Egy új kutatás szerint városban érdemes élni és befektetni, ezek a térségek a legversenyképesebbek az Európai Unióban. Javulóban vannak az európai kilátások; ez Magyarországra is igaz. Azonban itt is nagy különbségek vannak, és itt van az EU egyik legrosszabb helyzetben lévő térsége is.
Az Európai Bizottság európai regionális versenyképességi indexe (RCI) nagy különbségeket mutat az EU regionális versenyképességében. A korábbi kiadásokkal összhangban úgynevezett policentrikus mintázatot mutat a nagy városi területeknek otthont adó régiók erős teljesítményével az EU-ban. A fővárosi régió és a többi térség közötti különbség azonban az EU tagállamai között eltérő, a versenyképesebb országok esetében általában kisebb a különbség a főváros vonzáskörzete és a többi régió között, valamint kisebb a belső eltérés. 2016 és 2022 között a regionális versenyképesség javult a kevésbé fejlett régiókban, máshol vegyesebb volt a fejlődés. A fejlettebb régiók továbbra is a legmagasabb pontszámokkal rendelkeztek, de közeledtek az uniós átlaghoz.
Ötödik alkalommal készíti el az Európai Bizottság az Európai Regionális Versenyképességi Indexet. A kutatás a régiók közötti versenyképességi különbségek bemutatására koncentrált, a bizottság kutatói az évek során kiterjesztették a módszertant – közölték.
Ez azt is jelentette, hogy egyes paraméterek felértékelődtek, másokat már nem is követnek, mert jelentőségüket vesztették. A mintavétel is változott, Horvátország először szerepel, miközben az Egyesült Királyság immár nem. Ezért azt is kiemelik a kutatók, hogy a legújabb kiadást nem lehet érdemben összehasonlítani a korábbi évek felméréseivel.
A Világgazdasági Fórum (WEF) szerint a versenyképesség nemzeti szinten az intézmények, szakpolitika és egyéb helyi körülmények összessége. A bizottság másként mér, egyszerre nézi a vállalkozások és a lakosok helyzetét, és nem vizsgál rövid távú tényezőket, mint amilyen például a Covid vagy az ukrajnai háború hatása.
A regionális versenyképesség egy régió azon képessége, hogy
- vonzó és fenntartható környezetet kínáljon,
- a vállalatok és a lakosok számára jó legyen ott élni és dolgozni.
Egyben túllép azon, hogy például mennyit nő az adott ország összterméke.
A felmérés szerint Magyarország előrelépett az elmúlt években, viszont nálunk van az egyik legrosszabb helyzetben lévő térség is.
A kutatás alapján országon belül továbbra is nagyok az eltérések. Budapest áll továbbra is a legjobban, az ország többi régiói között több leszakadóban lévőt találni, több más uniós ország, illetve egyes régiói még rosszabb helyzetben vannak.
Románia, Bulgária, Görögország és még Olaszország déli része is rosszabbul szerepelt a versenyképességi felmérésben.
A térképet áttekintve a magyar kilátások hasonlítanak Lengyelországéra, Spanyolországéra vagy Portugália egyes területeiére.
A legjobban a Benelux államok és Németország egyes területei teljesítettek, ezeket a részeket minősítette a legversenyképesebbnek a bizottság kutatása.
A városcentrikusság a grafikonokból is jól kiolvasható, más országokban is jellemző. Franciaországban, Spanyolországban és Svédországban is az európai államok közül a fővárosok, nagyvárosi térségek bizonyultak leginkább versenyképesnek.
Egyben azt is megállapítja a kutatás, hogy a fejlett gazdaságokban tovább nőtt a versenyképességi hézag a fővárosok és a vidéki régiók között.
Magyarországon a 2010 óta hatalmon lévő kormány leginkább a beruházások terén látja a versenyképesség javulását. Az ország különböző területein lévő autógyártók számos fejlesztést vittek véghez, és noha nem múltak el a recessziós kockázatok, továbbra is megmaradt a lényegében teljesnek tartott foglalkoztatottság.
Ahhoz, hogy ez hosszabb távon is fenntartható legyen, több családtámogatási konstrukció is megjelent, ezzel szeretné a kormányzat megfordítani a fejlődő gazdaságokra jellemző népességfogyást.
A gazdasági kormányzat rendre hangoztatja a kilencszázalékos, rendkívül alacsony társaságiadó-rátát, ami épp új beruházásokat hivatott bátorítani.
Ez egyben sok kritikát is zúdít a kormányra. Gyakran elhangzik, hogy Magyarország „összeszerelő üzem”, hiányzik az innováció, és épp az oktatás nem kap méltányos támogatást. A politikai kritikusok szerint a kormány tevékenysége, oroszbarátnak tekintett politikája megingatta befektetői és politikai szövetségesei bizalmát is.
Ugyan sok viszontagság terheli a magyar gazdaságot, az elmúlt években a legtöbb térség előre tudott lépni. A legutóbbi, tavalyi kimutatás értelmében egyedül Észak-Magyarország esett vissza, ott a vizsgált éveben 2019 volt a legjobb időszak.
Tavaly Budapest kilőtt 2016-hoz és 2019-hez képest is, de ezen az időtávon minden más hazai térség folyamatosan fejlődni tudott. A Közép-Dunántúl és a Nyugat-Dunántúl szerepel még kiugróan a kutatás magyar részében, de Észak-Magyarország kivételével a többi régió is stabilan lépett előre.
Budapest dominanciája a magyar gazdaságban vitathatatlan, az viszont kifejezetten fontos fejlemény, hogy az Európai Bizottság szerint szinte az összes többi térségben is fejlődik a gazdaság és az ellátórendszer.
Észak-Magyarország visszaesése megmagyarázza, hogy a kutatás szerint országon belül miért ott a legrosszabb az egészségügyi helyzet, de ezen a téren uniós szinten sem áll jól az ország. Észak-Magyarország majdnem a lista legalján van, Bulgáriában találni olyan térséget, ahol ennél is rosszabb a helyzet.
Ugyan az általános versenyképességi mutatóban több ország Magyarországhoz hasonló szinten van, pont az egészségügy területén sokkal jobban állnak.
Ez igaz az amúgy több gazdasági gonddal küzdő déli államokra is, mint Olaszország és Spanyolország. Portugália hozott gyengébb, a magyarral inkább összevethető eredményt.
A legjobb ellátás a vagyonosabb országokban van, északon a bizottság felmérése alapján.
A kormány Magyarországon évek óta emeli az orvosok bérét, és az egészségügyi dolgozóknak is további bérfejlesztést ígértek a következő években. Ezzel együtt nehézséget jelent, különösen a vidéki térségekben akár háziorvosi praxisokba is szakembert találni. A nagyvárosokban elérhető minőségi magánszolgáltatás viszont sokaknak messze van, és nem megfizethető.
