Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A hőség és a nők – Az extrém meleg elmélyíti a szakadékot a nemek között


A szülés előtt álló Szonari pézsmadinnyét takarít be a kánikulában a pakisztáni Dzsakobabad melletti farmon 2022. május 17-én
A szülés előtt álló Szonari pézsmadinnyét takarít be a kánikulában a pakisztáni Dzsakobabad melletti farmon 2022. május 17-én

A nőknek kell majd elviselniük a szélsőséges hőség terhének oroszlánrészét. A melegedő bolygónkon egyre gyakoribb hőhullámok növekvő veszélyt jelentenek a munkájukra, a bevételeikre és az életükre – figyelmeztetnek a kutatók.

Az Adrienne Arsht-Rockefeller Alapítvány ellenálló képességet vizsgáló központjának (Arsht-Rock) friss jelentése (The Scorching Divide) szerint a növekvő hőség hatásai aránytalanul veszélyesek és költségesek a nők esetében – legyen szó az otthonukról vagy a munkahelyükről.

Az Egyesült Államokban működő nonprofit szervezet Indiát, Nigériát és az Egyesült Államokat elemző kutatása szerint a szélsőséges hőség évente 204.000 nő halálát okozhatja a három országban a rendkívül meleg években.

„Az extrém hőség csendes, de mély és kegyetlen hatást gyakorol a nőkre világszerte” – mondja Kathy Baughman McLeod, az Arsht-Rock igazgatója. A hőség „dupla terhet” rak a nők vállára – figyelmeztet a jelentés.

„A nők nemcsak fogékonyabbak arra, hogy megbetegedjenek a hőségtől, de azt is elvárják tőlük, mégpedig aránytalan mértékben, hogy gondoskodjanak mindenki másról, akit levert a lábáról a hőség, legyen szó fizetett vagy nem fizetett ápolásról” – mondta McLeod a Thomson Reuters Alapítványnak.

A hőhullámok világszerte rekordokat döntenek, és a bolygónk melegedéséért felelős anyagok folyamatos kibocsátása – nagyrészt a szén, az olaj és a gáz használata révén – a következő években soha nem látott mértékben tornázza fel a globális hőmérsékletet – mondják a tudósok.

A szervezetet legyengítő hőség megviseli a nőket, hosszabb munkanapra kényszeríti őket; legyen szó akár a szabadban, egy gazdaságban végzett tevékenységről vagy fizetetlen háztartási munkáról, főzésről, otthoni takarításról akár kevesebb pénzért, akár fizetség nélkül – áll a jelentésben.

„A szegénységben élő nőket még mélyebbre nyomja, az onnét kilábalókat pedig visszahúzza” – mondja McLeod.

A hűtés hiánya a nőket viseli meg legjobban

Az előrejelzések szerint a hőhullámok által érintett napok átlagos száma 2050-re minimum megduplázódik Indiában, Nigériában és az Egyesült Államokban, és a legszegényebb, periférián élő nők szenvedik majd el a legnagyobb csapást a termelőképességükre – állapítja meg a jelentés.

A kutatás szerint a hőséggel összefüggő veszteségek nagy része – évente körülbelül 120 milliárd dollár a három országban – a ki nem fizetett háztartási munkából ered, és azzal függ össze, hogy a háztartások nem tudnak hozzájutni hűtőberendezésekhez.

A Sustainable Energy for All (SEforALL) nevű, ENSZ által támogatott szervezet szerint 2030-ra világszerte körülbelül 1,2 milliárd szegény falusi vagy városi ember él majd hűtési megoldások nélkül, közülük 323 millió Indiában. Ezek a háztartások légkondicionálásától kezdve a mezőgazdasági termékek hűtéséig terjednek.

A nők csaknem kétszer annyi időt töltenek otthoni munkával, a gyerekek vagy idősebb rokonok gondozásával és a házvezetéssel, mint a férfiak, és azoknak, akik nem engedhetik meg maguknak a légkondicionálást, nagyobb kárt szenved a termelőképességük – állapítja meg a jelentés.

Az olyan országokban, mint például Nigéria, ahol a hőség súlyosbítja a trópusi betegségek tüneteit a maláriától kezdve a sárgalázig, az anyákra hárul a kettős teher, hogy gondoskodjanak önmagukról és ápolják a beteg családtagokat. Ez sok órányi fizetetlen munkának felel meg.

Ehhez kapcsolódóan: A párizsi csúcs fő célja a pénzügyi rendszer átalakítása a klímakihívások leküzdésére

A nigériai orvosok, akiknél gyakori az áramkimaradás, jobban szellőztetett kórházakat kérnek, és azt mondják, hogy a terhes nőknek legalább háromórás szünetet kell tartaniuk, ha a szabadban dolgoznak.

„A terhes nőknél nagyobb a hőség okozta halálozás kockázata, mert az emelkedő hőmérséklet befolyásolja a magzat növekedését, és rontja a várandós anyák általános egészségi állapotát” – mondja Szamuel Adebajo lagosi nőgyógyász.

Az Arsht-Rock jelentése az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adataira hivatkozva arról számol be, hogy a terhességgel összefüggő globális halálozások húsz százaléka Nigériában fordul elő – ez évente 58.000 esetet jelent –, és a hőség súlyosbítja a komplikációkat.

Nagy-Britanniában, ahol a fekete közösségekben a nők csaknem négyszer nagyobb valószínűséggel halnak meg szülés közben, mint fehér sorstársaik, a klímaváltozás tovább súlyosbítja a kihívásokat Selvaseelan Selvarajah kelet-londoni orvos szerint.

Míg a gazdagok megengedhetik maguknak a légkondicionáló berendezéseket és ki tudják fizetni az áramszámlát, a szegények nem – mondja Selvarajah.

„A szegényes lakásokban, még ha az önkormányzat adott is légkondicionálót, havonta több száz fontot kell fizetned az áramért – ezért inkább nem is kapcsolod be” – mondja.

Ehhez kapcsolódóan: Míg a klímacsúcson vitáznak, a klímaválság életbe vágó valóság a Közel-Keleten​

A láthatatlan munka nagyobb terhet rak a nőkre

A negyvenéves Szavitri Devi mezőgazdasági munkás idén az észak-indiai Uttar Prades államban vészelte át a kíméletlen nyarat, 44 Celsius-fokban dolgozott a földeken még akkor is, amikor rengeteg ember halt meg az államot júniusban sújtó hőhullámban.

Az indiai nők fizetett munkaidejük közel egyötödét veszítik el a hőség miatt. A szélsőséges meleg a szegénységi küszöb alá szorítja a bérüket olyan ágazatokban, mint a mezőgazdaság, amely a teljes női foglalkoztatás hetven százalékát teszi ki – állítja a jelentés.

„Nyilván szenvedtem, miközben a napon dolgoztam. Megbetegedtem, és minden, a hőség miatt elvesztett órát levontak a béremből. De mit csináljak? Kell a pénz, dolgoznom kell” – mondja Devi, aki 250 rúpiát (1068 forint) kap napi nyolc óra munkáért.

Munkaügyi szakértők szerint a növekvő hőség súlyosbítja a problémát – különösen a vidéken élő szegények esetében. Ahogy az aszály megtizedeli a termést és alternatív munka reményében elvándorlásra készteti a férfiakat a falvakból, a nők otthon maradnak, hogy gondoskodjanak a gazdaságról és a családról.

Benoj Peter, a Migrációs és Inkluzív Fejlesztési Központ nevű keralai nonprofit szervezet ügyvezető igazgatója azt mondja, hogy Indiában a legtöbb mezőgazdasági munka a nők láthatatlan munkájából áll, akiken még nagyobb a teher, amikor a férfiak a városokba vándorolnak.

„Így a nők végzik a mezőgazdasági munkát, vigyáznak az idősekre és a gyerekekre, de ha megbetegszenek, nincs, aki orvoshoz vigye őket” – mondja.

McLeod az Arsht-Rocktól úgy véli, hogy az emberek kezdik megérteni a hőség hatásait – pénzügyi és egészségügyi szempontból –, és hangsúlyozza, hogy sürgős lépéseket kell tenni az ügyben.

„Ez a válság, tekintettel arra, hogy milyen szinten folyik a káros anyagok kibocsátása (…) csak rosszabb lesz – mondja. – Senkinek nem kell meghalnia a hőségtől. Ezek a halálesetek és betegségek megelőzhetők. Csak remélni merjük, hogy az emberek jobban odafigyelnek.”

Készült a Thomson Reuters Alapítvány tudósításának felhasználásával.

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG