásul a súlyos járvány miatt számos fejlődő ország, például India és Kenya idén már egyáltalán nem tervei az iskolák újranyitását.

XS
SM
MD
LG