A súlyos humanitárius és gazdasági válság afgánok millióit sodorta az éhezés küszöbére. Egyre többen fordulnak a virágzó kristálymetamfetamin-ágazat felé, hogy megkeressék a betevőt.
A pusztító humanitárius és gazdasági válság arra kényszerítette afgánok millióit, hogy új bevételi forrás után nézzen. Míg korábban sokaknak az ópiumhoz szükséges mákvirágtermesztés adott munkát, most egy másik kábítószer, a metamfetamin előállítása.
A nyugati világban felturbózta a „kristály” vagy „meth” ismertségét a Breaking Bad (Totál szívás) című sikeres tévésorozat. Az Amerikában játszódó széria is betekintést enged a függők nyomorúságos világába és a szer előállításával összefonódott bűnözésbe.
Afganisztánban akkora a kétségbeesés, hogy az éhezés elkerülése miatt manapság egyre többen fordulnak a virágzó metamfetaminiparhoz.
Közéjük tartozik Ahmad Vali, aki a távoli Ghor tartományban él Afganisztán középső részén. Több ezer társához hasonlóan ő is az efedra gyűjtésével keres pénzt – amely egy olyan, vadon termő növény, amelyből kristálymetamfetamint készítenek.
„Egyelőre ez az egyetlen bevételi forrásunk – mondta a Szabad Európa Azadi Rádiójának. – A hegyekben gyűjtjük és a városban áruljuk.”
A tálibok 2021-es afganisztáni hatalomátvétele súlyosbította a már amúgy is súlyos humanitárius válságot, és gazdasági összeomlást idézett elő. A nyugati adományozók hirtelen leállították a segélyektől erősen függő országnak nyújtott támogatást, és szankciókat vetettek ki az új, el nem ismert kormányra.
Becslések szerint egymillió afgán veszítette el a munkáját, amióta a militáns csoport átvette a hatalmat.
Biztonsági háló?
Az aratók a helyi piacokon kilogrammonként körülbelül öt dollárért árulják az efedrát, egy közönséges gyógynövényt, amelyet a helyiek oman néven ismernek. A felvásárlók, akik többnyire közvetítők, nyereséggel adják tovább.
„Azzal szerzek hasznot, hogy megveszem a szüretelőktől, és továbbadom a nagyobb gyártóknak” – mondta Noor Ahmad ghori forgalmazó az Azadi Rádiónak.
Az efedrát Afganisztánban feltételezhetően több száz metamfetaminlaborban dolgozzák fel. A fehér kristályra emlékeztető drogot ezután a szomszédos országokba csempészik, ahonnan végül Európába és Észak-Amerikába juttatják.
A kristálymethipar 2017 körül indult be, amikor a kábítószer-kereskedők felfedezték, hogy az őshonos efedra gyógynövényből efedrin, a kristálymeth fő összetevője is előállítható.
Afganisztán évtizedek óta a világ legnagyobb ópiumtermelője, szakértők szerint azonban az ország a meth jelentős beszállítójává is vált.
Annak ellenére virágzik a metamfetaminipar, hogy a tálibok 2021 decemberében tilalmat rendeltek el minden tiltott kábítószer termesztésére, előállítására és kereskedelmére.
Szakértők szerint a militáns csoport szemet huny a jövedelmező drogkereskedelem felett. A pénzszűkében lévő tálib kormány szerintük azért nem hajlandó érvényt szerezni a tilalomnak, mert a tiltott kábítószer továbbra is fontos bevételi forrás.
Emellett képtelenek alternatív megélhetést biztosítani annak a több tízezer földművesnek, akiknek túlélése a kábítószer-kereskedelemtől függ – mondták a szakértők.
„Úgy tűnik, hogy a kábítószeripar és a gazdaság egyéb informális aspektusai biztonsági hálóként szolgálnak a tálib hatalomátvétel óta szegénységbe taszított afgánok nagy részének” – mondta a Szabad Európának Graeme Smith Afganisztánnal foglalkozó szerző, a brüsszeli székhelyű International Crisis Group (ICG) agytröszt vezető tanácsadója.
Vahid Hamász, Ghor tartománybeli tálib kormányzó szóvivője azt mondta, hogy a hatóságok komolyan gondolják a kábítószerek felszámolását Afganisztánban, ahol a becslések szerint 3,5 millió kábítószerfüggő él, ami a lakosság mintegy tíz százalékát teszi ki.
Hamász elmondta, hogy a csoport több tonna kábítószert foglalt le, több tucat feltételezett kereskedőt tartóztatott le, és kábítószerlaborokat semmisített meg a tilalom elrendelése óta.
„Ez azt jelenti, hogy éhező embereket megfosztanánk a megélhetéstől, miközben a külföldi adományozók egyre kevesebb segítséget nyújtanak – mondta Smith. – Ez a kettős csapás még több afgán embert sanyargathat.”
A nemzetközi adományozók 2022-ben mintegy hárommilliárd dollár humanitárius segélyt nyújtottak Afganisztánnak. Smith szerint ezt az összeget idén valószínűleg nem érik el.
„Megdöbbentő” szintű termelés
A tálibok évek óta megadóztatják a máktermesztőket és részt vesznek a szomszédos országokba irányuló kábítószer-kereskedelemben.
Az ENSZ becslése szerint az afgán ópiumkereskedelem 2021-ben mintegy 2,7 milliárd dollár bevételt hozott. Egy 2020-as, a NATO megbízásából készült jelentés szerint a tálibok több mint négyszázmillió dollárt kerestek a kábítószeriparból, bár egyes szakértők szerint ezek a becslések túlzók.
Nadzsib Ahmadi, egy korábbi magas rangú afgán kábítószer-ellenes tisztviselő szerint a tálibok a felkelés idején ellenezték a metamfetamin előállítását, és betiltották az általuk ellenőrzött területeken. Elmondása szerint a csoport attól tartott, hogy a metamfetamin csökkentené az ópiumtermesztés és a heroincsempészet adójából származó bevételeiket.
„De a metamfetamin előállítása megnőtt, miután a tálibok visszatértek a hatalomba – mondta. – Most már az ország minden sarkában feldolgozzák a metamfetamint.”
Ahmadi hozzátette, hogy a legtöbb afganisztáni metamfetamint az ország nyugati és északi tartományaiban állítják elő.
„A metamfetamin előállítása elképesztő mértékű, amióta a tálibok átvették a hatalmat – mondta. – Most már az ópiátokkal versenyez.”
