A Föld egyik legnagyobb tava volt, ötven év alatt mérgező sivatag lett
1
Sírok a kiszáradt Aral-tó közelében a kazahsztáni Aralsk mellett 2023. július 3-án. Évtizedekkel ezelőtt, amikor az Aral a világ legnagyobb belvizei közé tartozott, és jelentős gazdasági és társadalmi erőforrás volt a régió számára. Mára az éghajlatváltozás - a mérnöki és mezőgazdasági projektekkel párosulva - nagyrészt pusztaságot hagyott maga után. Ezt a területet ma Aralkum-sivatagnak hívják
2
Felborult csónak a kiszáradt Aral-tó mellett, a kazahsztáni Aralsk közelében, 2023. július 1-jén. Az Aral-tó Kazahsztán déli része és Üzbegisztán északi része között található. Hetven évvel ezelőttig a világ negyedik legnagyobb sós tava volt, és literenként tíz gramm sót tartalmazott
3
Az Aralt két folyó táplálta, az Amu-darja és a Szir-darja, amelyek délen, illetve északon keresztül érik el a tengert. A szovjet kormány az 1960-as években úgy döntött, hogy ezeket a folyókat eltereli, hogy a tengert körülvevő sivatagos területet öntözhessék, hogy a mezőgazdaságnak kedvezzenek, és ne az Aralt lássák el vízzel. Az 1960-as évektől kezdve folyamatosan csökkent a tó vízmennyisége, míg 2010-re nagyrészt kiszáradt
4
Csónak a kiszáradt Aral-tónál, a kazahsztáni Aralsk közelében, 2023. július 1-jén. A víz visszahúzódásával számos halászhajó és más csónak maradt a sivatagban. A rozsdásodó hajók turisztikai látványossággá váltak. Itt rendezik meg a Stihia Fesztivált, Közép-Ázsia legnagyobb elektronikus zenei fesztiválját is