A státusztörvény megszavazása közben civilek tiltakoztak a Kossuth téren
A törvényalkotó szerint a 2024. január 1-jétől hatályba lépő jogszabály célja a köznevelésben dolgozók társadalmi megbecsültségének kifejezése és elismerése. A hónapok óta demonstráló ellenzők viszont azt mondják, rossz gyakorlatokat foglal törvénybe, és csorbítja a nevelőtestületek jogait.
1
Kedden dél körül, miközben az Országházban az oktatás mindennapjait erősen megváltoztató státusztörvényről készültek szavazást tartani, az épület előtt tüntetők gyülekeztek
2
A tiltakozók megragadták az utolsó alkalmat, hogy kifejezzék ellenérzésüket az általuk csak bosszútörvénynek nevezett javaslat miatt
3
Az eső utáni egyre derűsebb időben nem gyűlt össze a korábbihoz mérhető tömeg
4
A nagyjából száz demonstráló csalódottan vette tudomásul, hogy a javaslatból törvény született. A minősített többséget igénylő részeket 134 igen és 60 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el az Országgyűlés, míg az egyszerű többséget igénylő részeket 136 igen és 58 nem szavazattal, tartózkodás nélkül hagyták jóvá