Afganisztán központi, Bámiján tartománya Afganisztán sífővárosaként ismert fenséges hegyei miatt (másrészt az első tálib uralom idején felrobbantott hatalmas Buddha-szobrokról). Egy újabb tálib tiltás miatt azonban a nőket többé nem látják szívesen a sípályákon.
Pedig az elmúlt két évtizedben több száz amatőr és hivatásos síelő indult a hegyekbe, hogy az ország nagy részét sújtó erőszakos cselekményektől távol csiszolja sítudását.
Különösen a lányok és a nők számára jelentett ez a sport menedéket a magasban, lehetőséget adott számukra, hogy élvezhessék az egész világon magától értetődőnek tekintett tevékenységet.
„Boldognak és szabadnak éreztem magam” – mondta a 16 éves Elina Huszaini arról, hogy apjával együtt száguldozott lefelé a Koh-e Baba, egy helyi síközpont lejtőin.
De mint a legtöbb sporttevékenység, a síelés is csak emlék maradt a kilencedikes lány és más afgán lányok és nők számára, miután a tálibok nemrégiben úgy döntöttek, hogy kitiltják őket a lejtőkről.
Afganisztán második telét éli azóta, hogy a szélsőséges csoport átvette a hatalmat. Az új tálib uralom különösen keménynek bizonyult a Huszainihez hasonló síelők számára, mivel a tálibok folytatták a nők jogainak és tevékenységeinek drákói korlátozását. (Hasonlóan ahhoz, amit hírhedt módon első, 1996 és 2001 közötti hatalomra kerülésük idején tettek.)
Az utóbbi időben a tálibok lassan, de biztosan újjáépítették iszlám emirátusukat, megtiltották a tizenéves lányok és nők oktatását és munkavállalását, korlátozták a nők mobilitását és nyilvános szereplését.
A síelés betiltása a legutolsó a lányok és nők számára megtagadott sporttevékenységek között.
„Most már az otthonunkra vagyunk korlátozva” – mondta Huszaini a Szabad Európához tartozó Azadi Rádiónak.
Az iskolába járástól és a sportolástól való eltiltás után újonnan szerzett és nemkívánatos szabadidejében Huszaini hímzést tanul az édesanyjától, hogy kitöltse az otthon múló órákat.
Farahnaz Mohamadi 10. osztályos tanuló, aki egykor arról álmodott, hogy profi síelő lesz, hasonlóan érez, és vele együtt mintegy ötven másik síelő nő Bámiján régióban. „Nagyon unalmas és gyötrelmes – mondta Mohamadi az Azadi Rádiónak. – A tálibok megfosztottak minket az oktatástól és a szabadidő eltöltésétől.”
Bámijánban a tálibok megerősítették a lányok és nők síelési tilalmának hírét. „Női sportolók vannak itt, de nem gyakorolhatják a síelést a hegyekben” – mondta Ziauddin Begzad, a Testnevelési és Sport-főigazgatóság tartományi vezetője.
A tálibok a 2021. augusztusi hatalomátvétel után néhány héttel általános tilalmat rendeltek el a női sportokra, ami számos hivatásos és amatőr női sportolót arra kényszerített, hogy titokban folytassa edzéseit, vagy elmeneküljön Afganisztánból.
Videó: Nők és lányok egy csoportja titkos taekwondoedzéseket tart az afgán fővárosban, Kabulban
Néhányan lehetőséget találtak arra, hogy külföldön folytassák az edzést.
Az afganisztáni női futballválogatott feloszlott, amikor tagjai Ausztráliába menekültek, miután a tálibok visszatértek a hatalomba. Az ország száműzetésben élő labdarúgó-szövetsége azonban elnyerte a FIFA támogatását, hogy a világszervezet visszaállítsa az afganisztáni képviselet jogát a játéktéren. A héten a szövetség bejelentette, hogy hamarosan edzőtábort szervez a női válogatott számára.
A tálibok női sportokra vonatkozó tilalma messze túlmutat az arénákon, még a leghétköznapibb tevékenységekre is kiterjed. Novemberben például a tálibok megtiltották a nőknek, hogy nyilvános edzőtermeket használjanak, és arra biztatták azokat, akik sportolni szeretnének, hogy otthon tegyék.
A következő hónapban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság arra figyelmeztetett, hogy felhagyhat az Afganisztánnal való együttműködéssel, ha a tálibok nem biztosítanak „biztonságos és inkluzív hozzáférést” a női sportolóknak, és nem teszik lehetővé, hogy a nők részt vegyenek a sportigazgatásban.
