Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

„A szakmai szempontokat felülírta az egészségügyben a lojalitás, a párthűség”


Lélegeztetett beteget lát el egy védőfelszerelést viselő orvos a fővárosi Szent László Kórház koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályán 2021. december 13-án.

Dr. Kunetz Zsombor szerint nincs olyan szegmense a hazai egészségügynek, amely az elmúlt tizenkét évben fejlődött volna, a döntések hiányát vagy a rossz döntések hatását pedig felerősítette a világjárvány. A szakértő szerint csak a társadalom tudja kikényszeríteni a változást abban az országban, ahol tizenkét éve úgy nyer választást a Fidesz, hogy nincs egészségügyi programja.

Az orbáni politika azonnal reagálni fog az egészségügyi ellátás problémáira, ha életbevágó lesz számára. Addig, amíg nem az, nem kell ezzel foglalkoznia. Márpedig az elmúlt tizenkét év azt mutatja, hogy ez nem életbevágó az Orbán-kormánynak. Lehet választást nyerni, lehet hatalmon maradni enélkül is – mondta a Szabad Európának dr. Kunetz Zsombor szakorvos, egészségügyi elemző.

Nem előrement, hanem hátra

Szerinte az elmúlt tizenkét évben egyértelműen romlott az egészségügy állapota, és ez nem csak a pandémia számlájára írható. Természetesen igaz, hogy a járvány felnagyította a gondokat, sőt sokat rontott is a helyzeten, de már a járvány kitörése előtt érezhető volt, hogy muszáj kezdeni valamit az egészségüggyel, mert nagyon nagy baj van. A szakember szerint voltak ugyan kísérletek az elmúlt tizenkét évben arra, hogy felszámolják az ellátórendszerben a strukturális problémákat és hiányosságokat, de hiányzott a politikai akarat. Mindenki számára nyilvánvaló most is és nyilvánvaló volt az elmúlt években is, hogy például a jelenlegi fekvőbeteg-struktúrát nem lehet fenntartani, nincs hozzá megfelelő mennyiségű humán erőforrás.

A helyzet drámaiságát jól jellemző példaként említi a szakember a 2019 júniusában bekövetkező, ​nagy sajtónyilvánosságot kapó esetet, amikor meghalt a Péterfy Sándor Utcai Kórház tapasztalt érsebésze, aki a halála előtt hónapokon át egyedül, havi harmincnapos készenlétben látta el a baleseti központ ügyeletét, halálával pedig instabillá vált az akut érbetegek ellátása a fővárosban.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) tagadta, hogy gond lenne, és közleményben állította, hogy a sajtóhírekkel ellentétben biztosított és zavartalan az akut érbetegek ellátása a fővárosban, a rendszer jól működik.

A szakember emlékeztet arra, hogy az orvoshiány miatt 2021 júliusában ideiglenesen megszűnt egy egész megye baleseti ellátása Zalaegerszegen, és gyakran érkeztek hírek ideiglenes vagy tartós osztálybezárásokról az országban a humánerőforrás-hiány miatt.

A humán erőforrás hiánya nem új keletű probléma

Dr. Kunetz Zsombor, aki 1995 óta foglalkozik mentéssel, hozzáteszi, az egészségügyi szakdolgozók hiánya a 2010-es évek előtt is valós probléma volt. Alulfizetett volt a szakdolgozói állomány és az orvosok is, mindent uralt a paraszolvencia. Ezt a helyzetet fejelte meg a Fidesz-kormányok alatt az alkalmatlan vezetői réteg kinevezése.

„Ami elől elmenekültek a kicsit is értelmesebbek, vagy kompromisszumot hozott, hogy ezt elviselem, és a megfelelő paraszolvenciát felmarkolva túlélem valahogy.”

Nagyon sokan mentek el a pályáról szakdolgozói szinten is. Példaként azt a 2017-es esetet említi a szakember, amikor egy teljes osztályt kellett átmenetileg bezárni a dél-pesti kórházban, mert az ápolók és a nővérek a magasabb fizetés miatt inkább az új soroksári IKEA bútoráruházban vállaltak munkát. Mint mondja, a nővérek, szakápolók fizetése olyan alacsony és olyan méltatlan körülmények között dolgoznak – ez igaz az infrastruktúrára ugyanúgy, mint a rendszer humánerőforrásmenedzsment-szemléletére –, hogy nincs mit csodálkozni a tömeges elvándorláson.

A KSH adatai szerint csak 2021 szeptembere és novembere között 17 ezer ember hiányzott az egészségügyi rendszerből; ebben a szociális terület is benne van.

A hozzáértő vezetők helyett a lojalitás a fő szempont

Kunetz Zsombor szerint ez az egyik olyan jellemzője az elmúlt tizenkét évnek, amely „alapvetően befolyásolja a jövőnket és a jelenünket is”. Úgy véli, az Orbán-kormányok módszeresen és tudatosan kiirtották a rendszerből azokat az egészségpolitikai szakembereket, egészségügyi közgazdászokat, egészségügyi szakértőket, akik átlátták az ágazat működését.

„A Szócska-féle államtitkárság első dolga volt, hogy lefejezte a kórházvezetőket, ami szerintem sok intézmény estében rendben is volt. Csak az volt a probléma, hogy az új vezető kiválasztásánál a szempont nem a hozzáértés, a képességek és a készségek, hanem a pártlojalitás volt, illetve az a hűbérúri rendszer, amelyet a Fidesz mindenhol újrateremtett Magyarországon. Ezért az egészségpolitikán túl tudott nyúlni, túl tudott terjeszkedni akár egy kórházvezető kiválasztása is.”

Arra a kérdésre, hogy ez a 2010 előtti időszakra nem volt-e jellemző, Kunetz Zsombor azt mondta, másként volt jellemző. Szerinte 2010 előtt sokkal nehezebben volt eltávolítható egy szakmailag erős intézményvezető a székéből, mint a 2010-es évektől, amikorra ehhez megváltoztatták az egész munkajogi környezetet.

Dr. Kunetz Zsombor
Dr. Kunetz Zsombor

A szakember azt is lesújtónak tartja, hogy 2010 óta nincs miniszteri szintű képviselete az egészségügynek, mert nem tudni, ki irányítja ebben a pillanatban ezt a területet. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma? Az egészségügyi államtitkárság, „amelynek az államtitkára eltűnt”? A kórház-főigazgató? A belügyminiszter? A helyzeten Kunetz Zsombor szerint az sem segít, hogy Kásler Miklós személyében egy volt kórházigazgató, onkológus vezeti azt a minisztériumot, amely alá az egészségügy tartozik.

„2015-ben az egész magyar onkológiai ellátás nem érte el az OECD-országok 1990-es évek átlagszínvonalát. Halálozás tekintetében 2015-ben Magyarország rosszabb statisztikai adatokkal rendelkezett, mint az OECD-országok átlaga 1990-ben. Kásler Miklós 1992-tól az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója, azaz a hazai onkológiai ellátás feje volt miniszteri kinevezéséig, így ezekért az adatokért, valamint harmincéves lemaradásunkért személyes felelősség is terheli” – fogalmaz Kunetz Zsombor.

Mit jelent ez számokban?

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az utolsó dokumentált évben, 2019-ben a férfiak közül mintegy 17,5 ezer áldozatot szedett a rák. Ez hozzávetőleg ugyanannyi, mint 1990-ben. A rosszindulatú daganatok közül mindkét nem körében a légcső, a hörgő és a tüdő daganata okozta a legtöbb halálesetet 2019-ben.

A második helyen a férfiaknál a vastag- és végbélrák, a nőknél az emlődaganat áll, míg a harmadik legtöbb rákos haláleset a férfiaknál a prosztatadaganathoz, a nőknél pedig a vastag- és végbélrákhoz köthető. Kásler Miklós szerint ugyanakkor az, hogy az évente regisztrált új esetek száma jelentősen megemelkedett, a hatékonyabb diagnosztika és terápia szerepét egyaránt feltételezi. A 2001-től publikált KSH-statisztikák szerint húsz éve 62.601 újonnan felfedezett rákos esetet dokumentáltak, 2019-ben már 74.373-at.

A 2021-ben közölt Eurostat-jelentésből, amelyről a Szabad Európa is beszámolt, az derül ki, hogy a lakosságszám arányában többen halnak meg rákban Magyarországon, mint bármelyik más európai országban. Az évkönyv 2016-os adatokat dolgozott fel. Ezek szerint Magyarország régiói – Budapest kivételével – mind a piros, azaz a legsúlyosabb kategóriába kerültek. Az országon belül a Közép-Dunántúlon a legmagasabb a halálozási ráta: itt százezer főre 364 daganatos betegség miatti haláleset jutott.

Béremelés kell, de nem így

A bérviszonyok rendezése mindenki szerint alapvető ahhoz, hogy az egészségügyben megfelelő létszámú szakember dolgozzon, de ez önmagában kevés – hangsúlyozza Kunetz Zsombor. A munkakörülményekhez is hozzá kell nyúlni, és a munkakörülmények közé kell sorolni a gyakran teljesen alkalmatlan vezetőréteget a kórházak szintjén is.

A szakember úgy véli, az orvosbérek emelésével és a hálapénz kivezetésével a szakdolgozók semmit sem nyertek. Csak egy újabb frontvonalat nyitott a kormány, újabb szakadék tátong a szakdolgozói és az orvosi bérek között, óriási feszültség keletkezik.

„Iszonyatos kárt tettek ezzel, jelen pillanatban fel sem tudjuk még mérni, hogy mekkorát.”

Hogy mi kell még a változáshoz az anyagiakon kívül? Gyakorlatilag tizenkét éve úgy nyer választást a Fidesz Magyarországon, hogy nincs egészségügyi programja. De miért kellene hogy legyen, ha így is tud nyerni? – kérdezi Kunetz Zsombor.

„Ha a lakosságnak, a társadalomnak ez nem fáj, márpedig ez sem fáj, amiben most vagyunk, akkor nyugodtan lehet nyerni.”

A szakember hangsúlyozza, nem akar korteskedni senki mellett, de csak maga a társadalom tudja kikényszeríteni a változást. Szerinte az orbáni politika azonnal reagálni fog az egészségügyi ellátás problémáira, ha ez életbevágó lesz a számára. Az elmúlt tizenkét év egyelőre azt mutatja, hogy még nem életbevágó, hiszen lehet választást nyerni, lehet hatalmon maradni így is.

  • 16x9 Image

    Fazekas Pálma

    Fazekas Pálma a Szabad Európa budapesti irodájának hírszerkesztője. Csaknem harminc éve dolgozik újságíróként, elsősorban hírek, hírműsorok szerkesztőjeként, hírszerkesztőségek vezetőjeként. A nyomtatott és az elektronikus sajtó szinte minden területén dolgozott, így a Kurírnál, az Interpress Magazinnál, a Magyar Rádióban, a Westelnél, a Magyar Televízióban, az InfoRádióban, az Origóban és az Infostartnál is.  

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG