Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

1956 és a Szabad Európa Rádió


Szovjet tank egy budapesti utcán, 1956. november 12.

Lehetetlen vállalkozás felmérni, mekkora hatása volt a külföldről sugárzott adásnak az országon belül zajló eseményekre. Az utólagos belső vizsgálatok feltártak pár szakmai hibát, de szemlézett cikkünk szerzője erősen megkérdőjelezi, hogy ezek okolhatók-e a forradalom veszteségeiért.

A Szabad Európa Rádió volt az egyik legfontosabb megszólalási lehetőség azoknak, akik felemelték hangjukat a változásokért.
Göncz Árpád, államfő, 1991

Bár a Szabad Európa Rádió (SZER) szerepét a rendszerváltozásban minden demokratikus politikus elismeri, a szerkesztőség 1956-os tevékenysége és akkori háttere mindmáig vitatott. Ebben a témában igyekszik néhány kérdést tisztázni A. Ross Johnson, a Woodrow Wilson Center tudományos főmunkatársa, aki évtizedeket töltött a Szabad Európa Rádiót is működtető szervezetnél, de 1956-ban még sem a SZER-rel, sem Magyarországgal nem állt kapcsolatban.

Munkájához a SZER archívumát, az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériumának és a Német Külügyi Irodának nyilvánosságra hozott anyagait, az érintettek visszaemlékezéseit és a velük készült interjúkat használta fel. Hosszabb tanulmányának rövidített formáját az Aetas történelmi folyóirat közölte Galántai Rita magyar fordításában 2007-ben.

A Szabad Európa Rádió által tudhattuk meg az igazságot hazánkról és a nagyvilágról egy olyan időszakban, amikor az igazságot kimondani államellenes cselekedetnek számított.
Antall József miniszterelnök, 1990

A SZER-t és testvérszervezetét (RFE/RL) az 1949-es alapításkor azzal a céllal hozták létre, hogy biztosítsa a sajtószabadságot ott, ahol ezt a kormányok korlátozzák vagy akadályozzák. Célországai Kelet-Európában, Közép-Ázsiában és a Közel-Keleten voltak. 1972-ig az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségtől (CIA) kapta a költségvetését, majd fokozatosan egy köztes szervezethez, később pedig a kongresszushoz került a tevékenység finanszírozása, elsősorban a szerkesztői függetlenség biztosítása érdekében. Központja a (nyugat-)németországi Münchenben volt, majd 1995-ben a cseh fővárosba, Prágába költöztették. A SZER 1950. augusztus 4-én kezdte el a magyar adás sugárzását és ez 1993. október 31-éig tartott. 2020. szeptember 8-án indult újra az RFE/RL budapesti szerkesztősége, a lineáris rádióadás helyett már egy multimédiás weboldallal teljesítve az alapításkor meghatározott célt.

Az utóbbi évtizedekben hat fő pontban bírálták a SZER magyar adásának 1956-os szerepét:

  • A forradalom kirobbantására biztatott
  • A szovjet csapatokkal szembeni fellépésre buzdított
  • Hangvételével, információival szerepet játszott a szovjetek döntésében a beavatkozásról
  • Nagy Imre akkori miniszterelnök tárgyalási pozíciójának aláásása
  • Szenvedélyes, de taktikai szempontból gyenge tanácsok elhangzása
  • A magyar munkatársak eltértek az RFE/RL meghirdetett politikai irányvonalától

Nézzük meg egyenként, évtizedekkel az események után, a rendelkezésre álló történelmi dokumentumok alapján mennyire állnak meg ezek a vádak.

1. Forradalmi hangulatkeltés

Nem valószínű, hogy a Nyugat [a kelet-európai népeket] felszabadító katonai akciót indítana.
Szerkesztői irányelvek, 26. útmutató, 1956. március 27.

Az 56-os események idején már hat éve működött a magyar szerkesztőség, és a szervezetet felügyelő Szabad Európa Bizottság (SZEB) már öt éve kiadta figyelmeztetését, nehogy bármilyen ígéret elhangozzék a műsorokban az első Eisenhower-adminisztráció Kelet-Európa felszabadítására vonatkozó nyilatkozataira alapozva. Az USA adminisztrációja többször nyilvánvalóvá tette, hogy ezek a kijelentések inkább politikai, mint katonai célkitűzést takarnak. Az 1953-as kelet-berlini és pilseni felkelés rávilágított a keleti rendszer szilárdságára, így az 1954 után indított „Fókusz Hadművelet” a műsorokban és röplapokon apró lépésekben, újabb és újabb követelések terjesztésével próbálta engedményekre kényszeríteni a kommunista kormányokat. 1956-ban beszámoltak az ausztriai eseményekről, a Magyarországon egyre növekvő feszültségről, a reformpárti Petőfi-körről. Ugyanakkor az év márciusában és júliusában is adtak ki belső szerkesztőségi anyagokat, amelyek valószerűtlennek nevezték a nyugati katonai beavatkozást.

Ezeket az útmutatásokat a magyar adások összeállításánál bizonyíthatóan be is tartották a forradalom kirobbanásáig. A fennmaradt dokumentumok, archív anyagok mértéktartásról tanúskodnak. A. Ross Johnson cikkében teljességgel abszurdnak nevezi, hogy a SZER magyar adása a forradalom kirobbantására buzdított volna, mint a történész-kutató szerző fogalmaz: „a forradalmak belső okokból táplálkoznak, megvan saját dinamikájuk”.

2. Ígéretek, biztatások

A forradalom kitörése után a SZER-en elhangzott tudósítások hangvétele kivétel nélkül szolidáris volt a rendszerrel szembefordulókkal. A hadsereget és a rendőröket arra biztatták, hogy álljanak a forradalmárok oldalára (október 24.). Átvették a forradalommal kapcsolatos magyar tudósításokat, és felszólították a szovjet hadsereget a tárgyalásra Nagy Imrével (október 28.). Október 30-án elhangzott, hogy a magyar szabadságharcosok nagyobb erőt képviselnek, mint a szovjet hadsereg. November elsején a fegyverekről is szó volt: arra buzdították a lakosságot, hogy tartsák meg azokat, de ne használják. November negyedikén arról beszéltek a SZER egyik műsorában, hogy Magyarország hadban áll, majd ezután több kommentár, jegyzet is példaként állította az emberek elé a felkelőket, és az ellenállókkal szembeni szolidaritásra szólított fel. A történész-kutató azonban annak nem találta nyomát, hogy bárki egy műsorban a szovjet hadsereggel szembeni fegyveres ellenállásra szólította volna fel a magyar népet.

Mi lehet az alapja a nyugati katonai segítség ígéretét emlegető későbbi kritikának?

Tömegek vonulnak a budapesti Lánchídon, 1956. október 23.
Tömegek vonulnak a budapesti Lánchídon, 1956. október 23.

A. Ross Johnson egyetlen november 4-ei dokumentumot talált, amely összefügghet ezzel. Aznap a magyar szerkesztők az Observer brit napilap egyik cikkét szemlézték, ebben az írásban úgy fogalmaznak, „elkerülhetetlenül nyomás nehezedik az Egyesült Államok kormányzatára, hogy katonai segítséget küldjön a szabadságharcosoknak”. Ebből kiindulva írta és olvasta fel Thury Zoltán egy jegyzetben, hogy „Londonban, Párizsban, Washingtonban, New Yorkban, a szabad országokban mindenütt mérhetetlen, valóban elemi erejű felháborodás fogadta a szovjet merénylet hírét [...] A közvéleményt nyugaton rendkívül gyorsan, valójában páratlanul gyorsan sikerült mozgósítani.” Ennél konkrétabb utalás a nyugati beavatkozás lehetőségére a fennmaradt dokumentumok és felvételek szerint nem hangzott el.

A Wilson Center kutatója cikkében megemlíti, hogy nem a SZER volt ebben az időben az egyetlen külföldről sugárzott magyar nyelvű adás, mások mellett az Amerikai Hangja, a BBC, a Rádió Madrid, az orosz emigránsok készítette NTS műsorait is hallgatták itthon. Hogy ígértek-e határon túli katonai segítséget más, nehézkesen fogható és beazonosítható adásban, talán sosem fog már kiderülni. A szovjet tankokkal farkasszemet néző forradalmárok nagyon bíztak a nyugati segítségben, ebben a helyzetben könnyen hallhatták bele az elhangzottakba ezeket a reményeket.

3. A szovjet döntési mechanizmus

A. Ross Johnson szerint fölösleges szót vesztegetni erre a feltételezésre. A szovjet vezetés a forradalmi eszme elterjedésének akart gátat szabni, és bár a döntés előkészítéséről fennmaradt dokumentumok itt-ott megemlítik a SZER adásait, ezek az utalások aligha voltak meghatározóak a fegyveres beavatkozás elrendelésekor.

4. Nagy Imre pozíciója

A Szabad Európa Rádió a legteljesebb mértékben el kíván kerülni minden olyan megnyilatkozást, ami akár nyílt, akár burkolt módon támogatna bárkit is egy ideiglenes kormányban.
Szerkesztői irányelvek, 26. útmutató (PREB 15), 1956. október 28.

Bár a politikust New Yorkban és Münchenben is szkeptikusan ítélték meg, határozott szerkesztőségi utasításokat adtak ki az egyes személyek nyílt támogatására vagy támadására. Ennek ellenére általánosságban elmondható, hogy „a rádió magyar nyelvű kommentárjai nem tartották be ezeket az irányelveket” – fogalmaz a történész. A. Ross Johnson úgy ítéli meg, hogy a magyar adásban elhangzott számos kommentár „minden mérlegelés nélkül elítélte Nagyot, nem egyszer személyeskedő, szenvedélyes, szidalmazó hangnemben”. Ugyanakkor az téves állítás, hogy Naggyal szemben Mindszenty bíborost népszerűsítették volna politikai alternatívaként, még ha szabadon bocsátását követelték és üdvözölték is. A SZER változtatás nélkül átvette a felkelők által elfoglalt magyar rádióadók műsorait és az újonnan alakult újságok cikkeit Nagy Imréről, tekintet nélkül, hogy azok támogatják vagy bírálják a politikus tevékenységét.

A Parlament előtt összegyűlt tömeghez készül beszélni Nagy Imre miniszterelnök, Budapest, 1956. október 23.
A Parlament előtt összegyűlt tömeghez készül beszélni Nagy Imre miniszterelnök, Budapest, 1956. október 23.

Az elemzés szerzője megemlíti, hogy a forradalom első napjaiban a nemzetközi kommunikáció csatornái bedugultak, nem volt elérhető független hírforrás Magyarországon. A Szabad Európa is bedőlt annak a Gerő Ernő terjesztette tévhitnek, hogy részben Nagy Imre döntése volt a szovjet csapatok korábbi segítségül hívása és a statárium bevezetése. Ezt a miniszterelnök csak október 30-a után kezdte cáfolni. Személyének támadása legalább akkora újságírói szakmai túlkapás volt, mint ahogy túlzott támogatása is lett volna. A politikai kommunikációban azonban helyes döntést hozott a budapesti és a New York-i vezetés, amikor változtatás és kommentár nélkül tudósítottak az országszerte megalakuló független szervezetek és médiumok radikális, az alapvető szabadságjogokkal és a demokratikus átalakulással kapcsolatos követeléseiről, a függetlenedő rádióadások átvételével. Ameddig a nyugati beavatkozás ígéretének vádjában tiszta maradt a SZER magyar szerkesztősége, a Nagy Imre lejáratását számon kérő kritikákkal szemben nem védhető, összegez A. Ross Johnson.

5. A szakmai színvonal

Vegyes – így foglalható össze a vizsgált időszakban született műsorok színvonaláról született elemzői vélemény. Egy 1956. decemberi belső jelentés a szerkesztőség 308 műsorából 171-et kiválónak vagy jónak minősített, a szervezet müncheni tanácsadója, William E. Griffith ugyanakkor arról is írt, hogy „a közepes és a rossz minősítésű műsorok háttérbe szorították a jó vagy egyenesen kiváló adásokat”. Az óránkénti híradások objektívnek mondhatók, akár csak az európai fővárosokból és az USA-ból kapott helyszíni tudósítások. A kommentárok azonban műfajukból adódóan is nagyobb véleménynyilvánítási szabadságra adnak lehetőséget, és ezzel az akkori magyar kollégák éltek is.

Emellett egy speciális műsorelemet is kifogásolhatónak talált a 2007-es tanulmányt jegyző elemző. Az egyes műsorszámok között, névtelenül elhangzottak olyan jelszavak, mint „Munkások! Hazafiak! Ne engedjétek megbontani a forradalmi egységet! Nincs más választás! A hazáért vagy ellene!", „Gyilkosokkal nem kötünk békét!", „Azonnal vonják vissza a statáriumot!”. Ezek mai füllel furcsának hatnak, és akkortájt sem volt erre szakmai magyarázat.

A műsorokból és ezekből a köztes elemekből kiszűrhető szenvedély november 4-e után érezhetően elmúlt, a szerző szerint az adások szakmai minősége javult. Visszatért a kiegyensúlyozottság, a külföldre menekültek üzeneteinek közvetítésével a SZER közszolgálati feladatot látott el. Kereszt- vagy fedőnevekkel 200 ezer levelet olvastak be az otthon maradottaknak.

6. Eltérés a központi irányelvektől

A felvetés értelmezéséhez fel kell mérni, mi volt az akkori hivatalos washingtoni álláspont. Az akkori belső jelentésekből kiderül, hogy az USA kormánya

  • tudott és figyelte a kommunista blokk 1956-ban indult, Hruscsov Sztálint bíráló beszédével indult erjedését,
  • ennek ellenére váratlanul érte az 56-os magyar forradalom,
  • ráadásul a figyelmét elterelte az Egyiptom elleni angol-francia-izraeli támadás,
  • nem tudtak határozott véleményt kialakítani Nagy Imre miniszterelnök karakteréről.

Ezért arra adtak utasítást, hogy a SZER a felkelőket tekintse a magyar nép törvényes képviselőinek, a magyar adás pedig az országszerte beinduló radikális „szabad rádiók" kommunikációs központja legyen. A történész úgy találta, hogy a SZER írásban rögzített irányelvei illeszkedtek a kormány álláspontjához, míg számos magyar tudósítás ezzel szemben nem. Vannak feljegyzések arról is, hogy a magyar fejlemények miatt ellentétek alakultak ki a szervezet vezetésén belül is:

  • a forradalom előestéjén új elnököt kapott a felügyeletet ellátó Szabad Európa Bizottság,
  • a testület és a New York-i iroda, valamint a tengerentúli és a müncheni központ közötti régóta feszülő nézeteltérés, bürokratikus fennakadás,
  • a felelősség nem egyértelmű megosztása a politikáért és programokért felelős müncheni osztályok között,
  • a kommunikáció elakadása az amerikai politikai vezetés és a magyar műsorkészítők között.

Az amerikai elemző szóvá teszi, hogy szerinte a magyar osztály vezetője, Gellért Andor teljesítménye nem felelt meg az elvárásoknak, betegsége miatt hiányzott a megfelelő útmutatás. A későbbi belső vizsgálatban leginkább kifogásolt adásokat a főszerkesztők jegyezték, holott nekik kellett volna példát mutatniuk megfontoltságból, távolságtartásból. Ez azért fájó, mert ugyanezek az emberek a forradalom előtt és után jó minősítést kapó műsorokat készítettek. A történtek házon belüli kiértékelése azt is boncolgatta, hogy a magyar kollégák véleménye jobboldalibb volt, mint a magyar közvéleményé, vagy a forradalom beállítottsága. Nehezítő tényező volt, hogy nem volt elég ember, aki beszélt magyarul, és segítette volna a szerkesztőségi munka belső, központi ellenőrzését.

Fegyveres férfi, 1956 október
Fegyveres férfi, 1956 október

Felelősségre vonás

A következő év elején átszervezték a SZER magyar szerkesztőségét. Gellért Andor New Yorkban kapott pozíciót, helyettesét leváltották. Összesen 13 embert küldtek el, köztük az Observer-cikk átvételéért felelős Thury Zoltánt. A központi szervezetben és a felügyelő testületben is személycserék voltak 1958 végéig, hiszen az általános felelősség őket terhelte: ők alkalmazták a magyar adás vezetőségét, ők tekintettek el az adások megfelelő ellenőrzésétől, vagy a műsorok leállításától.

Az elemző szerint összességében megállapítható, hogy az 1956-os forradalom idején a magyar adás munkatársai nagyfokú önállósággal rendelkeztek, négy műsor esetében állapítható meg, hogy taktikai tanácsokkal és nyugati katonai segítséget sugallva nyíltan megsértették a rádió írott belső utasításait. Szubjektív tudósításaikkal és a miniszterelnök elfogult megítélésével eltértek mind az amerikai kormány álláspontjától, mind a médium minőségi követelményeitől.

A. Ross Johnson egy másik megközelítést is felvet a SZER 56-os szerepének megítéléséhez. Mint a forradalom után a menekültek megkérdezésével készült felmérések mutatták, a magyar nép októberben jórészt a külföldi adásokból tájékozódott, minden tíz magyarból kilenc hallgatott valamilyen határon túlról sugárzott rádióműsort. A forradalom napjaiban lekapcsolták a vételt zavaró berendezéseket, sokszor nem volt világos, éppen melyik adást találták meg a rádió keresőjével. A SZER mégsem bújhat ki a felelőssége alól: de nem a kifogásolt pár, szakmailag színvonaltalan műsor tehet erről, hanem azok, amelyeket a későbbi elemzések is kiválónak minősítettek. A határon belüli felfokozott várakozásokat ugyanis tovább fűtötték a szakmailag egyébként korrekt beszámolók a nyugati világ együttérzéséről, morális és humanitárius támogatásáról. A forradalmi esélyek túlértékelése akkor is valós kockázat lett volna, ha hibátlanul, tökéletes irányítás mellett összhangban működik a szerkesztőség ezekben a napokban. Kérdés, hogy ez elég lett volna-e a megmozdulás leverése utáni belföldi és nemzetközi keserűségben a SZER bűnbakká válásának elkerülésére.

Sztálin ledöntött szobra, Budapest, 1956. október
Sztálin ledöntött szobra, Budapest, 1956. október

Tanulságok

Az 1956 októberében történtekből a mai napig érvényes tanulságokat vont le a SZER és a Szabadság Rádió vezetése:

  • a kormányformák és a vezetők megválasztása belügy,
  • kizárólag a híradás műfajára szabad szorítkozni, amikor a szabadságjogok követelésével és az erre adott nemzetközi reakciókkal foglalkozik az adás,
  • tilos erőszakra buzdítani,
  • a szervezeti (szerkesztőségi) fegyelem megkövetelése válsághelyzetekben,
  • tartózkodni kell a szenvedélyes hangnemtől, taktikai tanácsoktól.
  • 16x9 Image

    Vovesz Tibor

    Vovesz Tibor a Szabad Európa budapesti irodájának vezetője. Több mint két évtizede dolgozik magyar és nemzetközi szerkesztőségekben, kereskedelmi és közszolgálati médiumokban. Egyebek mellett a Danubius Rádió, Magyar Rádió és az Euronews munkatársa is volt.

XS
SM
MD
LG