A Norvég Alap civileknek szánt pénzeinek elosztásáról kialakult magyar-norvég vita miatt Magyarország már elbukott 77 milliárd forintot, most pedig a következő hét évre szóló összeg kifizetése is kérdésessé vált. Közben a magyar kormány harmadszor is megakadályozta, hogy az EGT-tanácskozás közös nyilatkozattal záruljon, ami mögött szintén a Norvég Alap forrásai körül kialakult vita áll.
Az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó országok november 23-i brüsszeli találkozóján megint nem tudtak közös nyilatkozatot elfogadni a magyar kormány ellenállása miatt – írja a Népszava. Az EGT-t alkotó európai uniós tagállamok, valamint Liechtenstein, Izland és Norvégia miniszterei évente kétszer üléseznek Brüsszelben.
A lap brüsszeli forrása szerint megismétlődött, ami idén májusban és tavaly novemberben történt. A magyar kormány képviselője közölte: csak akkor járul hozzá a közös nyilatkozathoz, ha az tartalmazza, hogy a norvégok megszegték az EU-val szemben vállalt pénzügyi kötelezettségeiket. Ezt azonban a norvégok és a másik két EU-n kívüli ország sem tartja elfogadhatónak, ezért nem született zárónyilatkozat, aminek egyébként nincs semmilyen következménye, mégis példátlan.
A lap kereste Magyarország brüsszeli állandó képviseletét az ügyben, de nem kaptak választ. Brüsszeli forrásaik azonban megerősítették, hogy a háttérben a magyar–norvég kétoldalú vita áll.
A három EGT-ország újabb, 2021–2027 közötti pénzügyi hozzájárulásáról idén júniusban kezdődtek tárgyalások. A lap brüsszeli forrása szerint a három északi ország az alapokból továbbra is kiemelten kívánja támogatni a civil szervezeteket és a jogállamiság érvényesülését. Gondolkodnak azon is, hogy a pénzek odaítélését ezután a rendszerszintű korrupció megfékezését szolgáló intézkedésekhez kössék, hasonlóan az uniós eljáráshoz, amely jelenleg Magyarország ellen zajlik.
Izland, Liechtenstein és Norvégia két pénzügyi alapon keresztül támogatja az EU felzárkózásra szoruló országait annak fejében, hogy hozzáfér a közösség egységes piacához. Az egyik kedvezményezett Magyarország, amely a 2020-ban lezárult hétéves költségvetési időszakban a két eszközből 77 milliárd forintot kapott volna, ám az Ökotárs-botrány néven elhíresült ügy miatt egy fillér sem érkezett.
Az Ökotárs-ügy
A vita 2014-ben alakult ki, miután az Orbán-kormány politikai elfogultsággal, majd csalással vádolta meg az Ökotárs Alapítványt, amely a Norvég Alap 77 milliárdjából mintegy négymilliárdot maga osztott volna szét a norvégok megbízásából a civil szervezetek között, a kormánytól függetlenül. Ebbe nem ment bele a magyar kormány, kivette az Ökotárs Alapítvány kezéből a pénzosztást, és rábízta a Széchenyi Programiroda Kft.-re. Norvégia emiatt felfüggesztette az összes támogatást, mert Magyarország egyoldalúan megváltoztatta az elosztás rendszerét. A későbbi tárgyalásokon sem sikerült megegyezni, ezért az Orbán-kormány inkább veszni hagyta a hét évre szóló teljes 77 milliárdot.
Két évvel az ügy 2014-es kirobbanását követően kiderült: Orbán Viktor miniszterelnök személyesen utasította a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (KEHI) a rendkívüli ellenőrzés megindítására az Ökotárs Alapítvánnyal szemben. Ez derült ki a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) által kiperelt levélből.
A KEHI a vizsgált projektek 97 százalékánál állapított meg szabálytalanságot. Hűtlen kezelés, költségvetési csalás, magánokirat-hamisítás és jogosulatlan pénzügyi tevékenység gyanúja miatt feljelentést tettek.
2014 szeptemberében a Készenléti Rendőrség mintegy negyven rendőrrel hat helyszínen tartott házkutatást az Ökotárs Alapítványnál. A Budai Központi Kerületi Bíróság 2015. január 23-i határozatában jogerősen megállapította, hogy az Ökotárs elleni házkutatás és lefoglalás elrendelése törvénysértő volt, mert bűncselekmény gyanúja nem volt megállapítható.
2015. június 30-án a Fővárosi Főügyészség szóvivője közölte, hogy a vizsgálat szerint a pénzek elosztásában közreműködő szervezetek törvényesen működtek, tevékenységük megfelelt a magyar jogszabályoknak.
2015 októberében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bűncselekmény hiányában megszüntette a pénzek elosztását végző konzorcium és 17 támogatott civil szervezet ellen indított eljárást.
