Csütörtökre virradóra két bombatalálat is érte az egyiptomi határ mellett fekvő Rafah várost, amely az utolsó biztonságosnak vélt helyek egyike volt a palesztin enklávéban – jelentették helyiek.
Az ENSZ tisztségviselői arra figyelmeztettek, hogy már senki nincs biztonságban Gázában. Heves harcok zajlanak már az övezet déli részén található Hán Júniszban és a környékén is, ahonnan emberek tízezrei menekültek el az utóbbi napokban.
António Guterres, a világszervezet főtitkára kijelentette, hogy küszöbön áll a humanitárius katasztrófa, ezért a Biztonsági Tanács tagjainak mindent meg kellene tenniük a tűzszünet újbóli életbe léptetéséért.
Eddig az izraeli katonai műveletek elsősorban az északi zónára, Gázavárosra fókuszáltak, ahonnan több százezer ember húzódott délre, azonban egyesek attól tartanak, hogy itt is óriási pusztításra kerül majd sor, miközben a szomszédos Egyiptom nem enged be menekülteket.
Az izraeli hadsereg benyomult a második legnagyobb gázai városnak számító Hán Júniszba, amelyet az övezetet uraló Hamász terrorszervezet egyik fő központjának neveztek.
A zsidó állam nem a teljes város, csak kéttucatnyi negyed kiürítését rendelte el. Ez a hadsereg szerint azt jelzi, hogy még nagyobb hangsúlyt kívánnak fektetni a civilek megóvására.
Izrael lebombázott egy iskolát, ahová korábban civilek menekültek
A hadműveletek kiterjesztésével viszont egyre szűkül az a terület, ahol a polgári lakosság biztonságban lehet.
Figyelmeztető röplapokat szórtak le, amelyek azt kérik a civilektől, hogy vonuljanak még délebbre, az egyiptomi határ felé, ahol a hirtelenjében felállított menekülttáborok már tele vannak, és sokaknak az utcán kell aludniuk. A határ másik oldalán Kairó katonák ezreit sorakoztatta fel a tömeg visszatartására.
A menekültekkel teli Rafahban helyi beszámolók szerint előző nap lebombáztak egy épületet, ennek következtében nagyjából húsz ember vesztette életét.
„Minden pillanatban félelemben élünk” – mondta egy nő a városban, amelynek közeléből izraeli tájékoztatás szerint a radikálisok rakétákat lőttek ki.
Az Orvosok Határok nélkül nevű segélyszervezet arról számolt be, hogy az utóbbi 24 órában 115 újabb holttest érkezett Deír al-Balah központi kórházába. „A kórház tele van, a halottasház tele van” – írta a csoport a korábban Twitterként ismert X-en.
Az izraeli hadsereg azt állítja, hogy mindent megtesz a civil életek megóvása érdekében, és azzal vádolja a Hamászt, hogy élő pajzsként használja a polgári lakosságot, amikor a sűrűn lakott területeken harcol, ahol egész labirintust épített ki alagutakból, bunkerekből, rakétavetőkből és mesterlövészállásokból.
A Gázai övezet 2,3 milliós lakosságának már több mint nyolcvan százaléka, azaz 1,87 millió ember kényszerült lakóhelye elhagyására. Vannak, akik attól tartanak, hogy nem is térhetnek vissza az otthonukba.
A többszöri hosszabbítás után egy héten keresztül tartó tűzszünet múlt pénteki összeomlását követően újrakezdett és kiterjesztett hadműveletek célja az Egyesült Államok és az Európai Unió által is terroristaszervezetnek minősített Hamász uralmának felszámolása Gázában.
Előző pénteken kezdődtek újra a harcok, miután a Hamász megsértette a tűszünetet, és rakétákat lőtt ki Izraelre. Egy hét alatt a terroristák összesen 105 túsza térhetett haza, a zsidó állam börtöneiből 240 palesztin rabot bocsátottak szabadon. Utóbbiak többsége enyhébb bűncselekmény miatt került rács mögé, de olyanok is vannak köztük, akik merényletre készültek.
Az egyezség lehetővé tette a humanitárius segélyek bejuttatását az övezetbe. Napi kétszáz teherautó érkezhetett, köztük négy üzemanyag-szállító.
Ehhez kapcsolódóan: Egy magyar túsz felesége: „Terroristák ébresztették a kétéves kislányomat, aztán elvitték a férjemet”
Az amerikai külügyminiszter előző héten ismét a Közel-Keletre látogatott. Antony Blinken izraeli tárgyalásain óva intette Jeruzsálemet attól, hogy megismétlődjön a Gázai övezet déli részein az, amit északon lehetett látni. Aláhúzta: el kell kerülni az ekkora mértékű polgári áldozatokat, és ezzel az izraeli kormány is egyetértett.
Az október 7-i terrortámadások után megkezdett izraeli hadműveletek óriási pusztítást eredményeztek a palesztin enklávé északi részén, több ezer ember vesztette életét, de mindennek a jelek szerint nem sok hatása volt a Hamász hatalmára.
Jahíja Szinvár, a radikálisok gázai vezetője más parancsnokokkal együtt valószínűleg délre vonult, ahogy civilek százezrei is.
Ehhez kapcsolódóan: Térképen a gázai háború miatti tüntetések
Szakértők szerint itt egy izraeli szárazföldi offenzíva minden bizonnyal végül meg tudná semmisíteni a Hamász katonai infrastruktúráját, így a kiterjedt alagútrendszert is, de ez annyi palesztin áldozattal és olyan pusztítással járna, amit az Izrael legfőbb szövetségesének számító Egyesült Államok nem tartana elfogadhatónak.
Washington figyelmeztette Jeruzsálemet, hogy ha a hadműveletek folytatásáról dönt, a korábbiaknál jóval nagyobb precizitással kell eljárnia, különösképp délen. Ezzel a megközelítéssel valószínűleg nem lehet térdre kényszeríteni a Hamászt, miközben folyamatosan erősödik a nemzetközi nyomás a tartós tűzszünet tető alá hozása érdekében.
Izrael azután indította meg háborúját, hogy a Hamász fegyveresei a határkerítésen áttörve október 7-én 1200 embert megöltek, és mintegy 240 túszt ejtettek.
A gázai hatóságok szerint az áldozatok száma meghaladja a 16 ezret. A helyi egészségügyi minisztérium jelentései nem tesznek különbséget a civilek és a fegyveresek között, ugyanakkor a tárca azt állítja, hogy többségük nő és kiskorú.
Izraeli tájékoztatás szerint már ötezer Hamász-harcossal végeztek, bár nem mutattak be bizonyítékokat erre vonatkozóan. A gázai műveletek során eddig 88 izraeli katona esett el.