Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Van az a pénz, amiért a kormány eltekint a "Soros-törvény" alkalmazásától


Metrómegálló Budapesten, 2017

Úgy tűnik, anyagi szempontok fölülírhatják a nemzeti szuverenitás elsődlegességét, ha az megnehezítené külföldi támogatások megszerzését. A kormány ugyanis csöndben ígéretet tett arra, hogy a Norvég Civil Alap pénzeit kezelő szervezetet és az Alap támogatottjait kiveszi a pár éve a nemzeti szuverenitás jegyében megalkotott két „Soros-törvény” hatálya alól.

Január 16-án jár le a határideje a pályázatnak, amelyet a Norvég Civil Alap néven ismert, izlandi, liechtensteini és norvég pénz-támogatásokat elosztó szervezet kiválasztására írtak ki. Az Alap pénzeit két ciklusban is az Ökotárs Alapítvány által vezetett konzorcium kezelte (ő írta ki a pályázatokat civil szervezetek részére, döntött azokról és ellenőrizte a pénzek elosztását), egészen addig, amíg a magyar kormány kommunikációs és adminisztratív hadjáratot (látványos rendőrségi házkutatás, NAV-ellenőrzés stb.) nem indított ellenük 2014-ben.

Ez volt az egyik első hadszíntere annak a ma is tartó „háborúnak”, amelyet a kormány hirdetett a nemzeti szuverenitást úgymond veszélyeztető „Soros-hálózat” ellen. Ennek során két olyan törvényt is elfogadtak, melyek szakértők szerint a putyini orosz törvényalkotás másolásaként értékeltek. Az egyik büntetőadó befizetését rendelte el a „migrációt támogató” szervezetek esetében (ez volt az "Stop Soros"-ként emlegetett törvény), a másik pedig kötelezővé tette bizonyos szervezetek esetében a „külföldről támogatott szervezet” címke kötelező viselését.

A Norvég Civil Alap támogatásait kezelő szervezet kiválasztására 2020. december végén kiírt pályázat szövegéből viszont kiderül, hogy a magyar kormány időközben vállalta, hogy ezt a két, saját parlamentje által hozott, és hatályban lévő törvényt nem fogja majd alkalmazni az Alap esetében.

Vagyis a Norvég Alap támogatásai esetében sem a pénzeket elosztó, sem az azokat majd elnyerő civileknek nem kell büntetőadót fizetniük, és a „külföldről támogatott szervezet” címkét sem kell kötelezően feltüntetniük minden nyilvános megjelenésükkor.

A kormány csöndben kötött megállapodását a Soros-törvényeket korábban megszavazó magyar parlamentnek még szentesítenie kell.

Háború a civil szervezetek ellen

Az előző támogatási ciklusban, amit szintén az Ökotárs-konzorcium vezényelt le Magyarországon, 13,5 millió eurót osztottak szét hazai civil szervezetek között. Most a magyar kormánnyal 2020. december 20-án aláírt egyezmény szerint 10,9 milliót fognak. A teljes – tehát nem csak a civileknek járó – támogatás 214 millió euró.

A Norvég Alap lényege, hogy 15 fejletlenebb uniós tagország támogatást kap a három Unión kívüli donor országtól, melyet azok az Unióval kötött megállapodásuk miatt adnak: többek között emiatt is részesülhetnek az európai közös piac előnyeiből, bár nem tagországok.

A pénz legnagyobb részét a fogadó ország kormányával közös döntés alapján osztják el (hasonló célokra, mint az EU Kohéziós Alapjainak pénzeit), de a fogadó ország civil társadalmának fejlesztésére, támogatására szolgáló, az előző ciklusban 10 százalékot kitevő résznél a donorok ragaszkodnak a fogadó ország kormányától való teljes függetlenséghez. Ez azt jelentette, hogy a magyar kormány képviselője csak tanácskozási joggal vehetett részt a támogatásokról döntő üléseken.

Az orosz példa

A 2017-es magyar, az oroszhoz hasonló törvény szintén kötelezővé tette volna bizonyos civil szervezetek számára, hogy föltüntessék, ők „külföldről támogatott” szervezet.

A törvényt diszkriminatívnak minősítve, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a magyar kormány ellen. A kormány nyáron elbukta az unió luxembourgi bíróságán a pert.

Az ítélet szerint „Magyarország azáltal, hogy nyilvántartásba vételi, bejelentési és közzétételi kötelezettségeket írt elő a bizonyos összeghatárt meghaladó mértékű külföldi támogatásban közvetlenül vagy közvetve részesülő civil szervezetek egyes kategóriái tekintetében, és szankciókat helyezett kilátásba…hátrányosan megkülönböztető és indokolatlan korlátozásokat vezetett be.”

Ezen kívül megállapította, hogy „a törvény által előírt intézkedések…alkalmasak arra, hogy ezen egyesületekkel és alapítványokkal szemben bizalmatlan légkört teremtsenek.”

A kormány azóta sem teljesítette az uniós bíróság ítéletét, és nem vonta vissza a jogsértő törvénymódosítást. Emiatt több magyarországi jogvédő szervezet december 18-án nyílt levéllel fordult az Európai Bizottsághoz.

Ezt a helyzetet elégelte meg a kormány, és beleszólási jogot követelt a civil támogatások elosztásába is. Lapunknak Jeszenszky Géza, akkori norvégiai nagykövet, aki le is mondott posztjáról a magyar kormány „hadjárata” miatt, decemberben ezt mondta: „Az Orbán-kormány, ahogy 2011-ben is, a saját embereit, cégeit akarja lebonyolítónak. Akkor az Ökotárs mellett – úgy emlékszem - jelentkezett a Századvég, amelynek soha nem volt ilyen pályázat-lebonyolító tapasztalata, és egy frissen létrehozott szervezet is."

"Érthető volt, hogy az ezen a területen nagy tapasztalattal bíró Ökotársat választották a donor-országok, hiszen az előző ciklusban is ez a szervezet vitte ezt a programot – a donorok teljes megelégedésére" – tette hozzá Jeszenszky.

"Akkor ezt a magyar kormány elfogadta. Ne felejtsük el, hogy akkor az EU soros elnöke voltunk, tehát sokkal kooperatívabb arca volt a kormánynak. Aztán 2014 májusban – teljesen alaptalanul és a szerződéssel ellentétesen – megindult a civil társadalmat segítő program, illetve az azt lebonyolító Ökotárs elleni hadjárat" – fogalmazott a diplomata.

Megfélemlített civilek

A kormányzati sajtó-, és diplomáciai támadások után a donor országok egy időre leállították a „nagy” támogatási programot, aztán másfél év után végül kifizették a már megítélt összegeket, és a támogatási ciklus lezárult. 2016 óta viszont nem tudták elindítani az újat, mert a magyar kormány ragaszkodott ahhoz, hogy ellenőrizni tudja a Civil Alapot is. 2020 végén viszont – anélkül, hogy nagydobra verte volna – megállapodott velük, és elfogadta, hogy a civil pénzek elosztásába továbbra sem lesz beleszólása.

A Norvég Alap civiljei elleni támadásoknak így végeredményben két következménye lett. Nálunk 2-3 éves késéssel tud csak elindulni az új támogatási ciklus, illetve – ahogy azt több szervezetvezető mondta lapunknak – a hazai civil szervezetek nagy részét sikerült megfélemlíteni, működésüket a magyarországi társadalmi helyzettel kapcsolatban kevésbé kritikusra hangolni.

Egyébként a civil szervezetek magyar költségvetésből származó támogatási rendszerét, a Nemzeti Civil Alapot a kormány 2010 után saját ellenőrzése alá vonta, és mivel a magyarországi Soros Alapítvány is kivonult az országból, és jelentősen csökkentette itteni aktivitását, a Norvég Civil Alap maradt az egyedüli, Fidesz-befolyás nélkül működő jelentősebb intézmény Magyarországon, amely civil szervezeteket támogat.

Egy kormányzati "civil" szervezet, melyet a magyar adófizetők tartanak el: a Civil Összefogás Fórum "Békemenete" 2018. március 15-én
Egy kormányzati "civil" szervezet, melyet a magyar adófizetők tartanak el: a Civil Összefogás Fórum "Békemenete" 2018. március 15-én

Nem ügynökök többé

A 2020. decemberében megjelent pályázati kiírás feladatmeghatározó (Terms of reference) részének 5.3. pontjából kiderül, hogy a bíráló bizottság a legalkalmasabbnak ítélt pályázók rangsorát terjeszti a donor országok és a magyar kormány képviselőiből álló döntéshozók elé. Ők konszenzusra törekednek, de ha az nincs meg, a kifogást emelő tag egyszer jelezheti problémáit, de vétójoga nincs. A kifogás nyomán a többiek (vagyis a donor országok) kérhetnek módosításokat a pályázóktól, de nem kötelesek elfogadni a kifogásoló kormány érveit.

Vagyis a magyar kormánynak mégsem lesz érdemi beleszólása az Alap pénzeit kezelő és pályáztató civil szervezet kiválasztásába.

A kiírás 8. pontjából ("Országspecifikus aggályok") az is kiderül, hogy azok a „szervezetek és egyének”, akik/amelyek menedzselik a Civil Alap pénzeit, illetve abból szereznek támogatást, „nem esnek azon törvény hatálya alá, amely speciális migrációs adó megfizetését írja elő a migrációt támogató szervezeteknek; ugyanígy nem jogalanyai a külföldről támogatott szervezetekről szóló törvénynek, sem annak jövőbeli kiegészítéseinek, vagy olyan új szabályozásnak, amelynek hasonló következményei lennének”.

Vagyis a „norvég-pénzekkel és pénzekből” dolgozó civilek nem minősülnek majd külföldi ügynöknek, sőt, akár még menekült-integrációval vagy melegek egyenlőségével (ami egyébként nevesítve van az Alap céljai között) is foglalkozhatnak anélkül, hogy büntetőadót kellene fizetniük. (Utóbbit a törvény értelmezhetetlensége miatt egyébként eddig sem hajtotta be az adóhatóság.)

Ugyanez volt az eljárás Lengyelország esetében is, ahol a kormány szintén igyekezett befolyást szerezni a „norvég civilek” fölött. A donor országok ennek ellenére a Báthory Alapítványt bízták meg az alapkezeléssel. Igaz, a megbízás elnyerése után rögtön kormányzati médiakampány indult a szervezet ellen.

Két elmaradt vétó

A mostani egyezséghez hasonlóan rugalmasan kezelte saját parlamentje döntését a kormány az év végi EU-vétó ügyében is. Nyáron a miniszterelnök a Fidesz-többséggel kötött parlamenti mandátumot szavaztatott meg magának az EU költségvetés és a jogállami mechanizmus ügyében. Ez kimondta, hogy Orbán Viktor csak akkor szavazhatja meg az uniós büdzsét és a válságkezelő alapot, ha az EU visszavonja a magyar kormányt elmarasztaló Sargentini-jelentés nyomán indított, un. 7. cikkely szerinti eljárást. Az eljárás azonban továbbra is zajlik, a kormány mégsem vétózott, megszegve ezzel a parlamenti döntést.

Vélhetően emiatt komoly elmarasztalásra nem számíthat az őt ellenőrző parlamenttől, ahogy az várhatóan azt is simán megszavazza majd, hogy akire három éve még Soros-ügynökként tekintettek, ma már nem az.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

  • 16x9 Image

    Kerényi György

    Közel 30 éves újságírói pályája során hét médiumot alapított vagy vett részt az indításában: köztük kalóz, roma és két börtönrádiót, valamint mainstream újságokat. Volt a Kossuth Rádió főszerkesztője, és 3 évet dolgozott a szlovák közszolgálati média magyar adójánál, a Pátria Rádiónál. 10 évig tanított az ELTE médiatanszékén.

XS
SM
MD
LG