Az iszlamista tálib lázadók harminc napon belül körülzárhatják Afganisztán fővárosát, és kilencven napon belül át is vehetik felette az ellenőrzést az amerikai hírszerzés szerint.
A washingtoni védelmi minisztérium egyik illetékese arról számolt be a Reuters hírügynökségnek, hogy az értékelés készítésekor számításba vették a felkelők gyors előrenyomulását az országban a nemzetközi erők kivonásával párhuzamosan.
A névtelenséget kérő tisztségviselő kiemelte ugyanakkor, hogy ez a forgatókönyv nincs kőbe vésve, az afgán biztonsági erők még fordíthatnak a helyzeten.
Az Európai Unió friss jelentése szerint a tálibok jelenleg Afganisztán területének mintegy 65 százalékát ellenőrzik, tizenegy tartomány székhelyét foglalták el vagy fenyegetik. Az iszlamisták szerdán uralmuk alá hajtották az északkeleti Badahsán fővárosát, Faizábádot, így már nyolc tartományi székhelyet ellenőriznek.
Helyi tudósítások szerint heves harcok zajlanak egyebek mellett a déli Kandahár azonos nevű székvárosában is.
A Kabulba vezető utak megteltek, rengeteg civil menekül az erőszak elől a fővárosba. Egyesek attól tartanak, hogy a menekülők között tálib fegyveresek is vannak, akik merényleteket hajthatnak végre a diplomáciai képviseleteknek otthont adó úgynevezett zöld zónában, megfélemlítéssel biztosítva a külföldi erők mihamarabbi távozását.
Gyors harctéri sikerek
Ned Price amerikai külügyi szóvivő leszögezte, hogy a lázadók előrenyomulása és a civilek elleni támadásai ellentétesek a tálibokkal kötött 2020-as megállapodás szellemével, amelyben tartós és átfogó tűzszünetet tűztek ki célul.
Az ENSZ szerint ezernél is több civilt gyilkoltak meg az előző hónapban Afganisztánban. A tálibok tagadják, hogy polgári személyeket támadnának, és független vizsgálatot sürgettek az ügyben.
A radikálisok villámgyors előrenyomulása meglepetésként érte a kabuli kormányt és nemzetközi partnereit. Emberek tízezrei kényszerültek otthonuk elhagyására, az ország pedig humanitárius válság szélére sodródott.
Az erőszak május eleje óta jelentősen fokozódott a dél-ázsiai országban, ekkor kezdték meg a tervek szerint augusztus végéig tartó kivonulás utolsó szakaszát az Egyesült Államok vezette nemzetközi erők. Az amerikai hadsereg középső parancsnokságának (Centcom) tájékoztatása szerint az országban állomásozó katonáik több mint 95 százaléka már távozott.
Az Afganisztán nagy részét 1996 és 2001 között uraló tálibok egyik fő célja a kormány megbuktatása és az iszlám törvénykezés (saría) bevezetése az országban.