A tálibok több ezer vidéki osztályterem felett gyakorolnak ellenőrzést, miközben egyre szorosabbra vonják fojtogató hatalmukat az afganisztáni oktatás felett. Lépéseik miatt az ENSZ és a nemzetközi civil szervezetek által működtetett oktatási központokba beiratkozott több mint félmillió afgán gyermek számára maga a tanulás lehetősége a tét.
A nyolcéves Halimát mélyen lesújtotta, amikor megtudta, hogy bár a tálibok uralma alatt számos akadályt leküzdött, hogy tanulhasson, magániskolájának bezárásával elvágták a lehetőségét, hogy folytassa.
„Mindannyian sírva kullogtunk haza” – mondta a Szabad Európa Azadi Rádiójának arról a napról, amikor ő és diáktársai megtudták, hogy az Afganisztán déli részén fekvő Kandahár tartományban beszüntették az oktatást.
„Először a koronavírus-járvány miatt zárták be az iskoláinkat, aztán jöttek a harcok, és most megint bezárták – mondta. – Csak tanulni akarunk.”
A vidéki tanterem, ahol tanult, egyfajta mentőöv volt az alapvető matematika, az afgán nyelvek, a természettudományok és az iszlám tanulmányok elsajátításához, annak ellenére hogy a kormányzó tálibok igyekeztek korlátozni a lányok és nők oktatáshoz való hozzáférését.
Április 16-án azonban a tanítás véget ért, amikor a keményvonalas iszlamista hatóságok bejelentették, hogy az iskolát, amely a több ezer afganisztáni közösségi alapú oktatási központ (CBE) egyike, bezárják „a helyiek nem részletezett panaszai” miatt.
A Kandahárban és a szomszédos Helmand tartományban tartó zavargások és a szegénység miatt a két régió az elmúlt három évtizedben a CBE-központok fejlesztésének fókuszává vált. A finanszírozást elsősorban nyugati adományozók biztosították az ENSZ-en és nemzetközi civil szervezeteken keresztül.
Országszerte jelenleg több mint ötszázezer afgán gyermek látogatja a CBE-központokat, amelyeket az adott közösségekkel együttműködve hoztak létre, és gyakran magánházakban, mecsetekben vagy nagy sátrakban működnek.
A segélyszervezetek vállalják magukra a tanárok fizetését, oktatási anyagokat biztosítanak, és ugyanazt a tananyagot adják le, amelyet az afgán állami iskolákban oktatnak. A központok, amelyek jellemzően egyetlen tanteremből állnak és legfeljebb ötven diákot szolgálnak ki – akiknek a fele lány –, olyan távoli területeken töltötték ki az oktatási űrt, ahol nem voltak állami iskolák.
Április közepe óta azonban Kandahár tartományban közel 1600 CBE-központot zártak be, ami ötvenezer diákot fosztott meg az oktatástól. A szomszédos Helmand tartományban is hasonló számokat regisztráltak, tükrözve az országos tendenciát.
„Összeszorult a szívünk”
Az, hogy Halima iskolájában és a hozzá hasonló iskolákban leállították az oktatást, azt mutatja, hogy a tanulás szűkös lehetőségei megszűnnek a távoli területeken, mivel a tálibok teljes ellenőrzést kívánnak gyakorolni a gyermekek oktatása felett.
Munir Ahmad, aki vályogtéglás házában Dand faluban, Kandahár tartomány egyik vidéki körzetében egy írástudó osztályt vezetett, elmondta, hogy áprilisban kénytelen volt bezárni háza ajtajait a diákok előtt.
„Szívszorító, hogy elveszítjük ezeket az osztályokat, mert olyan távoli területeken élő gyerekeket szolgálnak, ahol nincs más oktatási lehetőség” – mondta az Azadi Rádiónak.
A tálibok, akik lassan két éve vannak hatalmon, nem nyilatkoztak arról, hogy valóban iskolabezárásokat rendeltek-e el. Segélyszervezetek munkatársai, jogvédők és oktatási szakértők azonban arra utalnak, hogy a keményvonalas csoport megpróbálja biztosítani, hogy a fiatal diákok iszlám oktatásban részesüljenek, még akkor is, ha a CBE-központok az állami modellt követik.
Aggodalomra ad okot, hogy a tálibok vagy végleg be akarják zárni az iskolákat, vagy szélsőséges világnézetük és ideológiájuk terjesztésére használják.
„Ez riasztó – mondta Heather Barr, a Human Rights Watch nőjogi részlegének igazgatóhelyettese. – A tálibok valószínűleg úgy fogják megváltoztatni ezeket az iskolákat, hogy az káros lesz a diákokra, különösen a lányokra nézve.”
Az oktatás a tálibok szélsőséges politikájának egyik fő célpontja azóta, hogy 2021 augusztusában átvették a hatalmat, és lépéseket tettek a világi oktatás felszámolására.
A tizenéves lányoknak azonnal megtiltották, hogy iskolába járjanak, ellentétben a nemzetközi közösségnek tett ígérettel. A külföld a tálib kormányzat elismerésének egyik fő feltételévé tette a lányok és nők oktatásának biztosítását.
A hatalomátvétel óta a tálibok következetesen érvényesítik a szigorú nemi elkülönítést, és imámokkal váltják fel a hivatásos pedagógusokat .
Tavaly legfőbb vezetőjük, Hibatulla Ahundzáda molla kulcsfontosságú lojálisait, Maulaui Habibullah Agát és Nida Mohamad Nadimot nevezte ki az oktatási, illetve a felsőoktatási minisztérium élére.
A bírálók szerint ők ketten szorgalmasan dolgoztak a nők oktatására vonatkozó tilalom kiterjesztésén, és megpróbálták az iskolákat az indoktrináció eszközévé tenni a tanterv módosításával. Egyes esetekben a modern iskolákat medreszévé (iszlám iskolává) alakították át.
Decemberben a tálibok emelték a tétet azzal, hogy megtiltották az egyetemi oktatásban való részvételt a nők számára.
Legújabb lépésként egy tálib tisztviselő közölte e hónapban, hogy kormánya legalább öt tartományban „dzsihadista medreszéket” hozott létre. Számos iszlamista militáns csoport, köztük a tálibok is ilyen vallási iskolákból érkezve hozták létre mozgalmukat Afganisztánban és a szomszédos Pakisztánban a nyolcvanas években.
Wazsma Toki afgán emberi jogi aktivista, aki különösen a nők jogaival és az afganisztáni oktatás kérdésével foglalkozik, úgy véli, hogy a közelmúltbeli iskolabezárások ténye újabb példa arra, hogy a csoport elhatározta, hogy gyökerestül kiirtja a világi oktatást.
„Medreszévé akarják változtatni az iskolákat” – mondta Toki.
Az ENSZ Gyermekvédelmi Ügynöksége, az UNICEF, amely számos CBE-központot finanszíroz, azt állítja, hogy jelenleg tárgyalásokat folytat a tálibokkal az iskolák átadásának menetrendjéről és a táliboktól némi védelmet élvező afgán civil szervezeteket érintő gyakorlati kérdésekről.
Toki katasztrofális következményeket jósol arra az esetre, ha a tálibok közvetlenül átveszik az irányítást a CBE-központok felett.
„A jövőnk semmisül meg” – közölte.
