Az Európai Bizottság szerdán szigorúbb törvényi korlátokat javasolt az egészségre káros szennyezett levegőre, és olyan szabályokat, melyek alapján a gyógyszer- és kozmetikai cégek fizetnének a termékeik révén szennyezett víz megtisztításáért.
Az Európai Unió végrehajtó testülete három törvényt javasolt a levegő- és vízszennyezés ellen. Ezek között szerepel az a követelmény, hogy 2030-ig az EU-tagországoknak új, jogilag kötelező érvényű légszennyezési határértékeknek kell megfelelniük, melyek közelebb állnak majd az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szigorúbb ajánlásaihoz.
A WHO tavaly megszigorította levegőminőségi irányelveit, remélve, hogy az országokat a tiszta energia felé tolja el, és megakadályozza a légszennyezés okozta haláleseteket.
„Még mindig a levegőszennyezés jelenti a legnagyobb környezeti fenyegetést egészségünkre. A hatásai a legsebezhetőbbek esetében a legrosszabbak – a gyerekeknél, az időseknél, a betegeknél" – mondta Virginijus Sinkevicius, az EU környezetvédelmi biztosa a Reutersnek.
A légszennyezés évente 300 000 idő előtti halálesetért felelős Európában. Sinkevicius szerint a szigorúbb uniós szabályok 70 százalékkal csökkenthetik ezt a számot a következő 10 évben.
Ha valakit hosszabb ideig kitesznek a légszennyező anyagoknak – például az ipari részecskéknek és a közlekedésből származó nitrogén-dioxidnak –, annál cukorbetegség, tüdőbaj és rák alakulhat ki.
A szigorúbb határértékek között szerepelne a finom porra vonatkozó jelenlegi uniós határérték csökkentése több mint a felével 2030-ig. Az uniós országoknak és az Európai Parlamentnek tárgyalniuk kell a tervekről és jóvá kell hagyniuk őket.
A Bizottság közölte, hogy 2028-ban felülvizsgálja a szabályokat azzal a céllal, hogy teljes mértékben összhangba hozza őket a WHO-val, de az elemzései azt mutatták, az unió számos területének küzdenie kell azért, hogy még ebben az évtizedben elérje a WHO által szabott határokat.
A ClientEarth környezetvédelmi ügyvédi iroda „nagy elszalasztott lehetőségnek" nevezte a javaslatot, amiért az pénzügyi szankciókat vezet be a szabályokat megszegő szennyezőkre, de kihagyja ebből a szabályok betartásáért felelős hatóságokat.
„A levegőminőségi szabványok üres ígéretet jelentenek, ha nincsenek érvényben pénzügyi szankciók a kormányok felelősségre vonására megszegésük esetén” – mondta Ugo Taddei, a ClientEarth tiszta levegőért felelős vezetője.
Európa levegőminősége javult az elmúlt évtizedben, de az EU még mindig több mint 10 országot perel a határértékek megsértése miatt. Az Európai Bíróság olyan országokat talált bűnösnek illegális légszennyezésben, mint Franciaország, Lengyelország, Olaszország és Románia.
Egy másik javaslat a vállalatokat tenné felelőssé a termékeik révén szennyvízbe juttatott szennyezés eltávolításának költségeiért – ez a lépés a gyógyszer- és kozmetikai ipart veszi célba.
Brüsszel bővíteni kívánja az ellenőrzött szennyező anyagok listáját a talaj- vagy felszíni vizekben is.
