A Fekete-tenger bulgáriai partjának egy szakasza gyakorlatilag a moszkvai városvezetés tulajdonában van. Aktivisták szerint az oroszok illegálisan szerezték meg a földet, és azt akarják, hogy Szófia sajátítsa ki, hozzátéve, hogy a Kreml ukrajnai inváziója miatt biztonsági kockázatot is jelent.
Bulgária fekete-tengeri partvidékének déli részén, egy elszigetelt parti szakaszon, a fák közé ékelődve fekszik a kiterjedt Kamcsija egészségügyi komplexum, vagy bolgár rövidítéssel: a SOK.
A Kamcsija folyó torkolatánál, a tengerparton elterülő épületegyüttes szállodákkal, sportcsarnokokkal, iskolával, konferenciaközpontokkal, sőt még csillagvizsgálóval is büszkélkedik.
Úgy tűnik, hogy annyiféle szolgáltatással és még annál is többel büszkélkedhet, amiről sok bolgár város csak álmodni mer. Ám ez a terület technikailag nem bolgár. A moszkvai önkormányzat tulajdonában vannak mind az épületek, mind az alattuk lévő földterület.
A Várna üdülővárostól mintegy 25 kilométerre délre fekvő Bliznaci faluban lévő területet 2008-ban szerezte meg a moszkvai regionális kormányzat, annak ellenére hogy egy akkori bolgár törvény megtiltotta külföldi magánszemélyeknek vagy cégeknek az ilyen vásárlásokat. A moszkvai hatóságok nemcsak hogy kiváló tengerparti fekvésű területhez jutottak, de a hírek szerint jóval a piaci ár alatt. Ráadásul Szófia milliókat költött a saját pénzéből, hogy új vízvezetéket építsen a komplexumhoz.
Míg a koronavírus-járvány miatt bezárták, a Kreml 2022 februárjában indított teljes körű ukrajnai inváziója miatt aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy Oroszország – amely felvette Bulgáriát a „barátságtalan országok” listájára – birtokba vehet egy tengerparti sávot a Fekete-tenger partján, amely az orosz hadsereg számára most talán stratégiailag még jelentősebb, mint valaha.
„Olyan dolgok történhetnek a komplexumon belül, amelyekről a bolgár hatóságok nem tudnak” – mondta Vaszil Tankov ügyvéd, aki most politikai aktivistákkal dolgozik együtt, akik a terület visszavételére szólítják fel a kormányt.
Még 2019-ben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Kreml potenciális „puha erő eszközeként” említette Kamcsiját. Ez most talán erőltetettnek tűnik, tekintve Oroszország növekvő nemzetközi elszigeteltségét, de Szolomon Passzi, aki 2001–2005 között volt Bulgária külügyminisztere, úgy véli: a Kreml még mindig a legkülönfélébb sötét üzelmekre használhatja fel a komplexumot. „Ez csak álca, a fegyverek eljövetelének előhírnöke” – mondta Passzi a Szabad Európának.
A Passziéhoz hasonló figyelmeztetéseket nem fogadták tárt karokkal a bolgár illetékesek.
Kérdésekre válaszolva a Minisztertanács – Bulgária legfőbb végrehajtó szerve, amely a miniszterelnököt és más magas rangú tisztviselőket foglalja magában – azt mondta a Szabad Európának, hogy jelenleg nincs információja arról, hogy potenciális veszély fenyegetné Bulgária nemzetbiztonságát a Kamcsija-komplexumból.
Még ha meg is lenne a politikai akarat, az ingatlan visszavételének esélye – figyelmeztetnek a jogászok – valószínűleg azon múlna, hogy bebizonyosodjon, hogy csalárd módon szerezték meg. Ez viszont nehéznek bizonyulhat.
Az akvizíció és az azt követő vita rávilágított Bulgária ambivalens kapcsolatára Oroszországgal, amely a kommunista korszak előtti időkig visszanyúló, hagyományos szövetségese Szófiának. Bár Bulgária még mindig függ az orosz olajtól, más uniós tagállamokkal együtt sikerült megszüntetnie az ország földgáztól való függőségét. Sok EU-állam számos gazdasági kapcsolatot megszakított Oroszországgal.
Másrészt viszont a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy nem ritkák az oroszbarát érzelmek. Bár Bulgária támogatta az Oroszországgal szembeni szankciókat, nyilvánosan vonakodott fegyverek átadásával segíteni Kijevet; ugyanakkor a színfalak mögött Szófia sokkal aktívabb volt.
A katonai segély – főként lőszer – a harvardi jogász végzettségű Kiril Petkov miniszterelnök kormánya alatt indult meg. Petkov kabinetje volt talán eddig a leginkább Nyugat-orientált bolgár kormány. Petkov alatt Bulgária 2022 júniusában kiutasított hetven orosz diplomáciai alkalmazottat és családtagjaikat, ami Szófia számára példátlan lépés. A döntést az EU-val folytatott egyeztetés előzte meg.
Petkov kormánya azonban kudarcra volt ítélve, mindössze hat hónapig tartott ki. A volt miniszterelnök később azzal vádolta Moszkvát, hogy 2022 júliusában hibrid háborús taktikát alkalmazott kormánya megbuktatására.
Földvásárlás olcsón
A Kamcsija-komplexum megszerzésének folyamata a kilencvenes évek végén kezdődött a Balkanturist állami vállalat tulajdonában lévő ingatlanok eladásával, amely a kommunista rendszer alatt, 1989-ig irányította a turizmust. A moszkvai önkormányzat 2003-ban kezdte el a területen lévő kisebb telkek megvásárlását. A legmerészebb 2008-ban történt, amikor a bolgár kormány Bliznaci faluban közel nyolc hektárt (húsz holdat) adott el, négyzetméterenként mindössze 9,7 leváért (2008-as átváltási árfolyamon számolva 2600 forint körüli áron). A végleges árat nem hozták nyilvánosságra, de ezzel a négyzetméterenkénti árfolyammal 2008-ban 580.000 dollár lett volna.
Mivel a moszkvai önkormányzat jóval a piaci ár alatt fizetett, ez egy olyan tranzakció volt, amelyet a Dnevnik független hírportál egy 2020-as oknyomozó jelentésében Bulgária posztkommunista történelme egyik legbotrányosabb ügyletének minősített.
A komplexum a beszámolók és a helyszín saját honlapja szerint temérdek funkciót és lehetőséget kínál, beleértve a 450 szobás Longoz szállodát, több úszómedencét és konferenciatermet, a Szivárvány és a Fekete-tenger egészségügyi tábort gyerekeknek; a Pirin üdülőfalut, amely egy szállodából és tizenegy, kétszintes faluból áll; a Zdravets egészségügyi központot, a Jurij Gagarin Oktatási és Oktatási Központot; a Kamcsija sportkomplexumot, amely megfelel az olimpiai szabványoknak, és egy kétezer férőhelyes amfiteátrumot.
A Kamcsija SOK-komplexum építésére vonatkozó szerződést 2008 szeptemberében írta alá az akkori szociálpolitikai miniszter, Emilia Maszlarova, bár az üzlet feltételei még mindig homályosak. Ezenkívül Szergej Sztanisev akkori miniszterelnök kormánya 7,7 millió levát (1,5 milliárd forintot) különített el a komplexumhoz vezető, tíz és fél kilométeres vízvezeték megépítésére.
Abban az időben a bolgár jogszabályok tiltották, hogy külföldi magánemberek és cégek földet szerezzenek Bulgáriában. Ebben az esetben úgy kerülték meg a törvényt, hogy a céget Bulgáriában jegyezték be, de a Kamcsija-komplexum és a földterület végső tulajdonosa a moszkvai önkormányzat lett.
Szorosabb kapcsolatok kialakítása Szófia és Moszkva között
A komplexumot 2010-ben nagy pompával hivatalosan is megnyitották. Az ünnepélyes szalagátvágáson részt vett Bojko Boriszov akkori miniszterelnök és Jurij Luzskov, Moszkva akkori polgármestere.
Azóta olyan Kreml-barát bolgár politikusok, mint Boriszov és más magas rangú személyiségek is ellátogattak ide, köztük Janka Takeva, a Bolgár Pedagógusok Szövetségének elnöke, aki lelkesen jegyezte meg, hogy Kamcsija „végtelenül pozitív munkakörülményeket” kínál.
Bár Takeva maga nem került feketelistára, tagja a Ruszofil Nemzeti Mozgalom nevű oroszbarát bolgár lobbicsoportnak, amelynek vezetőjét februárban Washington szankciókkal sújtotta egy összehangolt amerikai–brit lépés részeként, amely a korrupcióval vádolt bolgárokat vette célba.
A fekete-tengeri orosz komplexumhoz kapcsolódó másik neves személyiség Cirill herceg, II. Simeon – Bulgária utolsó cárjának és posztkommunista miniszterelnökének – fia, aki mentori munkát végzett egy ottani gyermekközpontban.
Bolgár sportolók is edzettek a helyszínen. Bolgár szélsőjobboldali csoportok szemináriumokat tartottak a komplexumban a hazafiságról, 2018-ban pedig mintegy ötszáz jogász gyűlt össze, hogy megvitassák a bolgár büntető törvénykönyv módosításait.
A fellendüléstől a csődig
Egy ideig Kamcsija népszerűsége sok adóbevételt jelentett, ami megtöltötte a helyi kasszát.
„A turisták többnyire gyerekek, második világháborús veteránok és egyedülálló anyák voltak. Ez nem szokásos turizmus volt, amikor a turisták csak nyáron jönnek. Egész évben tele volt ezzel a három kategóriával” – mondta a Szabad Európának Emanuil Manolov, a Kamcsija székhelyéül szolgáló Avren település polgármestere.
A látogatók és a rendezvények számának csökkenésével azonban 2019-ben Kamcsija egymillió leva (húszmillió dollár) kifizetetlen adószámlát halmozott fel. Miközben halványodni kezdett a szerencséje, Boriszov elkezdte dicsérni a komplexumot, és az Oroszországgal való együttműködés bővítéséről beszélt a sport, az oktatás és a kongresszusszervezési üzletág területén az akkori orosz miniszterelnökkel, Dmitrij Medvegyevvel folytatott 2019-es találkozóján.
Néhány hónappal később Lavrov külügyminiszter bejelentette, hogy az orosz Nemzetbiztonsági Tanács megvitatja Kamcsija tulajdonjogának átruházását a moszkvai városi önkormányzattól az orosz szövetségi államra. Nagyszabású tervekről beszélt, amelyek szerint a helyszínt az orosz érdekek európai előmozdításának egyik fő platformjává kívánják átalakítani.
„A soft power fogalma attól függ, hogy ki mondja – mondta Passzi volt külügyminiszter. – Ha puha hatalomról beszélünk, és ez Lavrov vagy Putyin szájából hangzik el, akkor figyelmeztetés arra, hogy valami ártalmas dolog készülődik.”
A Covid–19-válság kirobbanása újabb csapást mért Oroszország bulgáriai terveire, mivel 2020 elejétől lényegében minden tevékenység leállt a fekete-tengeri komplexumban.
De mégsem. A Kamcsija vezérigazgatója, Nyikolaj Nedkov 2021-ben grandiózus terveket jelentett be, hogy „egyedülálló ökoszisztémává alakítja át egy intelligens város formájában” a kiterjedt telephelyet. Azzal dicsekedett, hogy „üzleti inkubátor, üzleti gyorsító, startupstúdió, startupiskola és bloggerek, vloggerek és influenszerek akadémiája” nyílik majd.
Két évvel később ezek a tervek csak tervek maradtak, mivel a Kamcsija SOK a jelek szerint nem működik: fürdői, konferenciatermei és sportpályái mind zárva vannak, magánbiztonságiak őrzik. A komplexum vezetősége nem válaszolt a Szabad Európa megkeresésére.
2022-ben a moszkvai városvezetés bejelentette, hogy a nehéz geopolitikai és gazdasági helyzet miatt – utalva a Kreml által Ukrajnában vívott háborúra és az ebből fakadó szankciókra – úgy döntött, hogy felfüggeszti a Kamcsija működtetését és korlátozza a komplexumba való bejutást.
2023-ban bolgár politikai aktivisták és néhány volt tisztviselő aktív kampányba kezdett, hogy Szófia kezdeményezze a komplexum kisajátítását az oroszoktól.
Az ügyvédek azzal érveltek, hogy a komplexumnak nincs joga a működésre, mivel olyan tevékenységet folytat, amely sérti a bolgár törvényeket. Arra hivatkoztak, hogy az oroszok akkor vették meg a földterületet, amikor a törvény tiltotta az ilyen vásárlásokat. Azt is mondták, hogy a jogszabály kijátszására létrehozott bolgár cég törvénytelenül működött.
„Nincs befolyásunk arra, hogy mi történik ott, más szóval a bolgár államnak nincs módja arra, hogy felügyelje, mi történik. Úgy véljük, hogy Kamcsiját olyan célokra használják, amelyek veszélyeztetik a nemzetbiztonságunkat” – figyelmeztetett Bozsinov.
Oroszországnak az a múltból fakadó gyakorlata, hogy külföldi nagykövetségeit kémkedésre használja, figyelmeztetésként kellene hogy szolgáljon a bolgár kormány számára – mondta Passzi.
Egy év eleji vizsgálat legalább 182 parabolaantennát talált az Európa-szerte található orosz nagykövetségek tetején, amelyek a jelentések szerint egy hatalmas kémkedési és hírszerzési hálózathoz kapcsolódnak.
„Oroszország esetében szinte minden határon túli intézményt kémkedésre használnak” – mondta Passzi.
