Izrael és a Hamász háborúja beárnyékolta az Élet Menetét

Szabad Európa, Budapest

2024. május 7.

Tüntetők palesztin zászlókkal és „Állítsuk meg a népirtást Gázában” feliratú transzparenssel várták az Élet Menetének résztvevőit az egykori Auschwitz-Birkenau Emlékmű és Múzeumnál 2024. május 6-án

Holokauszttúlélők és az Izrael elleni október 7-i támadás túlélői is voltak abban a sokezres tömegben, amely hétfőn részt vett az Élet Menetén az egykori auschwitzi haláltábornál, hogy a náci Németország által meggyilkolt hatmillió zsidó előtt tisztelegjen, és ünnepelje Izrael államot.

Idén a menet hangulatára rányomta a bélyegét a gázai háború, amely azután indult, hogy a Hamász októberben végrehajtotta legvéresebb zsidóellenes támadást azóta, hogy Adolf Hitler rendszere megpróbálta kiirtani az egész európai zsidóságot.

A támadás, amelyben a Hamász fegyveresei megöltek mintegy 1200 embert, főként civileket, és körülbelül 250 túszt ejtettek, gyilkos izraeli offenzívához vezetett, amelyben több mint 34 ezer palesztint gyilkoltak meg, Gáza nagy része elpusztult, és emberek százezreit taszította az éhínség szélére.

Izrael gázai offenzívája nyomán palesztinbarát tüntetések szerveződtek, egyebek mellett számos amerikai egyetemen. Izrael és támogatói antiszemitának minősítették a megmozdulásokat, míg Izrael a bírálói szerint ellenfelei elhallgattatására használja a vádakat.

Míg egyes tüntetők a videókon antiszemita megjegyzéseket tesznek vagy erőszakkal fenyegetnek, a demonstrációk szervezői – akik közt zsidók is vannak – azt mondják: ez egy békés mozgalom, amelynek célja a palesztinok jogainak védelme és a tiltakozás a háború ellen.

A lengyelországi Oświęcim városában palesztin zászlókat lengető palesztinbarát tüntetők egy kis csoportja állt az út szélén, amikor az Élet Menete résztvevői izraeli zászlókkal vonultak Auschwitzból a mintegy három kilométerrel arrébb fekvő, másik egykori koncentrációs tábornak helyet adó Birkenauba. A vidék a második világháborúban német megszállás alatt állt, mára a lengyel állam emlékhellyé alakította át az egykori haláltáborokat.

„Ezzel a tiltakozással azt akarjuk mutatni, hogy fejet hajtunk a holokauszt áldozatai előtt is – mondta Omar Faris, a Lengyelországban élő palesztinok egyesületének elnöke. – Ugyanakkor követeljük a háború végét, a népirtás végét.”

A menetet a zsidó naptár szerinti holokauszt-emléknapon tartották. Az őrtornyok és barakkok komorságát az izraeli zászlók kék-fehér színe enyhítette; ez a zsidóság túlélésének ünnepe is volt a népirtás helyszínén.

Az immár 36. alkalommal megrendezett esemény általában több ezer résztvevőt vonz, köztük holokauszttúlélőket, zsidó diákokat, vezetőket és politikusokat. Idén a gázai fogságból szabadult izraeli túszok is csatlakoztak hozzá, ahogy olyan családok is, akiknek szerettei még mindig a Hamász fogságában vannak.

Ehhez kapcsolódóan: Nagy a felelősségünk, mert sok diák soha nem látott még zsidó embert – interjú a Haver vezetőjével

Judith Tzamir németországi holokauszttúlélő 1964-ben költözött Izraelbe. Sokáig kerülte, hogy ellátogasson Auschwitzba, az idei menethez azonban ihletet adott neki, hogy a kibuc, amelyben él, visszaverte a Hamász október 7-i támadását.

„Látja, igyekszem nem mindig gondolni erre. De október 7. nagyon-nagyon keményen visszahozta az emlékét – mondta az Associated Pressnek az egykori haláltábor helyszínén. – Ez volt az a pillanat, amikor eldöntöttem: Rendben, itt az idő, el kell menned Auschwitzba. Hogy lássam, emlékezzek újra.”

Az amerikai egyetemeken végigsöprő palesztinbarát tiltakozásokkal a háttérben Ari Berman rabbi, a New York-i Yeshiva Egyetem elnöke katolikus, evangélikus és történelmileg fekete főiskolák és egyetemek vezetőiből álló delegációt vezetett.

„Az üzenet egyértelmű: valós veszélyeket rejt, ha hagyjuk ellenőrizetlenül áradni a gyűlöletet. Nem kell eljutnunk a marhavagonokig ahhoz, hogy ez esztelen és elfogadhatatlan legyen” – mondta, azokra a marhavagonokra utalva, amelyekkel a német háborús megszállás alatt a táborokba és a halálba vitték a zsidókat.

Szerinte elengedhetetlen, hogy az egyetemi vezetők „hallassák a hangjukat, méghozzá egyértelműen, ha megfélemlítéssel, gyűlölettel és antiszemitizmussal találkoznak. Látjuk ezt az egyetemeken és a főiskolai campusokon, és reagálnunk kell rá.”

Néhány embernek, akik azt tervezték, hogy részt vesznek az Élet Menetén, le kellett mondania a programot, hogy az otthoni tüntetésekkel foglalkozzon – mondta Berman az AP-nak, de azt nem árulta el, hogy kikről van szó.