Montenegró szándéknyilatkozatot írt alá Kínával egy új autópálya építéséről, amely a tengerparti Budvát és Tivatot köti majd össze. A projekt várhatóan mintegy 59 millió dollárba (húszmilliárd forintba) fog kerülni, és feléleszti az ismert aggodalmakat, miután egy korábbi autópálya-projekt súlyos adósságba taszította az országot.
Kilenc évvel azután, hogy egy ellentmondásos, Kína által finanszírozott és épített autópálya súlyos adósságba taszította Montenegrót, a balkáni ország megint egy kínai vállalattal szövetkezik egy új útszakasz építésére.
Montenegró március végén szándéknyilatkozatot írt alá egy kínai konzorciummal egy 54 millió eurós (húszmilliárd forintos) autópálya építéséről, amely a tengerparti Budvát és Tivatot köti majd össze jobban, egyben új útvonalat biztosít a helyi repülőtérre igyekvőknek. A tisztviselők szavai szerint a 16 kilométeres út építése két évig fog tartani, és a projekt része Montenegró hosszú távú terveinek a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére, a turizmus fellendítésére és regionális közlekedési csomóponti pozíciójának megerősítésére.
A döntést azonban sokan szkeptikusan fogadták, mivel az országnak egy alig néhány évvel ezelőtt befejezett autópálya-projekt miatt korábban adósságproblémái alakultak ki Kínával.
Az említett autópálya építését – amely a montenegrói parton fekvő Bartól a szerb határon túli Boljaréig vezetett volna – viták, késedelmek, valamint a költségnövekedéssel és az állítólagos korrupcióval kapcsolatos botrányok kísérték. A történtek Montenegró eladósodásával kapcsolatos aggályokhoz vezettek, mivel Montenegró jelentős tartozást halmozott fel Kína felé, amelynek Export-Import Bankja nyújtotta azt a közel egymilliárd dolláros kölcsönt, amely akkoriban Montenegró bruttó hazai termékének közel negyedét tette ki.
Az új projekt kapcsán is megjelentek már a növekvő költségek és adósságok miatti félelmek, de a montenegrói tisztviselők azzal igyekeztek elhárítani ezeket, hogy a kínai szereplőkhöz csak az építkezés – és nem a finanszírozás – céljából fordultak.
Kérdések merültek fel azzal kapcsolatban is, hogy a hatóságok hogyan fogják tudni kifizetni az új autópályát. A kormány közölte, hogy eddig csak 15 millió eurót (5,7 milliárd forintot) biztosított a projektre, és egy március 29-i sajtótájékoztatón kijelentették, hogy a hiányzó forrásokat „a beruházási költségvetésből vagy más finanszírozási eszközökből” fogják előteremteni.
A montenegrói Közlekedési Igazgatóság, amely a belügyminisztérium fennhatósága alá tartozik, nem válaszolt a Szabad Európa kérdéseire a finanszírozásról és arról, hogy az új projekt tovább növeli-e az ország eladósodottságát.
Mirza Mulešković, a podgoricai székhelyű Inteligencija MNE tanácsadócég alapítója azonban a Szabad Európának úgy nyilatkozott, hogy az új projekt a kínai befolyás fennmaradását jelzi Montenegróban és az egész Balkánon, de egyben a kínai vállalatok hatékonyságát is a régióban.
„Kína okosan tette elérhetővé pénzügyi forrásait oly módon, hogy tovább erősítse befolyását Montenegróban és a szomszédos országokban” – vélte Mulešković.
Az út megtisztítása
Az építési szerződést a kelet-kínai Sandong tartományban található vállalatok konzorciuma: a Shandong Foreign Economic and Technical Cooperation és a Shandong Luqiao Group nyerte el.
A konzorcium tette a legalacsonyabb ajánlatot az autópályára, de egyik cég sem rendelkezik állandó jelenléttel Montenegróban vagy a Balkánon. A Shandong Luqiao Group csak hat hónappal ezelőtt nyitott képviseleti irodát Podgoricában.
A konzorcium egyike volt annak a négy kínai vállalatnak, amelyek ajánlatot tettek. A montenegrói hatóságoknak küldött nyolc ajánlat közül a három legolcsóbb mind kínai vállalaté volt.
A legalacsonyabb ajánlatot korábban a China Civil Engineering Construction Corporation (CCECC), a montenegrói vasutak korszerűsítésében részt vevő állami vállalat nyújtotta be. A cég azonban az építési költségek emelkedése miatt a 2022 júliusában megrendezett második pályázati forduló előtt visszavonta 42,6 millió eurós (16 milliárd forintos) ajánlatát.
A legfőbb aggodalom az emelkedő költségek nyomon követése lesz a növekvő globális infláció és a Bar–Boljare autópályával kapcsolatos múltbeli montenegrói tapasztalatok miatt.
A 54 millió eurós árcédula már most is magasabb ár, mint amennyit a montenegrói hatóságok terveztek, de elmondásuk szerint a lépéstartás miatt a piaci ingadozásokkal módosítaniuk kellett a költségvetésüket.
„Az, hogy végül magasabb vagy alacsonyabb lesz-e a megajánlott összegnél, elsősorban a fémtermékek, az üzemanyag, a homok és a cement árának változásától függ” – közölte a montenegrói kormány az új autópálya építéséről szóló sajtóanyagban.
Az építési költségeken túl a hatóságok még mindig küzdenek az új út megépítéséhez szükséges földterületek kisajátításával. Különösen az Adriai-tenger partján fekvő, Budva és Kotor közötti tengerparti város, Grblje lakosságának ellenállásába ütközik. Több tisztviselő szerint a projekt teljes ára tovább emelkedhet attól függően, hogy mennyire húzódik el a földterület megszerzésének folyamata.
Kínai vonzerő
Montenegró volt az egyik első európai ország, amely csatlakozott Kínának az Egy övezet, egy út (Belt and Road Initiative) elnevezésű, Afrikát, Ázsiát, Európát és Latin-Amerikát átfogó infrastrukturális és beruházási projektjéhez.
Azóta Kína befektetéseket eszközölt Montenegróban, többek között egy luxusüdülőhely építésébe az Adria partján és egy hőerőmű korszerűsítésébe.
De a legjelentősebb vállalkozás a vitatott autópálya volt, amelynek szerződését 2014-ben írták alá.
Az építkezés többszöri csúszása közepette a 620.000 lakosú balkáni ország nehézségekkel kezdett szembesülni a hitel visszafizetésekor, ami 2021-ben már kritikussá vált. Ahhoz, hogy védekezzenek az árfolyam-ingadozások ellen és segítsenek a kormánynak betartani a törlesztési ütemtervet, végül az Európai Bizottság és egy nyugati bankcsoport segítségére volt szükség.
A projekt körüli pénzügyi helyzet azóta stabilizálódott, de a tervezett 163 kilométeres autópályából a mai napig csak 41 kilométer készült el, és a folytatás továbbra is bizonytalan.
A nagy kudarcok ellenére úgy tűnik, hogy mindez nem zavarja Montenegró vezetését, továbbra is keresi a kínai befektetéseket.
