A svéd NATO-tagság hosszú ideje húzódó megerősítésének előfeltétele, hogy azzal párhuzamosan az Egyesült Államok Kongresszusa lehetővé tegye többtucatnyi F–16-os törökországi eladását – közölte Recep Tayyip Erdoğan.
A hagyományosan semleges Svédország és Finnország tavaly kérte felvételét az észak-atlanti katonai szövetségbe, hogy megerősítse biztonságát az Ukrajna elleni orosz inváziót követően. Ezt a tagállamok mindegyike gyorsan jóváhagyta, kivéve Törökországot és Magyarországot.
Helsinki felvételét végül idén áprilisban lezárták, de Stockholm esetében még mindig nem került pont az eljárás végére. A török elnök hosszas vonakodás után idén júliusban zöld utat adott Svédországnak a NATO-ba bizonyos engedmények fejében, és ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok bejelentette, hogy a kongresszussal egyeztetve előmozdítja az F–16-osok szállítását Törökországnak.
Ehhez kapcsolódóan: Mit nyert Törökország azzal, hogy késleltette a svéd NATO-csatlakozást?
A ratifikáció ügye az ankarai parlament külügyi bizottsága elé került, amely novemberben elhalasztotta a szavazást az indítványról. Ez többek között a katonai szervezet főtitkára, Jens Stoltenberg részéről is éles tiltakozást váltott ki.
Erdoğan pénteki sajtóértekezletén jelezte, hogy a parlament csak akkor fog cselekedni, ha Washington jóváhagyja a vadászgépek és a hozzájuk való alkatrészek eladását.
„Mondhatják, hogy lépni fognak az F–16-osok ügyében, miután átment a kongresszuson, viszont nekem is van parlamentem” – jelentette ki.
„Szövetséges országok vagyunk a NATO-ban, így megtehetik a részüket ezzel egy időben, szolidárisan, és akkor a mi parlamentünk is megteszi a részét. Ez a helyzet” – tette hozzá.
A török elnök arról is beszámolt, hogy nem áll szándékában a közeljövőben találkozni amerikai hivatali partnerével, Joe Bidennel. „Jelenleg nincs napirenden találkozó Biden elnökkel. (…) Ha felhív minket, találkozunk vele, és tárgyalunk bármiről, amiről szükséges” – mondta.
Ehhez kapcsolódóan: „Technikai kérdés” – A svéd NATO-csatlakozásról egy éve húzódó magyar szavazás kronológiája
Tobias Billström svéd külügyminiszter nemrég rámutatott: azt az ígéretet kapta török kollégájától, hogy heteken belül sor kerülhet végre a ratifikációra. Az ügyet azonban azóta sem vette napirendre az ankarai törvényhozás külügyi bizottsága.
A legtöbb elemző úgy véli, hogy a szintén függőben lévő és régóta lebegtetett magyarországi ratifikáció a törökországi folyamathoz van kötve. Ennek megfelel, hogy Orbán Viktor is többször hangoztatta, hogy még Törökország előtt jóvá fogják hagyni a belépést.
Ehhez kapcsolódóan: Svéd külügyminiszter: Törökország heteken belül ratifikálhatja a NATO-belépést
Billström erre is kitért, hangsúlyozva, hogy „a folyamat talán inkább Ankarától függ, mint Budapesttől”. Ennek kapcsán aláhúzta, hogy „fehér füstre számítunk Budapestről, amint felszáll a fehér füst Ankarában”.
