Az újév óta több mint 300 alkalommal érkezett riasztás hamisnak bizonyult bombafenyegetésről ukrajnai iskolák és óvodák ellen. A helyi hatóságok azt állítják, hogy az orosz titkosszolgálatok "különleges műveletéről" van szó, amelynek célja a társadalom megzavarása és a pánik keltése.
Január 24-én nem sokkal dél után több ezer tanárt és diákot evakuáltak sietve a mintegy 285 ezer lakosú Csernihiv város iskoláiból egy névtelen bombariadó miatt.
Az egyik belvárosi óvodában a gyerekek éppen csendespihenőt tartottak, amikor megszólalt a riasztó.
"Megkaptuk a bejelentést és az összes gyereket és alkalmazottat gyorsan kimenekítettük az épületből" - mondta Viktoria Olekszijenko, a 26-os számú óvoda igazgatója a Szabad Európa ukrán szolgálatának. "Körülbelül hat percbe telt, amíg az összes gyereket kivittük. Aludtak, gyorsan felöltöztettük őket és kimentünk. Aztán felhívtuk az összes szülőt és ők eljöttek a gyerekeikért".
Hasonló jelenetek játszódtak le az egész városban, amely kevesebb mint 100 kilométerre fekszik Ukrajna és Oroszország határától.
"Nagyon féltem" - mondta egy helyi nyugdíjas, aki azt kérte, hogy csak Paraszkeva néven említsük. "Később hallottam a televízióban, hogy téves riasztás volt, de amikor kimentem az utcára és több száz gyereket láttam odakint..... Mit csináltak? Nem tudtam. Megkérdeztem a szomszédomat, aki szintén ott állt teljesen rémülten. Ő sem tudott semmit."
'A legrosszabbra gondoltam’
"Kirohantam a gyerekemért, és majdnem elestem" - mondta egy másik csernihivi lakos, aki kérte, hogy csak Tetjana néven említsük. "Félelmetes volt. A tanárnő felhívott és azt mondta, hogy azonnal jöjjek a gyerekemért. Nem magyarázott el semmit, egyből a legrosszabra gondoltam".
Miközben Ukrajna és Oroszország között egyre nő a feszültség és az orosz erőket riasztóan nagy mértékben vonták össze a határ közelében, az ukrán iskolások, családjaik és közösségeik máris a frontvonalban találják magukat abban, amit a kijevi hírszerző szolgálat, az SZBU "hibrid háborúnak" nevez.
Az SZBU szerint 2021-ben országszerte valamivel több mint 1100 hamis bombafenyegetést címeztek iskoláknak. A 2022-es év első három hetében már több mint 300-at, amelyek a 44 milliós ország szinte minden városában lévő iskolákat érintették.
A hamis riasztások özöne az orosz hírszerző szolgálatok művelete - állította az SZBU egy január 21-én kiadott jelentésében, amely szerint a fenyegetések többsége oroszországi forrásokhoz vagy Kelet-Ukrajnának a Moszkva által támogatott szakadárok által ellenőrzött részeihez köthető. A fenyegetések egy kis részét nyilvánvalóan Ukrajnán belüli ’viccelődők’ másolták - tette hozzá a szolgálat.
"Az agresszor ország különleges szolgálatainak célja egyértelmű" - áll az SZBU jelentésében. "További nyomást gyakorolni Ukrajnára, valamint riadalmat és pánikot kelteni a lakosság körében. Sajnos az ilyen információs-pszichológiai speciális műveletek a modern hibrid háborúkkal járnak és szembe kell néznünk ezzel".
Az iskolák mellett kormányzati szervek, bíróságok, pályaudvarok, repülőterek és más kulcsfontosságú infrastrukturális elemek is célpontok voltak, olyan kifinomult szoftverek felhasználásával, amelyekkel megpróbálják elfedni a fenyegetések forrását.
Ijesztgető taktika?
Január 25-én a donyecki régióban fekvő mintegy 100 000 lakosú Szlovjanszkban, amelyet 2014-ben, a Kijev elleni háború kezdetén rövid ideig az Oroszország által támogatott szakadárok tartottak ellenőrzésük alatt, mind a 20 iskolát kiürítették egy hamisnak bizonyult bombafenyegetés miatt.
"A tanárok között egyáltalán nem volt pánik" - mondta a Szabad Európának Szvitlana Deleszke, a 8-as számú iskola igazgatója, ahonnan 300 diákot evakuáltak. "Mindenki rugalmas volt, hatékonyan viselkedett. Ilyen dolgok időről időre megtörténnek velünk. A gyerekek számára azonban szokatlan volt. Két kislány sírva fakadt és az osztályfőnöknek és nekem kellett kézen fognunk őket".
Négy órával a téves jelentés beérkezése után a város 20 iskolájának mintegy harmadát átvizsgálták és engedélyezték, hogy a tanulók visszamenjenek - közölte a városi oktatási hivatal vezetője, Marina Hohlova.
Az ilyen téves riasztások jelentős zavaró tényezővé váltak az iskolák számára, mondják az adminisztrátorok. Emellett jelentős terhet rónak a rendőrségre, a rendkívüli helyzetek minisztériumára és más állami szervekre.
A csernihivi központi iskolák közül sok a főutcákon található és némelyikben több mint 1000 diák tanul. Amikor január 24-én téves riasztás érkezett, az iskolák kénytelenek voltak kordonokat felállítani, sok esetben lezárva az utcákat és feltartva a közlekedést, amíg a biztonsági erők átfésülték az épületeket.
Az Egyesült Államok, Ukrajna és más kormányok szerint Oroszország 100 000 vagy több katonát sorakoztatott fel Ukrajna határai közelében és egy esetleges újabb invázióra készül.
A Kreml tagadja, hogy le akarná rohanni a szomszédjét, de azt sugallta, hogy a de-eszkaláció feltétele többek között az a kötelező érvényű garancia, hogy a NATO soha nem terjeszkedik tovább kelet felé, és nem veszi fel soraiba Ukrajnát.
A meggyőző bizonyítékok ellenére Moszkva tagadja, hogy katonai támogatást nyújtana a szakadároknak, akik a Donbasz néven ismert keleti régióban lévő Donyeck és Luhanszk tartományok egy részét tartják birtokukban. Az Oroszország által támogatott erők és az ukrán kormány között zajló háborúban 2014 óta több mint 13 200 ember halt meg.
