Moszkva háborúja a szomszédos Ukrajna ellen egyre inkább téma és kötelező téma az orosz iskolákban, mivel a tanulókat és óvodásokat szabályosan toborozzák, hogy nyilvánosan támogassák az inváziót.
Márciusban óvodák és iskolák is beszálltak vagy belekényszerültek a háborús propagandába. Egy összehangoltnak tűnő tömegkampány nyomán kezdtek el posztolni háborúpárti tartalmakat a közösségi médiában. Az iskolák ajtajain és ablakain megjelent a Kreml nem hivatalos háborús szimbóluma, a háború támogatásának jelképeként használt latin Z betű. Ezt a háború bírálói zvasztika, azaz suta fordításban zorogkereszt névvel illetik. Az Ukrajnában szolgáló orosz katonáknak írt levelek képei is ellepték a közösségi médiát.
Március közepén a karéliai Elisenvaara városában a diákok az ukrajnai Krím félsziget oroszországi annektálásának nyolcadik évfordulója alkalmából Z betűt formázva sorakoztak fel a hóban, sokan közülük papír orosz zászlót tartottak a kezükben.
„Tényleg rossz, ha a gyerekek zászlóval állnak ki? – vágott vissza az iskola igazgatója a Szabad Európának. – Ez a jel nem a fasiszta horogkereszt (…) Igen, ez a hadsereg támogatása, de szerintem támogatni kell a hadsereget. Hazafiakat kell nevelnünk.”
Március 31-én a Mari Köztársaság fővárosában, Joskár-Olában a kormányzó Egységes Oroszország párt kiírta, hogy a Haza védelmezőiért elnevezésű országos tüntetés van folyamatban.
Március 23-án az Irkutszki körzet Maiszk nevű falujában diákokat és óvodásokat fotóztak le, amint a hóban meneteltek a Nem hagyjuk cserben a mieinket jelszóval összehívott flashmob keretében.
A szibériai Omszki területen fekvő Glinkino falu vezetősége március 29-én azt írta, hogy „a hazafiságra való nevelés napjaink egyik legégetőbb problémája”.
„Ilyen bonyolult időkben országunk lakói számára az a legfontosabb, hogy egységes és szilárd nép legyünk, hogy együtt legyünk, hogy ne hagyjuk cserben honfitársainkat és katonáinkat, akik nap mint nap hősiességről és erőről tesznek tanúbizonyságot – írta az önkormányzat a VK közösségi oldalon. – N. G. Poltavceva pedagógus vezetésével óvodásaink képeket rajzoltak és újságot készítettek Oroszországért vagyunk! címmel, valamint feldíszítették osztálytermük ablakait.”
A posztokat jellemzően különféle hashtagek kísérik, amelyekben a latin Z és az orosz állami média által népszerűsített háborúpárti szlogenek szerepelnek.
Gyakran megjelölik az Egységes Oroszország helyi fiókjait is. Egy szentpétervári iskolában az Egységes Oroszország helyi képviselője többek között „az elnök és az orosz hadsereg tetteinek támogatásáról” és „az Oroszország elleni információs háborúról” tartott előadást a diákoknak.
Az elszigetelt Kalinyingrádban a háború ellenzői is megszólaltak
A balti-tengeri kikötővárosban, Kalinyingrádban, Oroszország nyugati, Kalinyingrádi exklávéjának fővárosában az elmúlt napokban megjelent az egyik legnagyobb Z-logó. A város közepén található Junoszty sportközpont épületét egy kétemeletes, a Szent György-szalag fekete-narancssárga csíkjaiban pompázó Z díszítette – a jelképet Vlagyimir Putyin elnök kormánya a második világháborús szovjet győzelemről szóló megemlékezésekhez kötötte.
Ugyanebben a városban a 3. számú iskola diákjainak egy dalt tanítottak, amely úgy határozta meg az „orosz föld” földrajzi határait, hogy azokon belül van az ukrajnai Odessza, Luhanszk és Donyeck város, a moldovai Dnyeszteren túli régió és az amerikai Alaszka állam.
„Nem veszünk el idegen dolgokat, de visszavesszük a sajátjainkat – hangzik a dalszöveg. – Tudjuk, emlékszünk, nem felejtünk, és megvédjük hazánkat Alaszkától a Kremlig.”
Videó: Mit gondolnak az oroszok a háborúról?
„Véletlenül találtam rá a dalszövegre – mondta az egyik diák édesanyja, aki feltette a dalt az internetre. – A gyereket egyáltalán nem zavarja. Hogy őszinte legyek, Moszkvát és Kalinyingrádot leszámítva nehezen tudna megnevezni bármilyen oroszországi várost. Hát nem egy költői teljesítmény. Az a benyomásom, mintha valaki a térdére tett papíron körmölte volna le gyorsan. »Tudják az Államok, tudja a NATO, idegen földek nekünk nem kellenek…« A gyerekek egy hete tanulják. Azt hiszem, a győzelem napi ünnepségek részeként [május 9-én] fogják elénekelni.”
Egyes elemzők szerint Putyin elnök sikert próbál elérni Ukrajnában, hogy a hagyományos május 9-i győzelem napi felvonuláson jelenthesse be.
A helyi diákokat az egész városra kiterjedő projektben való részvételre késztették, hogy leveleket írjanak az Ukrajnában szolgáló orosz katonáknak.
„Mit kellene írnom? »Nagyon örülök, hogy elmentetek embereket ölni? Helyesen teszitek, hogy lövöldöztök egy testvéri országban« – mondta egy kilencedikes lány a Szabad Európának. – Megkérdeztem, hogy mások mit írnak. Azt írták, amit írniuk kellett, hogy a tanár ne kiabáljon velük. Találtak néhány hasonló szöveget az interneten, és lemásolták. Az egyik lány utánanézett a hősies szinonimáinak, és mindet felhasználta.”
Egy másik iskolába járó barátnője azt mondta, őket is megkérték, hogy írjanak levelet, de nem tették. A tanáruk prezentációt tartott a Krím elcsatolásának évfordulóján, „de úgy fogalmazott: kicsik vagytok, ne foglalkozzatok a politikával, csak nézzétek meg, és kész”. Azt is elmondta, hogy a tanáruk Ukrajna pártját fogta. „Tudom, hogy volt olyan, hogy a gyerekek feljelentették a tanárukat. Mi nem tettük. Nem azért, mert olyan jók vagyunk, hanem mert ő jó tanár, és szeretjük. Akik feljelentették a tanárukat, biztosan nem szerették.”
Az egyik tanár, aki a Kalinyingrádi régió Baltyijszk városában dolgozik, és kérte, hogy ne nevezzük meg, elmondta: nem volt hajlandó arra kérni a diákjait, hogy vegyenek részt a projektben.
„Támogatom a különleges műveletet – mondta, a Kreml eufemizmusát használva Ukrajna megszállására. – Támogatom a hazámat. De nem fogom ezeket a feladatokat adni a diákjaimnak. Nem szeretem a képmutatást, és ez pontosan az. Nem hiszem, hogy a gyerekek képesek megfelelően ítélkezni az ilyen bonyolult dolgokról. Sőt sok felnőtt sem.”
Kérték, leszedte a háborús jelképeket az igazgató
Alekszandr Szolomko hatéves fia egy szentpétervári iskolába jár. Mint elmondta, a gyerek sírva jött haza a múlt héten. Azt kérdezte, hogy őt és a feleségét – mindketten tartalékosok – behívják-e harcolni Ukrajnába, és hogy megölhetik-e őket.
„Másnap bementünk az iskolába, és láttam, hogy az összes ajtót és ablakot propagandaképek borítják Z betűvel és különböző hazafias jelszavakkal – mondta Szolomko. – De a szülők hallgatnak, mintha semmi sem történne.”
„Úgy döntöttünk, hogy beszélünk az iskola igazgatójával, akiről kiderült, hogy teljesen normális – tette hozzá. – Azt mondta, ő maga nem igazán támogatja, hogy propagandával tömjék a gyerekeket. Normális beszélgetést folytattunk botrány nélkül (…) Megígérte, hogy néhány napon belül megszabadul a propagandától (…) Amikor két nap múlva visszajöttünk, minden eltűnt, egyetlen Z sincs az iskolában.”
Valerij Bovar szentpétervári önkormányzati képviselő kiosztott egy levélsablont, amelyet felhasználva a szülők arra kérhetik az iskolaigazgatókat, hogy mentse fel gyermeküket „a fegyveres erők támogatását célzó rendezvényeken való részvétel alól (…) a szuverén ukrán állam területén zajló különleges katonai művelet során”. A levél szövege részletezi az alkotmány, valamint az oktatásról és a személyes adatok védelméről szóló törvény azon rendelkezéseit, amelyeket az ilyen tüntetések sértenek.
A nyugati Pszkov városában Ivan Vasziljev helyi mentőorvos kérte a területi kormányzót, hogy vezessen be kötelező katonai alapkiképzést az ötödiktől tizedik osztályosok számára. Levelében Vasziljev megjegyezte, hogy a pszkovi régió két NATO-országgal – Észtországgal és Lettországgal – határos, és hogy a régió „Oroszország előőrse a NATO-val közös határon”.
Mihail Vedernikov, Pszkov terület kormányzója megígérte, hogy tanulmányozni fogja Vasziljev javaslatát.
