Oroszország egyik vezető vadászrepülőgép- és polgárirepülőgép-gyártója továbbra is importált alkatrészeket és egyéb berendezéseket európai és amerikai beszállítóktól, annak ellenére, hogy Moszkva 2022 februárjában megkezdett ukrajnai invázióját követően a Nyugat szankciókat vezetett be.
A Szabad Európa orosz nyomozó csoportja, a Szisztema rendelkezésére bocsátott vámimportadatok szerint 2022 elejétől 2023 júliusáig több mint nyolcmillió dollár értékben importáltak repülőgép-alkatrészeket Oroszországba. Ennek több mint fele Németországból érkezett; túlnyomórészt az amerikai Honeywell ipari és technológiai vállalat egyik üzeméből.
Az importalkatrészek fő orosz címzettje a Jakovlev – korábban Irkut – néven ismert vállalat volt, amelynek zászlóshajó üzeme a szibériai Irkutszkban található.
A Jakovlev legismertebb repülőgépei közé tartozik a Szu–30MK és a Szu–30CM vadászbombázó repülőgép, amelyeket Oroszország közel két éve tartó ukrajnai inváziója során széles körben használtak. A vállalat gyártja továbbá a Jak–130 kiképző repülőgépet, valamint alkatrészeket az Airbus A320-as utasszállító repülőgéphez, valamint az MC–21-es és a Szuhoj Superjet 100-as orosz utasszállító repülőgéphez.
A Szabad Európa az adatokat a washingtoni székhelyű C4ADS nemzetközi bűnözést kutató, adatelemző szervezet segítségével szerezte meg.
Omar Al-Ghusbi, a C4ADS kutatója elemezte a kereskedelmi adatokat, hogy azonosítsa azokat az Irkut gyárba küldött alkatrészeket, amelyek a Szu–30-as vadászrepülőgépben elméletileg használhatók katonai célokra.
A szakértő szerint a behozatalban különböző repüléstechnikai és repülőgép-alkatrészek, különösen elektromos meghajtású számítógép-vezérlők, navigációs berendezések és automatikus rendszermodulok szerepelnek, amelyek mindegyike potenciálisan felhasználható a Szu–30-as és más katonai repülőgépek építésében és javításában.
2022. március 9-én a Honeywell bejelentette, hogy a szankciók miatt teljesen kivonul Oroszországból. A vállalat, amely az otthoni biztonsági és klímavezérlő rendszerektől kezdve a technológiai alkatrészekig mindent gyárt, nem válaszolt a Szabad Európa megkeresésére. A Jakovlev egyelőre szintén nem válaszolt.
Ellátásilánc-problémák
A Vlagyimir Putyin elnök által 2006-ban elrendelt átfogó ipari átszervezés keretében az Irkut és Oroszország más vezető repülőgép-tervező és -gyártó vállalatai az Egyesült Repülőgépipari Vállalat égisze alá kerültek.
Az Egyesült Repülőgépgyártó Vállalat az állami irányítású katonai és műszaki konglomerátum, a Rosztek része, amelynek vezetője Szergej Csemezov volt KGB-tiszt, aki a nyolcvanas években Putyinnal dolgozott Kelet-Németországban.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok 2014-ben kezdett szankciókat bevezetni Oroszországgal szemben, miután Moszkva elfoglalta az ukrajnai Krím félszigetet a Fekete-tengeren. Az intézkedések fegyverek és más katonai termékek importját korlátozták Oroszországba.
Ukrajna teljes körű lerohanása után az Irkut – majd a Jakovlev – egyike volt azoknak az orosz vállalatoknak, amelyek kifejezetten az új nyugati szankciók célkeresztjébe kerültek. A Szu–30-as vadászgépek gyártását külön megemlítették.
Ennek eredményeként az orosz légi közlekedési ágazatban általában véve egyre nagyobb problémák merülnek fel. A légitársaságok küzdenek a nyugati gyártású repülőgépek – például a Boeing és az Airbus – szervizelésével, amelyek mindennaposak a kereskedelmi légitársaságok flottájában.
Széles körben használják az orosz és szovjet tervezésű Tupoljev és Iljusin repülőgépeket is, amelyekhez könnyebb pótalkatrészt beszerezni, valamint a szükséges karbantartást elvégezni.
Szakértők szerint az orosz kormánynak jelentős összeget kell befektetnie a polgári és katonai repülés hazai ellátási láncainak újjáépítésébe, mivel az orosz vállalatok is a globális ellátási láncokat használták az alkatrészek beszerzésére, a nyugati szankciók miatt azonban számtalan orosz importtermék ellátási lánca szakadt meg.
A Jakovlev a maga részéről át kívánja alakítani belső gyártósorát, hogy megkezdje a hajtóművek és pótalkatrészek gyártását. Bizonyos alkatrészeket azonban továbbra is nagy mennyiségben importál nyugati beszállítóktól.
„A nyugati alkatrészek nem elérhetők, ezért teljesen újra kell indítani az egész folyamatot, és ezzel nagyon nagy problémák vannak – mondta Alekszandr Lanetszkij, a Friendly Avia Support tanácsadó cég igazgatója a Current Time-nak. – A szankcióknak kumulatív hatásuk van. Minél tovább tart, annál rosszabb lesz.”
(Nem) katonai célokra
Bár ez nem egy hatalmas összeg – a vállalat 2021-ben, az inváziót megelőző évben mintegy kétmilliárd dolláros bevételről számolt be –, a Jakovlev által importált alkatrészek értéke rávilágít arra, hogy a nyugati kormányok számára mennyire nehéz volt az Oroszországgal szembeni szankciós korlátozások betartása, és hogy egyes nyugati vállalatok mennyire nem tartották be ezeket.
Egy másik nyugati cég, amelytől a Jakovlev beszerezte a beszállításokat, a párizsi székhelyű Thales egyik leányvállalata, a Thales Avionics volt. A vámadatok szerint a Jakovlev 2022-ben és 2023-ban legalább 783.000 dollár értékben importált repülőgép-alkatrészeket.
Az ukrajnai inváziót közvetlenül követő hónapokban a Thales továbbra is szállított orosz ügyfeleknek, azonban 2022 nyarán bejelentette, hogy teljesen kivonul Oroszországból, és bezárja az országban lévő irodáit.
A Jakovlev által a Szabad Európa rendelkezésére bocsátott beszerzési dokumentumok azt mutatják, hogy a cég az importált Thales-eszközök egy részét „nem katonai felhasználásra” címkével látta el. Nem világos, hogy miért kerültek ezek a címkék az árura. A Thales nem válaszolt a Szabad Európa megkeresésére.
Néhány hónappal a teljes invázió kezdete után francia oknyomozók hozták nyilvánosságra, hogy a francia beszállítók még 2014 és a nyugati szankciók kezdeti bevezetése után is folytatták az ipari termékek – köztük tankok számára gyártott navigációs rendszerek, infravörös érzékelők és hőkamerák – szállítását orosz vállalatoknak.
A francia jelentések szerint a Thales és a Safran – amelynek fő részvényese a francia állam – volt a tiltott áruk elsődleges feladója.
A Jakovlev importjának egy része eközben harmadik feleken vagy harmadik országokon keresztül érkezett. A vállalat a Knipextől és a Boschtól, nagy német vállalatoktól kapott néhány olyan terméket, amelyek katonai célúnak voltak címkézve.
Az adatok szerint a Bosch 2023 tavaszán Algérián keresztül szállított tárgyai között volt egy olyan berendezés, amely valamiféle forrólevegő-pisztolynak látszik, a Knipex pedig, úgy tűnik, drótvágót szállított.
A Knipex nem válaszolt a Szabad Európa megkeresésére. A Szabad Európának küldött e-mailben a Bosch szóvivője azt írta, hogy a vállalat már az invázió előtt leállította a Bosch által gyártott termék értékesítését. Hozzátette, hogy a vállalat a szankciós előírásoknak és az exportellenőrzési törvényeknek való megfelelés érdekében irányelveket vezetett be.
„A termékmodell gyártása és közvetlen forgalmazása már több éve leállt, az ukrajnai háború és a vonatkozó szankciók kezdete előtt véget ért – közölte a szóvivő. – Célunk, hogy megakadályozzuk, hogy a Bosch-termékeket a közvetlen vagy közvetett ellátási lánc végén, a befolyási területünkön belül a szankciókat sértő módon használják fel.”
Vlagyimir Milov volt orosz energiaügyi miniszterhelyettes, aki most a Kreml kritikusa, úgy látja, hogy „az európai és általában a nyugati üzleti élet nem akar szankciókat Oroszország ellen (…) minden lehetőséget megtalálnak, hogy a jogi kiskapukat kihasználva valamit szállítsanak”.
„Az üzleti vállalkozások kiskapukat keresnek, és a szankciók végrehajtását ellenőrző apparátus hiányában természetesen meg is találják” – tette hozzá.
