A vas és acél országa 2.0: akkumulátorgyárak és atomerőművek reflektorfényben
A vas és acél országa 2.0: akkumulátorgyárak és atomerőművek reflektorfényben
Hosszú hónapok után kollégánk kiszabadult orosz börtönéből. Mi lesz a Duna élővilágával, ha beindul Paks II.? Miért ragaszkodik a kormány az adófizetők rengeteg pénzét felemésztő akkugyár-nagyhatalmi elképzeléseihez? A hét legnézettebb videóiból és podcastjaiból válogattunk.
A Dunán egyre gyakoribbak az alacsony vízállásos időszakok, ami elég nagy probléma Pakson, mert az atomerőmű reaktorait a Duna vize hűti. A hűtéshez másodpercenként száz köbméter Duna-víz kell, azaz naponta 8,5 millió köbméter, amivel csaknem 3500 versenymedencét lehetne megtölteni. A tervek szerint 2030-tól a 2050-es évekig Paks I. és Paks II. egyszerre üzemelne, ezzel pedig a hűtővízigény másodpercenként több mint duplájára, 220-240 köbméterre emelkedne. Közben a folyóba visszajuttatott hűtővíz átlagosan 8 Celsius-fokkal melegebb, mint amit a reaktorhoz kiszivattyúznak. Paks I. és Paks II. együttes működése esetén azonban még melegebb lenne a visszajuttatott hűtővíz, aminek környezetvédők szerint katasztrofális hatása lenne a Duna élővilágára.
Az akkumulátorgyárak állami támogatása rengeteg közpénzt emészt fel, sok vendégmunkás fog dolgozni bennük, a kormány pedig tíz évre kifizeti a bérüket. A gyárak kedvéért három gázüzemű erőmű épül, és a környezetvédelmi szabályokon is lazítottak – mondja Bucsky Péter, a G7 újságírója.
Oroszország, az Egyesült Államok és több más ország a hidegháború vége óta a legnagyobb fogolycserét hajtotta végre. Összesen tizenhat ember szabadult ki orosz és belarusz börtönökből – köztük Alszu Kurmaseva, a Szabad Európa újságírója.
A hidegháború óta a legnagyobb fogolycsere meghitt pillanatai
1/10Alszu Kurmaseva, a Szabad Európa munkatársa (j) 2024. augusztus 1-jén késő este, több mint egyévnyi orosz fogság után találkozik a családjával a Washington melletti Andrews légi bázison. Az orosz–amerikai újságíró az Oroszország és az Egyesült Államok közötti történelmi fogolycsere részeként térhetett haza
Alszu Kurmaseva, a Szabad Európa újságírója, Evan Gershkovich, a The Wall Street Journal riportere és Paul Whelan egykori tengerészgyalogos amerikai állampolgár, akik történelmi fogolycsere keretében szabadultak orosz fogságból. Mindhármukat ártatlanul és hosszú évekre ítélték el.
Részletek megjelenítéseA részletek elrejtése
2/10A The Wall Street Journal riporterét, Evan Gershkovichot is hazaengedték. Azzal vádolták az orosz külügyminisztérium által akkreditált és a The Wall Street Journal moszkvai irodájában dolgozó Gershkovichot, hogy titkos információkhoz próbált hozzáférni. Gershkovich volt az első amerikai újságíró, akit kémkedés vádjával tartóztattak le Oroszországban
Alszu Kurmaseva, a Szabad Európa újságírója, Evan Gershkovich, a The Wall Street Journal riportere és Paul Whelan egykori tengerészgyalogos amerikai állampolgár, akik történelmi fogolycsere keretében szabadultak orosz fogságból. Mindhármukat ártatlanul és hosszú évekre ítélték el.
Részletek megjelenítéseA részletek elrejtése
3/10Kamala Harris alelnök és Joe Biden elnök üdvözli Paul Whelan volt amerikai tengerészgyalogost, amint leszáll a szabadulókat szállító repülőgépről. Az ötvennégy éves Whelant 2018 decemberében tartóztatták le, amikor Moszkvába látogatott egy barátja esküvőjére. Azzal vádolták, hogy átvett egy pendrive-ot, amely titkos információkat tartalmazott
Alszu Kurmaseva, a Szabad Európa újságírója, Evan Gershkovich, a The Wall Street Journal riportere és Paul Whelan egykori tengerészgyalogos amerikai állampolgár, akik történelmi fogolycsere keretében szabadultak orosz fogságból. Mindhármukat ártatlanul és hosszú évekre ítélték el.
Részletek megjelenítéseA részletek elrejtése
4/10Whelan, aki tizenhat éves börtönbüntetését töltötte kémkedés vádjával – amelyet ő és Washington is visszautasít –, brit, kanadai és ír állampolgársággal is rendelkezik
Alszu Kurmaseva, a Szabad Európa újságírója, Evan Gershkovich, a The Wall Street Journal riportere és Paul Whelan egykori tengerészgyalogos amerikai állampolgár, akik történelmi fogolycsere keretében szabadultak orosz fogságból. Mindhármukat ártatlanul és hosszú évekre ítélték el.
Részletek megjelenítéseA részletek elrejtése
5/10Joe Biden amerikai elnök és Kamala Harris alelnök Kurmasevával és családjával beszélget. A nő férje, Pavel Butorin szintén a Szabad Európának dolgozik. Alszu Kurmaseva mintegy huszonöt évig újságíróként dolgozott a Szabad Európa (RFE/RL) tatár–baskír szolgálatánál, ami, ahogy mondja, „egy pillanat alatt bűncselekmény lett”
Alszu Kurmaseva, a Szabad Európa újságírója, Evan Gershkovich, a The Wall Street Journal riportere és Paul Whelan egykori tengerészgyalogos amerikai állampolgár, akik történelmi fogolycsere keretében szabadultak orosz fogságból. Mindhármukat ártatlanul és hosszú évekre ítélték el.
Részletek megjelenítéseA részletek elrejtése
6/10Kurmaseva átöleli a családját. Kurmasevát 2023 júniusában vették őrizetbe a hatóságok, amikor a rokonaihoz látogatott a közép-oroszországi Tatárföldön. 2024. július 19-én egy tatárföldi bíróság titkos, zárt ajtók mögött zajló tárgyalás után hat és fél év börtönbüntetésre ítélte
Alszu Kurmaseva, a Szabad Európa újságírója, Evan Gershkovich, a The Wall Street Journal riportere és Paul Whelan egykori tengerészgyalogos amerikai állampolgár, akik történelmi fogolycsere keretében szabadultak orosz fogságból. Mindhármukat ártatlanul és hosszú évekre ítélték el.
Részletek megjelenítéseA részletek elrejtése
7/10Késő esti sajtótájékoztató a marylandi támaszponton 2024. augusztus 1-jén. A fogolycserének fontos szereplője Németország, mivel szabadon engedte Vadim Kraszikov FSZB-ezredest. Biden szerint Németország nem kért cserébe semmit. Lengyelország, Szlovénia és Norvégia is szerepet játszott a cserében, mivel az általuk fogva tartott oroszokat is visszaengedtek Moszkvába
Alszu Kurmaseva, a Szabad Európa újságírója, Evan Gershkovich, a The Wall Street Journal riportere és Paul Whelan egykori tengerészgyalogos amerikai állampolgár, akik történelmi fogolycsere keretében szabadultak orosz fogságból. Mindhármukat ártatlanul és hosszú évekre ítélték el.
Részletek megjelenítéseA részletek elrejtése
8/10A harminckét éves Gershkovich 491 napot töltött orosz fogságban. Júliusban tizenhat év börtönbüntetésre ítélték kémkedés vádjával, amelyet az Egyesült Államok és munkaadója, a The Wall Street Journal is elutasított
Alszu Kurmaseva, a Szabad Európa újságírója, Evan Gershkovich, a The Wall Street Journal riportere és Paul Whelan egykori tengerészgyalogos amerikai állampolgár, akik történelmi fogolycsere keretében szabadultak orosz fogságból. Mindhármukat ártatlanul és hosszú évekre ítélték el.
Részletek megjelenítéseA részletek elrejtése
9/10Kurmaseva lányai, Miriam és Bibi, valamint a férje rohan üdvözölni a hazatérő újságírót. A negyvenhét éves anya május 31-i meghallgatásán arról beszélt, hogy a börtönben nem kap megfelelő orvosi ellátást, és nem engedik, hogy beszéljen a gyerekeivel
Alszu Kurmaseva, a Szabad Európa újságírója, Evan Gershkovich, a The Wall Street Journal riportere és Paul Whelan egykori tengerészgyalogos amerikai állampolgár, akik történelmi fogolycsere keretében szabadultak orosz fogságból. Mindhármukat ártatlanul és hosszú évekre ítélték el.
Részletek megjelenítéseA részletek elrejtése
10/10A tizenkét éves Miriam Butorin megöleli nővérét, Bibit, miközben Joe Biden amerikai elnök az Oroszországgal folytatott fogolycseréről beszél a washingtoni Fehér Házban. Biden diplomáciai bravúrként üdvözölte az Oroszországgal végrehajtott fogolycserét
Alszu Kurmaseva, a Szabad Európa újságírója, Evan Gershkovich, a The Wall Street Journal riportere és Paul Whelan egykori tengerészgyalogos amerikai állampolgár, akik történelmi fogolycsere keretében szabadultak orosz fogságból. Mindhármukat ártatlanul és hosszú évekre ítélték el.
Részletek megjelenítéseA részletek elrejtése
Previous slide
Next slide
A hidegháború óta legnagyobb fogolycsere keretében szabadon bocsátott oroszok a németországi Bonnban azt mondták újságíróknak, hogy nem voltak hajlandók aláírni a hivatalos kegyelmi kérvényt, mielőtt elhagyták Oroszországot. Egyikük – az orosz–brit politikai aktivista, újságíró és filmrendező Vlagyimir Kara-Murza, aki a megölt Borisz Nyemcov munkatársa és a Nyílt Oroszország civil szervezet alelnöke volt – viccesnek tartotta, amikor egy börtönőr odatolta elé a nyomtatványt, hogy írja rá a kérvényt.
