Az Európai Bizottság elnöke kedden az európai uniós integrációs folyamat előmozdítására kérte Montenegrót, miután a kis NATO-tagország új kormányt választott, és ezzel véget vetett az EU-tagságát hátráltató politikai patthelyzetnek.
Ursula von der Leyen néhány órával azután találkozott vezető montenegrói tisztségviselőkkel, hogy a parlament egész éjszaka tartó és heves szóváltásoktól sem mentes ülés után jóváhagyta az új kormányt.
A képviselők 46 igen és 19 nem szavazattal fogadták el az új kabinetet. Montenegró törvényhozásának 81 tagja van, de nem mindenki volt jelen a szavazáson.
„Montenegró már hosszú ideje jár az élen a nyugat-balkáni országok között az EU-csatlakozás útján, és örömmel látom, hogy önnek eltökélt szándéka megtartani (…) ezt a helyet” – mondta Von der Leyen Jakov Milatović elnökkel folytatott megbeszélése után.
„Üdvözlöm, hogy ön most teljes mértékben a csatlakozási célkitűzés feladataira összpontosíthat – tette hozzá. – Együtt kell megtennünk az utolsó mérföldet, és átszakítanunk a célszalagot.”
A kormányt hónapokig tartó politikai civakodás után alakították meg a júniusi választásokat követően. Milojko Spajić miniszterelnök centrista Európa Most pártja megnyerte ugyan a választást, de nem volt elegendő a támogatottsága saját kormány létrehozásához.
A kormányalakításhoz határozottan Nyugat-ellenes csoportoktól kapott támogatást a győztes koalíció, azzal a feltétellel, hogy egyik vezetőjük, Andrija Mandić lesz a parlament elnöke, amely egy befolyásos politikai pozíció.
Spajić azt mondja, hogy kormánya Mandić megválasztása ellenére Európa-párti lesz. Visszautasította azokat a híreket, amelyek szerint kabinetjére befolyást gyakorol majd a szomszédos Szerbia, amelyből Montenegró 2006-ban vált ki egy függetlenségi népszavazás után.
„Alig várjuk, hogy eredményt mutathassunk fel országunk számára – mondta Spajić újságíróknak. – Reméljük, hogy szabaddá tudjuk tenni az utat az európai integráció előtt, gyorsan haladhatunk előre, és mi lehetünk az Európai Unió következő tagja.”
Ehhez kapcsolódóan: Saját korlátaival szembesült az Európai Politikai Közösség Granadában
Éllovas
Spajić később találkozott Von der Leyennel, aki a 27 tagú unióhoz csatlakozni kívánó nyugat-balkáni országokat érintő körúton vesz részt. Von der Leyen Észak-Macedóniába és Koszovóba látogatott el Montenegró előtt, és a tervek szerint még kedden továbbutazik Szerbiába.
Hat nyugat-balkáni ország készül csatlakozni az EU-hoz. Mindannyian ennek a várhatóan évekig tartó útnak a különböző állomásain áll.
Miközben dúl a háború Ukrajnában, az EU tisztviselői arra törekszenek, hogy előmozdítsák a folyamatot, és a csatlakozás érdekében a reformok fellendítésére ösztönözzék a balkáni országokat. Von der Leyen a nyugat-balkáni országoknak szánt hatmilliárd eurós csomag részleteiről, valamint a térségben még jóval a kilencvenes évek etnikai háborúi után is fennálló feszültségekről tárgyalt.
Von der Leyen azt mondta, hogy egyetlen ország csatlakozásának sincs fix dátuma, a folyamat teljes mértékben az országok által megvalósított reformoktól és az elért haladástól függ. Montenegrónak – tette hozzá – „elszántan kell haladnia”.
„Nincs szükség várakozásra. Montenegró éllovas” – mondta.
A Szerbia és Koszovó között nemrégiben felerősödött erőszak és feszültség kiemelt helyet kapott Von der Leyen napirendjében, miközben az EU a vita tárgyalásos megoldásának útját keresi. Koszovó 2008-ban vált ki Szerbiából, de Belgrád nem volt hajlandó elismerni az egykori tartomány függetlenségét.
Az Egyesült Államok és az EU tisztviselői azt javasolták Montenegrónak, hogy kerülje el NATO- és Nyugat-ellenes politikai párt bevonását a koalícióba, ha csatlakozni akar az unióhoz.
Mandić inkább Oroszországgal és nem az EU-val szorgalmaz szoros kapcsolatokat, bírálta Montenegró NATO-tagságát, és ellenezte a kiválást Szerbiából. Amikor azonban hétfőn házelnökké választották, kijelentette, hogy kész „új üzenetek küldésére”.
Az ellenzék támogatói közül több százan tüntettek montenegrói zászlót lengetve a parlament épülete előtt az új kormány ellen. Ellenzéki képviselők Európa-ellenesként bírálták az új kormányt a szerbbarát pártok részvétele miatt.
