Az Alkotmánybíróság (AB) a köztársasági elnök indítványa alapján Alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a december 12-én elfogadott úgynevezett kastélytörvény több pontját, ezért a törvény nem hirdethető ki, az Országgyűlésnek az Alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében újra kell tárgyalnia – közölte pénteken az AB.
A törvényjavaslatot benyújtó Lázár János építési és közlekedési miniszter levélben küldte meg álláspontját az üggyel kapcsolatban, és kérte személyes meghallgatását az Alkotmánybíróságtól. Előzetes normakontroll-eljárásban személyes meghallgatásra irányuló kérelem előterjesztését a törvény nem teszi lehetővé, hivatalból pedig az AB – egyezően eddigi gyakorlatával – nem rendelte el – közölte a testület.
A kastélytörvény alapján állami tulajdonban álló, a kulturális örökség elemeihez tartozó kastélyok, kúriák, udvarházak az állam által ingyenesen tulajdonba vagy vagyonkezelésbe adhatók bármely olyan természetes vagy jogi személynek, aki, illetve amely a törvényben meghatározott bizonyos vállalásokat tesz. Az ingyenesen tulajdonba adott ingatlanon a törvény erejénél fogva a tulajdonszerzéstől számított 99 évig elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn – olvasható az AB közleményében.
A köztársasági elnök indítványa szerint a támadott rendelkezések sértik a jogbiztonság, különösen a normavilágosság követelményét azzal, hogy nem egyértelmű a törvény és más releváns háttérjogszabályok viszonya. Emellett a törvény az eddigi előírásokhoz képest a kiemelten védett vagyon egy részét lényegesen enyhébb szabályozás alá helyezi. Ezek a megengedőbb elidegenítési feltételek a köztársasági elnök szerint tartalmilag nem felelnek meg az Alaptörvény nemzeti vagyon átruházásával kapcsolatos rendelkezéseinek – írták.
Ehhez kapcsolódóan: Lakner Zoltán: Lázár János az eminens fenegyerek
Az AB megállapította, hogy a nemzeti vagyon átruházása körében az Alaptörvény 38. cikke nemcsak a törvényi cél megjelölését és a kivételességet írja elő, de az értékarányosság követelményét is. Ez a rendelkezés a biztosítéka annak, hogy a nemzeti vagyon ne mindenfajta korlátozás nélkül legyen elidegeníthető, hanem csak törvényben meghatározott célból, főszabályként az értékarányosság követelményét érvényesítve – olvasható a közleményben.
A követelmény figyelembevétele alól törvény kivételt tehet, de ilyen esetben igazolásra szorul, hogy a tulajdon átruházása a közérdeket szolgálja-e.
A jogalkotónak egyebek mellett egyértelművé kell tennie, hogy tételesen mely vagyontárgy eshet a szabályozás hatálya alá, és hogy ki szerezhet jogosultságot a megszerzésére. Meg kell határozni továbbá, hogy a jogviszony alatt milyen jogok illetik és milyen kötelezettségek terhelik a jogviszonyban szereplő jogalanyokat, és a jogviszony megszűnését követően mi a nemzeti vagyon sorsa – közölte az AB.
Szintén alkotmányos elvárás, hogy a tulajdonszerzéssel kapcsolatos pályázatok nyilvánosak legyenek. A vizsgált törvény ezekre az alaptörvényi követelményekre – ahogy a köztársasági elnök indítványa is kifejtette – nincs tekintettel – állapította meg az AB.
A törvény az Nvtv.-hez képest a kiemelten védett vagyonelemek tekintetében enyhébb szabályozási rezsimet határoz meg, egyrészt az elidegeníthetővé tétellel, másrészt az ingyenességgel, harmadrészt pedig a potenciálisan bármely jogi személyre és természetes személyre kiterjedő tulajdonszerzői kör meghatározásával.
Az Alkotmánybíróság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a támadott törvényi rendelkezések Alaptörvény-ellenesek, ezért a törvény nem hirdethető ki. A határozathoz különvéleményt csatolt Márki Zoltán alkotmánybíró, továbbá párhuzamos indokolást fűzött Handó Tünde, Horváth Attila, Juhász Imre, Patyi András és Salamon László alkotmánybíró.
