Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden megerősítette a katonai szövetség Ukrajna iránti elkötelezettségét: azt mondta, hogy a háború sújtotta ország egy nap a világ legnagyobb biztonsági szervezetének tagja lesz.
Stoltenberg kijelentése akkor hangzott el, amikor Antony Blinken amerikai külügyminiszter és NATO-beli kollégái Romániában igyekeznek megszerezni azt a sürgős támogatást, amelynek segítségével Ukrajna biztosíthatná, hogy Moszkva ne győzze le, miközben bombázza az energia-infrastruktúráját.
„A NATO ajtaja nyitva áll – mondta Stoltenberg. – Oroszországnak nincs vétójoga” az egyes országok csatlakozását illetően – közölte Észak-Macedónia és Montenegró közelmúltbeli belépésére utalva a biztonsági szövetségbe. Azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „hamarosan NATO-taggá fogja tenni Finnországot és Svédországot”. A skandináv szomszédok áprilisban kérelmezték a csatlakozást, attól tartva, hogy Oroszország legközelebb őket veheti célba.
„Erre készen állunk Ukrajna tagságával kapcsolatban is – mondta a volt norvég miniszterelnök. – Ugyanakkor most a fő hangsúly Kijev támogatásán van, biztosítandó, hogy ne Putyin elnök nyerjen, hanem Ukrajna győzedelmeskedjen szuverén európai országként.”
Stoltenberg lényegében megismételte a NATO 2008-ban Bukarestben tett fogadalmát – amely ugyanabban a hatalmas törvényhozási palotában hangzott el, ahol a héten a külügyminiszterek találkoznak –, hogy egy napon Ukrajna és Georgia is csatlakozik a szövetséghez.
Egyes tisztviselők és elemzők úgy vélik, hogy ez a lépés – amelyet George W. Bush volt amerikai elnök erőltetett a NATO-szövetségesekre – felelős részben azért a háborúért, amelyet Oroszország februárban indított Ukrajna ellen. Stoltenberg nem ért ezzel egyet.
„Putyin elnök nem tagadhatja meg szuverén országoktól, hogy olyan szuverén döntéseket hozzanak, amelyek nem jelentenek veszélyt Oroszországra – mondta. – Azt hiszem, amitől fél, az a demokrácia és a szabadság, ez a fő kihívás számára.”
Ehhez kapcsolódóan: A NATO ígéri, addig segíti Ukrajnát, amíg kell
A csatlakozás nem holnap lesz
Ennek ellenére Ukrajna egyhamar nem csatlakozik a NATO-hoz. Az annektált Krím félszigettel, valamint az orosz csapatok és a Moszkva-barát szakadárok kezén lévő déli és keleti területekkel nem világos, hogyan néznek ki Ukrajna határai. A harminc NATO-szövetségesből sokan úgy gondolják, hogy most Oroszország legyőzésére kell összpontosítani.
A kétnapos találkozón Blinken jelentős amerikai segélyt jelent be Ukrajna energiahálózatának – közölték amerikai illetékesek. Ukrajna hálózatát október eleje óta országszerte célzott orosz légicsapások sújtják, ezt amerikai tisztviselők orosz hadjáratnak nevezik, a közelgő téli hideg fegyverré változtatásával.
„Mindannyian megfizetjük Oroszország Ukrajna elleni háborújának árát. De az ár, amit mi fizetünk, pénz – mondta kedden Stoltenberg –, míg az ukránok vérrel fizetnek.”
A találkozón Romániában – amely a NATO leghosszabb szárazföldi határán osztozik Ukrajnával – a NATO valószínűleg újabb ígéreteket tesz Ukrajna nem hadi jellegű támogatására: üzemanyagra, generátorokra, egészségügyi eszközökre, téli felszerelésekre és drónzavaró berendezésekre.
Várhatóan egyes szövetségesek is bejelentik új katonai felszerelések szállítását Ukrajnának – elsősorban légvédelmi rendszerekét, amelyekkel Kijev olyan kétségbeesetten igyekszik megvédeni az ukrán égboltot –, de a NATO mint szervezet nem fogja ezt tenni, elkerülendő, hogy belerángassák a háborúba a nukleáris fegyverekkel rendelkező Oroszországgal.
A miniszterek kedd este munkavacsorán vesznek részt ukrán kollégájukkal, Dmitro Kulebával.
Szerdán megvitatják azt is, miképpen fokozhatják a támogatásukat azoknak a partnereknek, akikre a tisztviselők szerint orosz nyomás nehezedik – Boszniának, Georgiának és Moldovának.
