Vita a magyarországi akkumulátorgyárak helyzetéről Éltető Andreával és Kaderják Péterrel a Címlapban, a Szabad Európa podcastsorozatában. Az első részben az akkugyárak gazdasági hasznosságáról, a magyar hozzáadott érték növelésének lehetőségéről, a gyárak egyetemi együttműködéseiről és a környezeti fenntarthatóságról lesz szó.
Először ült le egymással vitázni két olyan szakértő, akik az utóbbi években sokat foglalkoztak a magyarországi akkumulátorgyárakkal, ám másként ítélik meg a helyzetüket.
Vendégünk Éltető Andrea, a KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa és Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője, aki 2018 és 2021 között államtitkárként felelt az energiaügyekért.
A Szabad Európa sokat foglalkozik a magyarországi akkumulátorgyárak helyzetével, a körülöttük kialakult társadalmi vitával. Ennek keretében tavaly ősszel közöltünk egy interjút Kaderják Péterrel, amire Éltető Andrea válaszcikkben reagált.
Ennek a párbeszédnek a folytatása az itt hallható nagy akkuvita, amelyet két részben közlünk. A második rész keddtől lesz elérhető.
Az akkuvita első részében szóba kerül, hogy milyen haszna lesz a magyar gazdaságnak az akkumulátorgyárakból, hogy miként hat a munkaerőpiacra az, hogy tízezres nagyságrendben érkezhetnek vendégmunkások ezekbe a gyárakba. Átbeszéljük a gyárak energiaellátásának és fenntarthatóságának kérdéseit, valamint arra is kitérünk, miként lehet növelni a magyar vállalkozások részvételét az akkumulátoriparban, és hogy a most betelepülő akkugyárak milyen együttműködéseket alakítottak ki a magyar egyetemekkel.
Kaderják Péter: A modern akkuipar a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdasági szektora. Az előrejelzések azt mutatják, hogy a következő öt-hat évben hét-nyolcszorosára nő a piac mérete globálisan. Ebben a történetben vagy részt veszünk, vagy később nagyon nehéz lesz bekapcsolódni.
Ez ráadásul válságálló szektornak tűnik. 2023 első három negyedévének adataiból az látszik, hogy míg a magyar feldolgozóipar 5,8 százalékkal visszaesett, addig két olyan alszektor volt, amelyik nem esett vissza: a közúti járműgyártás és az akkuipar.
Európa klímasemleges akar lenni, és 2035-től csak zéró kibocsátású járműveket enged üzembe helyezni Európában. Az európai politikai elit eldöntötte, hogy ebbe az irányba megyünk. Ettől még fontosabb, hogy a jelentős gépjárműgyártó konszernek is eldöntötték, hogy jövőbeni beruházásaikat nem a belső égésű motorba, hanem az elektromobilitásba fektetik. Ha közgazdászként nézünk a dologra, még inkább azt erősíti meg, hogy látjuk, hogy a folyó melyik irányba folyik. Lehet azt gondolni, hogy ezt nem így kéne csinálni, csak annak – hogy mondjam – közgazdaságilag nincs értelme, hogy a folyóval szemben biciklizünk.
Éltető Andrea: Magyarországon az akkumulátorgyártás nem zöld, nem is lehet zöld. Ha megnézzük a gyárakat, ezek földgáztüzelésű kazánokkal működnek. A CATL-ben tíz darab kazán lesz, a Samsungban 18 van és így tovább. Ez megnöveli a földgázhasználatot, a földgázimportot, plusz azért, hogy a hatalmas mennyiségű energiát kielégítsük, ami ezeknek a gyáraknak kell, építünk földgáztüzelésű erőműveket, ami megdobja mintegy harminc százalékkal a földgázimportot. Én nem látom, hogy ez annyira jót tenne a klímának. Egyszerűen áthelyezünk egy problémát az energiaszektorra. Nincs elég energiánk, és nincs elég olyan zöldenergiánk, mint mondjuk Svédországnak.
A CATL négy karbonsemleges gyára Kínában van, és jellemzően olyan városokban, mint például Csibin, ahol három hatalmas folyó keresztezi egymást, és vízenergiával működnek. Én nem látok mondjuk Debrecennél hatalmas folyókat, azt látom, hogy földgáztüzelésű kazánokat használnak, és nem fognak tudni napelemből annyi energiát előállítani, amennyi szükséges lesz.
Vendégmunkások évek óta dolgoznak a magyar iparban, ez nem új dolog, de nem látom kiépítve a feltételeket a tömeges méretű foglalkoztatásukra: az egészségügyi szolgáltatásokat, a szállásokat, a védettségüket az adott munkahelyen, az érdekeik képviseletét. Gyakorlatilag két-három évig itt vannak, hazautalják a pénzt, és rabszolgaszerűen dolgoznak, ami természetesen jót tesz a cégek profitjának.
