Az Európai Bíróság főtanácsnoka szerint több szempontból is az uniós joggal ellentétes az az osztrák szabályozás, amely csökkentené a külföldi munkavállalók szociális támogatását, ha gyermekük nem Ausztriában, hanem szülőhazájában él. A főtanácsnok szerint ilyen alapon nem lehet különbséget tenni, ezért a kérdéses jogszabályt módosítani kell. Magyarok tízezreit érintheti ez a téma.
2019. január 1-jétől Ausztria azon munkavállalók tekintetében, akiknek gyermeke állandó jelleggel egy másik tagállamban tartózkodik, az érintett tagállamban fennálló általános árszínvonal függvényében állapítja meg a családi ellátások és különböző adókedvezmények összegét. Magyarország esetében az úgynevezett hozzáigazítási koefficiens érték 0,562, ami azt jelenti, hogy a magyarok az osztrákokhoz képest közel feleannyival kevesebb szociális juttatást kaphatnak, ha gyermekük Magyarországon él.
Ausztriában igen jelentős számú a külföldi munkavállaló. Tavaly nyári adatok alapján összesen 3,8 millióan rendelkeznek munkaviszonnyal, akik közül 880 ezren külföldiek. Ennek igen jelentős része, 108 ezer ember magyar; ezzel a németek után a magyarok a második legnépesebb migráns munkavállalói tábor Ausztriában.
Brüsszel közbelép
Az osztrák törvénymódosítás kapcsán az Európai Bizottság úgy ítélte meg, hogy az indexálási mechanizmus, valamint az abból következő és főként a migráns munkavállalókat az osztrák állampolgárokhoz képest hátrányos megkülönböztetés ellentétes az uniós joggal. Ezért a bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Ausztriával szemben az Európai Bíróságon. Az ügynek még nincs vége, azonban egy jelentős állomáshoz érkeztünk; az eljáró bírói tanács egyik tagja, Richard de la Tour főtanácsnok ismertette véleményét.
Elöljáróban a főtanácsnok kijelenti: „Ausztriában a más tagállambeli állampolgár munkavállalóknak gyermekük lakóhelyétől függetlenül ugyanolyan családi támogatásokban és adókedvezményekben kell részesülniük, mint amilyenek az osztrák munkavállalóknak járnak, mivel az előbbiek ugyanolyan módon járulnak hozzá az osztrák szociális és adókedvezmény-rendszer finanszírozásához, mint az utóbbiak.”
Jogsértő az osztrák megoldás
Richard de la Tour főtanácsnok felsorolta, hogy mely juttatásokra vonatkozóan kell a bíróságnak kimondania az osztrák szabályozás érvénytelenségét. Ezek szerint a családi támogatás, az eltartott gyermekek után járó adókedvezmény, a családi bónusz plusz, az egyedüli keresőknek járó adókedvezmény, a gyermeket egyedül nevelőknek járó adókedvezmény és a tartásdíj után járó adókedvezmény kiigazítása tartozik ide azokkal összefüggésben, akiknek a gyermekei állandó jelleggel egy másik tagállamban rendelkeznek lakóhellyel. Ez a szabályozás a főtanácsnok szerint ellentétes az uniós joggal.
Az EU-szabályok ugyanis kifejezetten előírják, hogy az olyan családi ellátások, mint az osztrák családi támogatás és az eltartott gyermekek után járó adókedvezmény nem csökkenthető vagy nem módosítható arra hivatkozással, hogy a jogosult családtagjai valamely más tagállamban rendelkeznek lakóhellyel. Ezen ellátások összegének a családtagok lakóhelye alapján történő meghatározása sérti az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogát.
A főtanácsnok emlékeztet arra is, hogy a szociális biztonsági rendszerek uniós szinten létrehozott koordinálásának rendszere azon az általános elgondoláson alapul, amely szerint ha a migráns munkavállaló társadalombiztosítási járulékot és adót fizet valamely tagállamban, akkor ugyanolyan ellátásokban kell részesülnie, mint e tagállam saját állampolgárainak.
Ezenfelül a főtanácsnok megállapítja, hogy az összes szóban forgó kedvezményt és támogatást illetően az osztrák szabályozásban a gyermekek lakóhelyétől függő különbségtétel nagyobb mértékben érinti a migráns munkavállalókat. Márpedig ez állampolgárságon alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül, amely csak akkor fogadható el, ha objektív módon igazolt. Viszont Ausztria egyetlen olyan indokot sem adott elő, amely igazolhatná ezt a közvetett hátrányos megkülönböztetést, így az összeegyeztethetetlen az uniós joggal.
Játék a számokkal
A főtanácsnok felhívta a figyelmet arra is, hogy nem állja meg a helyét az az érvelés, amely szerint ezek a kiadások veszélyeztetnék az osztrák szociális rendszer pénzügyi biztonságát. Az osztrák számvevőszék jelentése szerint ugyanis a gyermeküket hazájukban nevelő migráns munkavállalókkal összefüggésbe hozható családi ellátások költsége a kiadások körülbelül hat százalékát teszi ki. A gond az, hogy az osztrák állam nem tudja ellenőrizni a kifizetések jogosságát. Ezt próbálták áthidalni ezzel a jogszabállyal, amely azonban a főtanácsnok szerint nem EU-konform.
Az ítélet kihirdetése a következő hónapokban várható, a pontos időpontot még nem határozták meg. A főtanácsnoki álláspont nem kötelezi az eljáró bíróságot, ugyanakkor a tapasztalat az, hogy a vélemény és a későbbi döntés azonos tartalmú.
