Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Hatalmas összeget kér a magyar kormány az EU-tól, hogy leálljon az orosz olaj vásárlásával


Szijjártó Péter külügyminiszter brüsszeli sajtótájékoztatóján 2022. május 16-án
Szijjártó Péter külügyminiszter brüsszeli sajtótájékoztatóján 2022. május 16-án

A magyar kormány jelenlegi áron durván hat-hétezer milliárd forintnyi uniós támogatásért, a magyar GDP tizenegy–tizenhárom százalékáért lenne hajlandó lemondani az olajembargó vétójáról. Ez akkora összeg, hogy Szijjártó Péter sem hiszi, hogy reális, hogy kifizesse az EU.

A magyar kormány nem akar leválni az orosz olaj vásárlásáról, Szijjártó Péter szerint ez vörös vonal a kormány számra – mondta el a külügyminiszter brüsszeli sajtótájékoztatóján hétfőn.

A magyar külügyminiszter szerint a magyar vétóval nem a magyar kormány bonthatja meg az európai egységet, hanem az Európai Bizottság. Hiszen közölték velük is ezt a vörös vonalat, a bizottság ennek ellenére az olajembargóról nyújtott be egy javaslatot megtárgyalni.

A magyar kormány valóban nagyon korán, már a javaslat megszületése előtt jóval bejelentette, hogy meg fogja vétózni.

Bemondtak egy komolytalannak tűnő összeget

Orbánék akkor mennének mégis bele valamilyen időtávon az orosz olajról való leválásra,

ha az EU 15-18 milliárd eurót (jelenlegi árfolyamon durván hat-hétezer milliárd forintot) adna cserébe

a szerintük várható költségekre. Ez kerekítve a teljes magyar GDP 11-13 százaléka lenne, és Szijjártóék nem is tartják valószínűnek, hogy a többi uniós ország, pontosabban az EU ilyen kifizetést komolyan megfontoljon a magyar kormány számára.

„Várjuk az Európai Bizottság részéről az ehhez fogható támogatási javaslatot, ilyen javaslat nem született, nem is tartjuk valószínűnek, hogy ilyen szülessen” – fejtette ki a magyar külügyminiszter. Szerinte a patthelyzetre az a legegyszerűbb megoldás, ha Magyarország nem lesz része az embargónak, és nem kell később sem leválnia a vezetékes orosz olajról.

Az összehasonlítás kedvéért a jogállamisági és korrupciós problémák miatt jelenleg visszatartott óriási uniós válságalap Magyarországnak esedékes támogatása 7,2 milliárd euróra rúg. Ez egyébként az EU valaha volt legnagyobb gazdaságösztönző csomagja, és 2026-ig kellene felhasználni.

Szijjártónak a haladék sem tetszik

Szijjártó Péter elmondta azt is, hogy szerinte fizikailag válna lehetetlenné elég kőolaj beszerzése a magyar gazdaság működtetéséhez, ha életbe lépne a javaslat.

Később hozzátette, hogy ezt csak arra értette, ha azonnal le kéne válni az orosz olajról, és egyébként nem is ez volt a mostani javaslat. Szijjártó úgy módosította az állítását, hogy az Adria kőolajvezeték egy horvátországi szakaszának felújításával jöhetne elegendő mennyiségű kőolaj abból az irányból. Ez a felújítás Szijjártó Péter szerint kétszázmillió euróba (77 milliárd forintba) kerülne a beruházó félnek.

A Mol-osok korábban arról beszéltek, hogy meg tudnák oldani
„Ha most egy teljesen nem orosz olajra épülő ellátásra lenne szükség, meg lehet azt is oldani, de hogy ez hosszú távon megbízható legyen, és egy év múlva ne azzal kelljen a sajtóban szerepelni, hogy megállt Százhalombatta, mert kilyukadt, eldugult stb., ahhoz sokkal nagyobb óvatosságra van szükség” –mondta például Huff Zsolt, a Mol-csoport Downstream igazgatója a Portfolio.hu-nak. „Sikerült több lábra állítani a térség két fontos finomítóját (…) ezután ha esik, ha fúj, Magyarországon és Szlovákiában mindig lesz kőolaj” jelentette be még 2015-ben, a Barátság 1 vezeték felújítása után Fasimon Sándor, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója. Többek közt szabályozási könnyítésekkel még egyszerűbben menne mindez, írta meg a Mol eszközeit alaposan ismerő Miklós László a G7-en.


A külügyminiszter azt viszont

hatalmas képmutatásnak tartja, hogy az országok az haladékot kapjanak az orosz olajról való leválásra.

Hiszen elmondása szerint a mostani EU-s javaslat több mint féléves átmeneti időszakot adna minden uniós országnak az átállásra. Szijjártó szerint pedig így csak több hónap vagy fél év múlva lenne hatása a háborúra.

Szijjártó aggódni kezdett a környezetvédelemért

A magyar külügyminiszter környezetvédelmi aggályokat is megfogalmazott: szerinte az európai zöld átmenettel túlságosan szembemenne, ha beruháznának most olajvezetékbe, és a Mol a finomítói átkalibrálásába.

Ez utóbbi Szijjártó szerint 500-550 millió euróba kerülne. Korábban ilyen összeget mondott be Hernádi Zsolt Mol-vezér is, két–négy éves optimális átállási időt hozzátéve. Így a külügyminiszter összesen 700-750 millió euróra (280-290 milliárd forintra) tette az optimális átállás teljes technológiai költségét.

Szijjártó bedobott egy másik nagy számot is

A külügyminiszter érvelését azzal a véleményével fejezte be, hogy ha nem orosz olajat kap a Mol, akkor a magyarországi üzemanyagárak 55-60 százalékkal nőnének.

Ez utóbbit nem tudni, honnan vette, semmilyen hivatkozást nem adott meg mellé. Annál is furcsább, mert például a kormánynak óriási hatása van az üzemanyagárakra az adóztatás révén.

Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára a Szabad Európának korábban elmondta, hogy a durván ötszáz forintos benzinár 27 százaléka, azaz 106 forint áfa.

„Ehhez jön még a jövedéki adó, amely literenként 120 forint körül mozog, sőt az üzemanyagok literenkénti árából három-négy forintot készletezési díjként is be kell fizetni” – mondta a szakember.

Ezeken kívül van még egy sajátos magyar szabályozás. E szerint ha a kőolaj hordónkénti ára tartósan ötven dollár alá csökken, a benzin jövedékiadó-mértéke literenként öt forinttal nő. Ezzel biztosította a bevételeit az állam arra az esetre, ha tartósan alacsonyak lennének az olajárak.

A külügyminiszter logikája szerint mindenesetre ha 15-18 milliárd eurót kapna kormány az EU-tól, az már kompenzálná az általa becsült veszteségeket, amit az orosz olajról való leválás okozna.

Azt egyébként lehet tudni, hogy a Mol épp óriásit szakít az orosz olajon és a magas olajáron. Miután az invázió kezdete óta visszaesett a kereslet az orosz olaj iránt, mára nagyjából harminc dollárral olcsóbb beszerezni, mint az iparági sztenderdnek számító Brent-olaj hordóját. Ha nem vehetne többet olcsóbb orosz olajat a háború alatt, a cég mostani elképesztő mértékű profitja csökkenne.

A finomítói marzs a jelenleg szokásos tíz-húszszorosa körül lehetne, áprilisra már kivételesen valamiért közzé sem tették ezt az adatot.

Így a magyar olajcég nem is tűnik lelkesnek az esetleges átalakítások kapcsán, bár más iparági szakemberek szerint elsősorban nem műszaki vagy ellátási okokat, hanem a Mol teljesen egyértelmű gazdasági önérdekét sejtik a vonakodás hátterében.

Meg kell jegyezni még, hogy bár a Mol magáncég, Szijjártó Péter megszólalásában egyszer sem választotta külön a Mol későbbi saját, potenciálisan felmerülő átalakítási költségeit a lehetséges kormányzati költségektől.

Az Erste olajipari szakértője szerint Szijjártó érvelése félrevezető
Pletser Tamás, az Erste olajipari elemzője a G7-re nemrég arról írt, hogy a magyar kormány vétója szerinte pusztán "két érdeket véd elsősorban:
a Mol nyereségét és a vállalat feldolgozás-kereskedelem üzleti modelljét
a magyar kormány rezsicsökkentését, azon belül is az üzemanyagok árbefagyasztását, illetve a későbbi lehetőséget a Mol külön adóztatására.
Nincsen szó tehát ellátásbiztonságról, az ország ellátható üzemanyaggal még egy esetleges gyors leválás esetén is. Ha pedig megkapjuk a szükséges 2-3 éves haladékot a tengeri olajra való váltásra, akkor megrázkódtatás nélkül megtehető ez a lépés, sőt a mostani extranyereségből ez bőven finanszírozható is."
Pletser adatai szerint a Mol mostani üzemi nyeresége napi 2,5-3 milliárd forinttal magasabb, mint a háború előtt, ez ráadásul pedig csak a finomítói és nagykereskedelmi üzletágra értendő.
  • 16x9 Image

    Szalai Bálint

    Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója. Nyolc évig dolgozott az akkor leglátogatottabb híroldalnak számító Indexnél. Egyéb elismerések mellett 2015-ben megkapta a Gőbölyös Soma-díjat. A 2018/19-es akadémiai évben az Arizona Állami Egyetem Fulbright-program Humphrey-ösztöndíjasa volt. 

XS
SM
MD
LG