Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn egyhangúlag megszavazta, hogy újabb hat hónapig nyitva maradjon a segélyszállítmányok előtt egy kulcsfontosságú átkelő Törökország és Szíria lázadók uralta északnyugati része között. Szíria szövetségese, Oroszország – sokak meglepetésére – támogatta a határozatot.
António Guterres ENSZ-főtitkár a szavazás után azt mondta, hogy a határokon átnyúló segítségnyújtás „továbbra is nélkülözhetetlen mentőöv marad 4,1 millió ember számára Szíria északnyugati részén”.
Szóvivője, Stéphane Dujarric szerint az ENSZ vezetője hangsúlyozta, hogy a szavazásra akkor került sor, amikor „a humanitárius szükségletek a legmagasabb szintet érték el a konfliktus 2011-es kezdete óta, és Szíriában az emberek kemény téllel küzdenek”.
Minden szem Oroszországra figyelt, amely a múltban tartózkodott a szavazástól, vagy megvétózta a határokon átnyúló segélyszállításokról szóló határozatokat. Arra törekedett, hogy a török határon keresztül Idlib tartomány északnyugati részébe szállított segélyeket a kormány kezén lévő szíriai területekről érkező konvojokkal váltsák ki. A háború kezdeti évei óta Törökország a szíriai lázadók oldalán áll, és támogatja is őket.
Moszkva nehéz döntésről beszél
Vaszilij Nebenzia, Oroszország ENSZ-nagykövete azt mondta, hogy nehéz volt támogatni a határozatot, miközben Szíria északnyugati részét terroristákkal elárasztott enklávénak nevezte. A szavazás, tette hozzá, nem változtat Moszkva azon elvi álláspontján, hogy a határokon átnyúló segélyszállítások – amelyek 2014-ben indultak – ideiglenesek, és a szíriai kormány által ellenőrzött szállításokkal kell felváltani.
Basszam Szabbag, Szíria ENSZ-nagykövete bírálta a nyugati országokat a „humanitárius munka átpolitizálása miatt”, és azt mondta, hogy a nyugati szankciók „súlyosbították a szíriaiak szenvedését”. Azt állította, hogy a kormány keményen dolgozik azon, hogy biztosítsa az alapvető szolgáltatásokat a szíriaiaknak.
Múlt hónapban Guterres a tanácsnak küldött jelentésében arra figyelmeztetett, hogy Szíria amúgy is súlyos humanitárius helyzete egyre romlik. Ha nem újítják meg a segélyszállítmányokat Törökországból Idlibbe, lehet, hogy több millió szíriai nem éli túl a telet – figyelmeztetett.
Az országon belüli, konfliktusvonalakon átívelő szállítások nem helyettesíthetik „méretükben vagy hatókörükben a hatalmas, határokon átnyúló ENSZ-műveletet” – mondta Guterres. Vasárnap egy 18 teherautóból álló konvoj lépett be Idlib térségébe a szíriai kormányerők kezén lévő frontvonalakon keresztül.
Ehhez kapcsolódóan: A populizmus és az autokrata rezsimek elhozták a diktátorok új fajtáját
Az ENSZ szerint mindkét fajta segélyezésre szükség van
A határozat szerint a Biztonsági Tanács „megállapítja, hogy az elkeserítő szíriai humanitárius helyzet továbbra is fenyegetést jelent a térség békéjére és biztonságára”.
Guterres közölte, hogy ki kell terjeszteni a hozzáférést a humanitárius segélyekhez egész Szíriában – mind a határokon átnyúló műveletek, mind a frontvonalakon keresztül történő szállítások révén. Sürgette a Biztonsági Tanács tagjait és másokat, hogy „továbbra is támogassák a humanitárius partnerek erőfeszítéseit a segítségnyújtásban azoknak, akiknek szükségük van erre Szíria-szerte” – mondta Dujarric.
A Biztonsági Tanács eredetileg 2014-ben engedélyezte a segélyszállítmányokat Törökországból, Irakból és Jordániából négy átkelőhelyen keresztül Szíriába, az ellenzék kezén lévő területekre. Ám az évek során Oroszország szövetségese, Kína támogatásával egyre csökkentette ezeknek az átkelőknek a számát, az időkeretet pedig egy évről hat hónapra szállította le.
Az északnyugati Idlib térségében menedéket lelő emberek közül sokan elveszítették a lakóhelyüket a csaknem 12 éve tartó konfliktus miatt, amelyben több százezer ember halt meg, és az ország háború előtti, 23 milliós lakosságának fele új otthont kényszerült keresni.
A Brazília és Svájc által támogatott határozat a következő hat hónapban, július 10-ig teszi lehetővé a segélyszállítmányok szállítását a Bab al-Hava átkelőn keresztül Törökországból.
Ehhez kapcsolódóan: Oroszország, Irán és a szankciókkal sújtott országok: életképes blokk?
Fél helyett egy egész év kellene
A Biztonsági Tanács tíz választott tagja nevében Ecuador ENSZ-nagykövete, Hernán Pérez Loose közölte, hogy a határozat „a szíriai nép égető és sürgető szükségleteire” vonatkozik, de megismételte, hogy „a humanitárius szervezeteknek nagyobb bizonyosságra és kiszámíthatóságra van szükségük”.
Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok nagykövete hangsúlyozta, hogy a mindössze hat hónapos hosszabbítás – miközben megengedi, hogy „a szíriai nép fellélegezzen” – „nehezebbé és költségesebbé teszi a segélyszervezetek dolgozóinak a segélyek beszerzését, kifizetését, tervezését”. De akadályozza az úgynevezett talpra állási projekteket vagy a kritikus funkciók helyreállítását, amelyek segítik a közösségek visszatérését a normális működéshez – ami kulcsfontosságú orosz követelés.
„12 hónapos hosszabbításra van szüksége az ENSZ-nek, humanitárius partnereinknek és a segélyezetteknek is” – mondta. Ezt az álláspontot erősítette Nagy-Britannia, Franciaország és a BT más tagjai.
David Miliband, a Nemzetközi Menekültügyi Bizottság vezérigazgatója megkönnyebbülését fejezte ki a határokon átnyúló segélyek megújítása miatt, ami garantálja a segítséget télre, de hangsúlyozta, hogy a hat hónapos hosszabbítás „ismét rövid lesz”, és júliusban is szükség lesz még a Törökországból érkező szállítmányokra.
Oroszország részéről Nebenzia ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy „nem lesz vita a határokon átnyúló bővítés mechanikus kiterjesztéséről”, hacsak a tanács nyugati tagjai „alapvetően nem változtatják meg” a Szíriának nyújtott segélyekkel kapcsolatos nézeteiket.
Ehhez kapcsolódóan: Oknyomozók: A Kremlhez kötődő szíriai bányászati üzletből profitált a vezető orosz tábornok
Helyreállítási alapok
Azzal vádolta a Nyugatot, hogy nem törődik a szíriai átlagemberek szükségleteivel, és azt a mítoszt táplálja, hogy a határokon átnyúló szállításokat nem lehet kiváltani a frontvonalakon áthaladó konvojokkal. Élesen bírálta a Nyugatot, mondván, hogy Idlib kapja a korai helyreállítási projektekre biztosított pénz felét, miközben a szíriaiak többsége máshol él.
Amellett hogy a frontvonalakon átívelő szállítások fokozását szorgalmazta, Oroszország korai helyreállítási projekteket is sürgetett Szíriában. Guterres decemberi jelentésében közölte, hogy 2021 januárja óta legalább 374 korai helyreállítási projekt valósult meg országszerte, és ezeknek több mint 665.000 közvetlen haszonélvezője volt, de szerinte ennél többre van szükség.
A határozat arra is felszólítja az ENSZ valamennyi tagállamát, hogy reagáljanak Szíria „összetett humanitárius vészhelyzetére”, és tegyenek eleget a szíriai nép sürgető szükségleteinek „a Covid–19-világjárvány mélyreható társadalmi-gazdasági és humanitárius hatásainak fényében”.
Szíriában egy idlibi orvos üdvözölte a hétfői szavazást.
„Az a döntés, hogy meghosszabbítják a határon keresztül érkező segélyt, az egyetlen igazi mentőöv Szíria északi részének, különösen ami az egészségügyi szektort illeti” – mondta Szafvat Sejkuni.
Ha nem hosszabbították volna meg a határozatot, az katasztrófa lett volna a helyiek számára, mert a legtöbb humanitárius szervezet irodájának bezárásához vezetett volna – tette hozzá.
