Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A magyar nők 17,2 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak – de már csak pár évig


„Egyenlőség a bérekben és karrierben” feliratú plakátot tart egy nő a nemzetközi nőnap alkalmából rendezett tüntetésen Nantes-ben 2023. március 8-án
„Egyenlőség a bérekben és karrierben” feliratú plakátot tart egy nő a nemzetközi nőnap alkalmából rendezett tüntetésen Nantes-ben 2023. március 8-án

Bár a magyar kormánypárti képviselők az egyenlő munkáért egyenlő bért előíró jogszabállyal szemben foglaltak állást, a rendelkezések Magyarországon is érvényesek lesznek. Az új törvény a száz főnél több alkalmazottat foglalkoztató munkavállalókra nézve jelent kötelezettségeket a fizetések átláthatósága, a munkavállalók teljesítményének értékelése és a nemi különbségtételek eltörlése kapcsán.

A nemek közötti bérszakadék az EU-ban 2021-ben 12,7 százalékos volt, és az elmúlt évtizedben csak minimálisan változott. Magyarországon ez az adat lényegesen magasabb volt, 17,2 százalék. Ez azt jelenti, hogy a nők átlagosan ennyivel keresnek kevesebbet óránként, mint a férfiak.

A nemek közötti teljes kereseti különbség, amely az átlagos órabér, a fizetett órák számának havi átlaga és a foglalkoztatási ráta együttes hatását méri, 2018-ban uniós szinten 36,7 százalék volt. A nemek közötti foglalkoztatási különbség 2021-ben 10,8 százalékot tett ki: az EU-ban a nők 67,7 százalékát foglalkoztatták, szemben a férfiak 78,5 százalékával. A nemek közötti bérszakadék tágabb fogalom, mint a bérdiszkrimináció, és nagyszámú egyenlőtlenséget jelent a nők számára a munkához való hozzáférés, a haladás és a jutalmak terén. A bérszakadék mintegy 24 százaléka kapcsolódik a nők túlreprezentáltságához a viszonylag alacsony fizetésű ágazatokban, például az ellátásban, az egészségügyben és az oktatásban. A nőknek több munkaórájuk van hetente, mint a férfiaknak, de több órát töltenek fizetés nélküli munkával, ami hatással lehet karrierjükre is. A hierarchiában elfoglalt pozíció is befolyásolja a bérszintet: a vezető vállalatok vezérigazgatóinak kevesebb mint nyolc százaléka nő. Mindazonáltal az EU-ban az órabér tekintetében a legnagyobb különbséggel rendelkező szakma a vezetőké volt: 23 százalékkal alacsonyabb a nők keresete, mint a férfiaké. Egyes esetekben a nők a férfiaknál kevesebbet keresnek egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért, még akkor is, ha az egyenlő díjazás elvét 1957 óta európai szerződések rögzítik.

Átláthatóság, tájékoztatási kötelezettség, büntetés

Ezen szeretne változtatni az Európai Unió. Az Európai Bizottság két évvel ezelőtti javaslata alapján az Európai Parlament egy új uniós jogszabályról döntött. Ennek részeként a bérek könnyebb összehasonlítása és a különbségek láttatása érdekében a törvény nyilvánossá teszi az uniós cégek bértábláit. E szabályok értelmében nemi szempontból semleges kritériumok, munkaköri besorolás, illetve teljesítményértékelés alapján kell megállapítani a bérszintek összehasonlítására lehetőséget adó bértáblákat. Az álláshirdetések és a munkakörök megnevezése nem tartalmazhat utalást a nemekre, a munkaerő-felvételi eljárásokat pedig megkülönböztetésmentesen kell lebonyolítani.

Ha a kimutatások alapján egy adott cégnél a nők és a férfiak átlagos bérszintje között legalább ötszázalékos a különbség, a munkáltatóknak – munkavállalóik képviselőivel közösen – meg kell vizsgálniuk a béreket. A szabályokat megsértőkkel szemben fel kell lépniük a tagállami hatóságoknak, mégpedig hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal (köztük pénzbüntetésekkel). Kártérítést követelhet az a munkavállaló, akit az említett szabályok be nem tartása miatt ér hátrány. Most először a többszörös diszkriminációra és a nem bináris személyek jogaira is kiterjed az új szabályok hatóköre.

A munkavállalók és képviselőik egyértelmű és teljes körű tájékoztatásra jogosultak az egyéni és az átlagos bérszintekről nemek szerinti bontásban. A munkaszerződésekben nem lehet megtiltani, hogy egy adott munkavállaló nyilvánosságra hozza, mennyit keres, illetve mások fizetéséről tájékozódjon. Megfordul a bizonyítás terhe. A bérezéssel kapcsolatos ügyekben ezentúl nem a munkavállalónak, hanem a munkáltatónak kell majd viselnie a bizonyítás terhét. Ha egy munkavállaló bírósági keresetet indít amiatt, mert érzése szerint munkáltatója megsértette az egyenlő munkáért egyenlő bért elvet, a tagállami szabályozásnak a munkáltatót kell arra köteleznie, hogy bizonyítsa be, nem történt diszkrimináció.

Fontos azonban, hogy a fenti szabályok csak a száz főnél több alkalmazottat foglalkozó munkáltatókra vonatkoznak. Azonban a jogalkotó ösztönzi a tagállamokat, hogy fogadjanak el szabályokat a kisebb cégekre vonatkozóan, és felhívják a kisebb vállalkozások figyelmét, hogy járjanak el az európai jogszabály szellemében működésük során.

Egyenlő bér kontra genderideológia

Az Európai Parlamentben az egyik előadó, Kira Marie Peter-Hansen dán zöldpárti politikus arról beszélt, hogy azt az elvet, amely egyébként szerepel az európai szerződésekben, ezzel a jogszabállyal a gyakorlatba is átültetik. A téma másik felelőse, Samira Rafaela holland liberális képviselő pedig kijelentette, hogy „az összes tagállamban megszüntetjük a diszkriminációt”. Elmondta: a mesterséges intelligencia számítása szerint enélkül a törvény nélkül 2086-ra változott volna a helyzet, „de ha a férfiak fejével gondolkodnánk, akkor soha”. Személyes vallomással folytatta: „Ezért vagyok a politikában, az emancipáció a legfontosabb, hogy kézzelfogható és a mindennapok valósága legyen.” Szólt azokhoz is, akik a javaslat ellen szavaznak, mondván, „az európai nők emlékezni fognak arra is, ki hogyan szavazott”.

A néppárti, Írországból származó Maria Walsh arról beszélt, hogy amikor ötven éve Írország csatlakozott az EU-hoz, a férjezett nők nem dolgozhattak. „Ezt meg kellett változtatni, most végre egyenlő bért is fognak kapni” – mondta Walsh.

De megszólaltak a jogszabály bírálói is. A spanyol VOX képviselője, Margarita de la Pisa Carrión szerint ezzel a törvénnyel nem a nőket akarják védeni, hanem „genderideológiát akarnak megvalósítani, hogy ők vegyék át az uralmat az életünkben és a munkahelyünkön”. A német AFD képviselője, Christine Anderson szerint „arroganciát, gyűlöletet és irigységet generál ez a törvény”. Szerinte nincs diszkrimináció, majd így szólt a javaslat támogatóihoz: „Egyenlőségmániájuk az őrületbe torkollik, mégis, önöknek ki fűzi be reggel a cipőjüket?”

A vitában nagyon kevés volt a férfi hozzászóló. Egyikük, a luxemburgi szociáldemokrata Marc Angel úgy vágott vissza a bírálóknak, hogy az uniós alapszerződések része az egyenlőtlenségek megszüntetése. „Mi az egyenlőségért küzdünk, önök pedig a patriarchátusért, ez a különbség” – zárta felszólalását.

A Fidesz ellenszavazott, pedig a céllal egyetért

A Fidesz nem támogatta a nemek közötti bérkülönbségek eltüntetését célzó javaslatot. Indokolásuk azonban nem kapcsolódik közvetlenül a jogszabály céljához, elutasításukat az váltotta ki, hogy a nem bináris személyeket – vagyis akik nem kizárólagosan férfiként vagy nőként azonosulnak – is védelmébe veszi a szabályozás.

Kósa Ádám, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában elmondta: Vitán felül áll, hogy a munka világában is biztosítani kell a nők és férfiak egyenlőségét, ezt a törekvést teljes mértékben támogatjuk. Nem tartjuk helyesnek azonban, hogy az Európai Unió ezt a nemes célt kihasználva jogszabályban kívánja rögzíteni, hogy a nőkön és férfiakon kívül létezik egy harmadik, semleges nem is.”

A fideszes érvelés szerint az európai uniós alapszerződés eredetileg 1957-ből származó, férfiakra és nőkre vonatkozó terminológiáját 2016. június 7-én megerősítették, teljes mértékben összhangban a mai napig rendelkezésre álló tudományos bizonyítékokkal. Ugyanezen terminológiát, azaz a nők és férfiak kifejezést az Európai Unió Alapjogi chartájának 23. cikke is rögzíti. „Ezért ebben az irányelvben a »nemekre« való hivatkozás csakis férfiakra és nőkre vonatkozhat annak biztosítása érdekében, hogy a másodlagos uniós jog megfeleljen az elsődleges jognak – áll a kormánypárti magyarázatban. Kósa szerint mindez a jog megcsúfolása. – Évtizedek óta azért dolgozunk, hogy a nők is ugyanakkora fizetést kapjanak, mint a férfiak. Amikor végre célt érhetnénk, akkor arra ébredünk, hogy már nem is az egyforma díjazás áll a viták középpontjában, hanem az, hogy a férfiak férfiak-e és a nők nők-e egyáltalán. Ez nevetséges és abszurd. Sajnos azonban az Európai Unióban ez a kérdés ma fontosabb, mint hogy végre ugyanúgy megbecsüljük a nőket anyagilag – magyarázta a képviselő.

A javaslatot még formálisan is el kell fogadnia a tagállamok tanácsának. Ezt követően húsz nap elteltével lép hatályba az irányelv, a kormányoknak pedig három éven belül kell nemzeti jogrendjükbe átültetni a rendelkezések elemeit. Annak ellenére hogy a magyar kormánypárti képviselők a javaslattal szemben foglaltak állást, a jogszabály Magyarországon is kötelező érvényű lesz.

  • 16x9 Image

    Arató László

    Arató László a Szabad Európa brüsszeli tudósítója. Több mint harminc éve újságíró, 2013 óta dolgozik az EU fővárosában. Jelenleg több független lapot, rádiót tájékoztat rendszeresen az Európai Unióval és a NATO-val kapcsolatos fejleményekről.

XS
SM
MD
LG