Három tudós, a brit Roger Penrose, a német Reinhard Genzel és az amerikai Andrea Ghez kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia stockholmi bejelentése szerint. Úttörő eredményt értek el a fekete lyukakkal kapcsolatos csillagászati vizsgálatokban.
"Az idei díjazottak felfedezései új utat törtek a sűrű és nagyon nagy tömegű objektumok megértéséhez" - mondta David Haviland, a Fizikai Nobel Bizottság elnöke.
A brit születésű Roger Penrose matematikai módszerekkel bizonyította, hogy a feketelyukak Albert Einstein relativitáselméletének következményei, ami Einstein halála óta a legfontosabb hozzájárulás lehet az általános relativitáselmélethez.
A német Reinhard Genzel és az amerikai Andrea Ghez csapataikkal 1990-es évek eleje óta vizsgálják a Tejútrendszer középső régióját, és bizonyítékot találtak a galaxis magjában lévő szupermasszív fekete lyukra.
119 év alatt 216 díjazott
A fizikai Nobel-díjat 1901 óta ítélik oda, eddig 216 tudóst ért a megtiszteltetés. Kétszeresen csak egy kutatót díjaztak eddig, az amerikai John Bardeent. Az elismerést összesen 35 alkalommal kapták hárman megosztva, 32-szer díjaztak egyszerre két tudóst és 47 alkalommal nem került megosztásra az elismerés.
A fizikai Nobel-díjat legfiatalabb átvevője mindössze 25 éves volt, brit Lawrence Bragg, legidősebb kitüntetettje pedig az akkor 96 éves amerikai Arthur Ashkin nyerte el, aki 98 évesen, idén szeptember 21-én hunyt el.
Női nyertesek
A kitüntetettek között négy nő van: az idei nyertes, Andrea Ghezen kívül a lengyel-francia Marie Curie, a német-amerikai Maria Goeppert-Mayer, valamint a kanadai Donna Strickland részesült az elismerésben.
Marie Curie több szempontból is rekorder: ő volt az első nő, aki kétszer is nyert, ugyanis a tudós a kémiai Nobel-díjat is átvehette. Ezen kívül pedig ő volt az első, akit férjével közösen díjaztak, első házaspárként nyertek.
"Családi" díjazásra a Curie-házaspáron kívül is van példa a fizikai Nobel-díj történetében: Lawrence Bragg édesapjával, Williammel közösen részesült a kitüntetésben 1915-ben, de a dán Niels Bohr és Aage N. Bohr, továbbá a svéd Manne Siegbahn és Kai M. Siegbahn, valamint a brit Joseph John Thomson és George Paget Thomson személyében szintén apa és fia vehette át a kitüntetést.
Magyar származásúak is vannak
Magyar születésű tudósok közül eddig hárman kaptak fizikai Nobel-díjat. 1905-ben a Németországban dolgozó Lénárd Fülöp, 1963-ban az Egyesült Államokban élő Wigner Jenő, 1971-ben pedig a Nagy-Britanniában élő Gábor Dénes vehette át az elismerést.