Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A top 1% kétszer annyi CO2-t termel, mint az emberiség fele


Greenpeace-tüntetés Horvátországban 2020. június 9.
Greenpeace-tüntetés Horvátországban 2020. június 9.

Egy friss jelentés szerint a bolygó lakosságának tehetősebb része jóval nagyobb arányban felelős a klímaváltozásért, mint a szegényebbek. A világ leggazdagabb 1 százaléka kétszer annyi CO2-t termel, mint a legszegényebb 50 százalék.

Ahhoz, hogy tartani tudjuk a klímacélokat, főleg a legvagyonosabb 10 százaléknak kellene visszavágnia a szén-dioxid kibocsátását.

A világ népességének leggazdagabb egy százaléka kétszer annyi szén-dioxid-kibocsátásért felelős, mint az a 3,1 milliárd ember, aki a Föld lakosságának legszegényebb ötven százalékát teszi ki, derül ki az Oxfam International emberi jogi szervezet legfrissebb jelentéséből.

A jelentéshez 25 év adatait vizsgálta meg egy stockholmi környezetvédelmi kutatóintézet, ugyanis az 1990 és 2015 közötti időszak volt az a periódus, amikor az emberiség megduplázta a CO2-kibocsátását.

A leggazdagabb 1% vs a legszegényebb 50%

A vizsgált időszakban a bolygó népességének leggazdagabb 10 százaléka volt felelős a kibocsátás 52 százalékáért, a teljes szén-dioxid-kibocsátás 15 százalékát pedig a leggazdagabb 1 százalék produkálta. Ezzel szemben az emberiség legszegényebb 50 százaléka a teljes kibocsátás összesen 7 százalékáért felelős.

A párizsi klímaegyezményben meghatározták, hogy mi az a maximális CO2-mennyiség, ami még a légkörbe kerülhet anélkül, hogy 1,5 °C-nál többel növekedne a globális hőmérséklet.

A tanulmány szerint az 1990 és 2015 közötti periódusban a leggazdagabb 10 százalék volt az, aki ennek az úgynevezett klímabüdzsének a harmadát kimerítette. Ezzel szemben a legszegényebb 50 százalék csak 7 százalékot „élt fel” a 1,5 °C-os keretből.

Sanghaji erőmű
Sanghaji erőmű

Háromszoros növekedés a leggazdagabbaknál

A jelentés által vizsgált 25 éves időszakban 60 százalékkal nőtt az éves kibocsátás mértéke, ennek a növekedésnek több mint egyharmadát a bolygó lakosságának legtehetősebb 5 százaléka produkálta. A leggazdagabb 1 százalék teljes kibocsátása háromszor annyit nőtt, mint az emberiség szegényebb felének CO2-kibocsátása.

„A tehetős kisebbség túlfogyasztása pörgeti a klímaválságot, közben a szegényebb közösségek és a fiatalok azok, akik megfizetik az árát. Ez a nagy egyenlőtlenség a CO2-kibocsátásban annak az eredménye, hogy a kormányaink évtizedek óta egy olyan gazdasági növekedési modell mellett állnak ki, amely masszív egyenlőtlenséggel és karbonkibocsátással jár” – mondta Tim Gore, az Oxfam klímaügyi felelőse és a tanulmány szerzője.

Hamar visszetérünk a járvány előtti szintre

Bár a járványügyi lezárások alatt egy kicsit visszaesett a CO2-kibocsátás, a tanulmány szerint hamar vissza fog térni a koronavírus előtti szintre. Ha nem sikerül évről évre csökkenteni a kibocsátást, akkor a 1,5 °C-os keretet tíz éven belül ki fogjuk meríteni.

A tanulmány szerint jól mutatja a kibocsátás egyenlőtlenségét az, hogy 2033-ra akkor is kimerülne a klímabüdzsé, ha csak a legtehetősebb 10 százalék kibocsátása maradna, és a szegényebb 90 százalék teljesen karbonsemlegessé válna.

A szegények isszák meg a levét

Az Oxfam szakértői úgy vélik, hogy máris érezhetőek a klímaváltozás hatásai, pedig még csak 1 fok körül van a globális felmelegedés mértéke. A szervezet szerint a felmelegedés tehető felelőssé az egyre pusztítóbb ciklonok, az Afrikát feldúló sáskajárások, és az Ausztráliában és az Egyesült Államokban tomboló tűzvészek miatt.

A jelentés arra figyelmeztet, hogy bár senki sincs teljesen védve a globális klímaváltozás hatásaitól, mégis a szegények és a marginalizált kisebbségek azok, akik a leginkább elszenvedik a következményeket.

A leggazdagabb 10 százaléknak nagyjából a tizedére kéne visszavágnia a CO2-kibocsátását 2030-ig ahhoz, hogy bármilyen realitása legyen a 1,5 fokos klímacélnak.

„A kormányoknak fel kell lépniük a tehetősebbek CO2-kibocsátása ellen. Ez történhet például adókkal, vagy az olyan szennyező luxusok betiltásával, mint a városi terepjárók vagy a rendszeres repülőutak” – mondta a tanulmány szerzője.

XS
SM
MD
LG