Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A hazai szélsőjobboldali befolyás beárnyékolja a svéd EU-elnökséget


Ulf Kristersson svéd kormányfő Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével Brüsszelben 2022. október 20-án
Ulf Kristersson svéd kormányfő Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével Brüsszelben 2022. október 20-án

Az idei év első felében Svédország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztségét, azonban vannak olyan aggályok, amelyek szerint a szélsőjobboldal megerősödött hazai befolyása negatív hatással lehet a ciklus sikerességére.

Az elnöki tisztséget betöltő ország határozza meg, hogy mely kérdések és pontosan hogyan kerüljenek napirendre az EU-tagállamok kormányait tömörítő tanácsban. Ez pedig különösen fontos most, amikor a közösség számos kihívással néz szembe egyszerre az ukrajnai háborútól kezdve az illegális bevándorláson át a kereskedelmi vitákig az Egyesült Államokkal.

„A mi felelősségünk lesz, hogy megpróbáljuk kormányozni ezt a hajót” – jelentette ki Lars Danielsson, az EU melletti svéd állandó képviselet vezetője.

Ezt a feladatot ugyanakkor megnehezítheti a tavaly szeptemberi választáson jelentősen megerősödött populista Svéd Demokraták (SD) befolyása.

A nemzetközi sajtóban gyakran szélsőjobboldaliként jellemzett párt a második legnagyobb parlamenti erővé vált, azonban hivatalosan nem tagja, pusztán fontos külső támogatója a megalakult jobbközép kormánynak.

Ehhez kapcsolódóan: Kívülről támogatja a koalíciós kormányt a bevándorlásellenes párt Svédországban

Az SD, amelynek egyes alapítói a fehér felsőbbrendűség elvét hirdették, mára sokat szelídült, például már nem követeli a kilépést az Európai Unióból, azonban továbbra is keményvonalas álláspontot foglal el a migrációt illetően.

„A jogállamiság európai védelme, az egyenlőség megerősítése és a közös migrációs és menekültpolitika elfogadása nehézkesnek tűnik egy, a szélsőjobb által befolyásolt svéd kormánnyal” – figyelmeztetett a szociáldemokrata európai parlamenti frakció vezetője, Iratxe García Pérez.

Mats Engström, a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) nevű agytröszt szakértője szerint is nehéz elképzelni, hogy a svéd elnökség jelentősebb erőfeszítéseket tenne olyan jogszabályok elfogadtatása érdekében, amelyek célja a tagállamok közötti egyenlőbb tehermegosztás lenne a bevándorlás terén.

Hozzátette: miközben Svédország várhatóan komolyan megegyezésre fog törekedni a klíma- és környezetvédelmi javaslatok terén, az újabb közösségi források bevonásával szembeni hagyományos ellenérzések az SD megerősödésével csak fokozódni fognak.

Az EU hosszú évek óta nem tud megállapodásra jutni a menekültügyi szabályok reformjáról, és erre az elkövetkező félévben sincs szinte semmi esély.

Ehhez kapcsolódóan: A svéd miniszterelnök Ankarában igyekszik megszerezni Törökország támogatását a NATO-tagsághoz

Egyesek ráadásul attól is tartanak, hogy a szélsőjobboldal svédországi befolyásának eredményeként az Európai Unió Tanácsa puhább álláspontot fog képviselni a jogállamiság magyarországi és lengyelországi helyzetének ügyében.

Danielsson mindazonáltal leszögezte, hogy országa a továbbiakban is szilárdan fogja tartani az eddigi irányvonalat a jogállamisági kérdésekben.

Az 1995 óta EU-tag Svédország immár harmadik alkalommal tölti be az elnöki tisztséget.

Több elemző arra számít, hogy a Svéd Demokratákkal való szoros együttműködés nyomán a magát már régóta a tolerancia védőbástyájának tekintő Svédország kevésbé lesz nyitott a bevándorlók előtt.

A kormányváltástól azonban nem várható, hogy Stockholm végül letérjen a NATO-csatlakozás útjáról, a belépés támogatottsága ugyanis rendkívül erős az ukrajnai orosz támadás megindítása óta.

Készült az AP tudósításának felhasználásával.
XS
SM
MD
LG