Ahhoz, hogy tartani tudjuk a klímacélokat, főleg a legvagyonosabb 10 százaléknak kellene visszavágnia a szén-dioxid kibocsátását.
A világ népességének leggazdagabb egy százaléka kétszer annyi szén-dioxid-kibocsátásért felelős, mint az a 3,1 milliárd ember, aki a Föld lakosságának legszegényebb ötven százalékát teszi ki, derül ki az Oxfam International emberi jogi szervezet legfrissebb jelentéséből.
A jelentéshez 25 év adatait vizsgálta meg egy stockholmi környezetvédelmi kutatóintézet, ugyanis az 1990 és 2015 közötti időszak volt az a periódus, amikor az emberiség megduplázta a CO2-kibocsátását.
A leggazdagabb 1% vs a legszegényebb 50%
A vizsgált időszakban a bolygó népességének leggazdagabb 10 százaléka volt felelős a kibocsátás 52 százalékáért, a teljes szén-dioxid-kibocsátás 15 százalékát pedig a leggazdagabb 1 százalék produkálta. Ezzel szemben az emberiség legszegényebb 50 százaléka a teljes kibocsátás összesen 7 százalékáért felelős.
A párizsi klímaegyezményben meghatározták, hogy mi az a maximális CO2-mennyiség, ami még a légkörbe kerülhet anélkül, hogy 1,5 °C-nál többel növekedne a globális hőmérséklet.
A tanulmány szerint az 1990 és 2015 közötti periódusban a leggazdagabb 10 százalék volt az, aki ennek az úgynevezett klímabüdzsének a harmadát kimerítette. Ezzel szemben a legszegényebb 50 százalék csak 7 százalékot „élt fel” a 1,5 °C-os keretből.
Háromszoros növekedés a leggazdagabbaknál
A jelentés által vizsgált 25 éves időszakban 60 százalékkal nőtt az éves kibocsátás mértéke, ennek a növekedésnek több mint egyharmadát a bolygó lakosságának legtehetősebb 5 százaléka produkálta. A leggazdagabb 1 százalék teljes kibocsátása háromszor annyit nőtt, mint az emberiség szegényebb felének CO2-kibocsátása.
Hamar visszetérünk a járvány előtti szintre
Bár a járványügyi lezárások alatt egy kicsit visszaesett a CO2-kibocsátás, a tanulmány szerint hamar vissza fog térni a koronavírus előtti szintre. Ha nem sikerül évről évre csökkenteni a kibocsátást, akkor a 1,5 °C-os keretet tíz éven belül ki fogjuk meríteni.
A tanulmány szerint jól mutatja a kibocsátás egyenlőtlenségét az, hogy 2033-ra akkor is kimerülne a klímabüdzsé, ha csak a legtehetősebb 10 százalék kibocsátása maradna, és a szegényebb 90 százalék teljesen karbonsemlegessé válna.
A szegények isszák meg a levét
Az Oxfam szakértői úgy vélik, hogy máris érezhetőek a klímaváltozás hatásai, pedig még csak 1 fok körül van a globális felmelegedés mértéke. A szervezet szerint a felmelegedés tehető felelőssé az egyre pusztítóbb ciklonok, az Afrikát feldúló sáskajárások, és az Ausztráliában és az Egyesült Államokban tomboló tűzvészek miatt.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy bár senki sincs teljesen védve a globális klímaváltozás hatásaitól, mégis a szegények és a marginalizált kisebbségek azok, akik a leginkább elszenvedik a következményeket.
A leggazdagabb 10 százaléknak nagyjából a tizedére kéne visszavágnia a CO2-kibocsátását 2030-ig ahhoz, hogy bármilyen realitása legyen a 1,5 fokos klímacélnak.
„A kormányoknak fel kell lépniük a tehetősebbek CO2-kibocsátása ellen. Ez történhet például adókkal, vagy az olyan szennyező luxusok betiltásával, mint a városi terepjárók vagy a rendszeres repülőutak” – mondta a tanulmány szerzője.
