Az Európai Unió bezárta azt a kiskaput, amely annak ellenére is lehetővé tette az uniós kormányoknak a fegyverexportot Oroszországba, hogy 2014-ben embargót vezettek be, miután Oroszország annektálta az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet. Csak tavaly több tízmillió euró értékben jutott így fegyverekhez Oroszország.
Uniós tagállamok 2021-ben 39 millió euró (14,7 milliárd forint) értékben adtak el fegyvereket és lőszereket Oroszországnak az Európai Bizottság által közölt legfrissebb adatok szerint – ez több mint ötvenszázalékos növekedés 2020-hoz képest, amikor az eladások értéke 25 millió euró (9,4 milliárd forint) volt, ahogy a korábbi években is.
Az Európai Unió 2014 júliusában tiltotta meg a fegyverexportot Oroszországba, válaszul arra, hogy Moszkva annektálta a Krím félszigetet. A szankciók egyik záradéka azonban lehetővé tette a még 2014 augusztusa előtt aláírt szerződések teljesítését.
A nagy védelmi iparral rendelkező országok, például Franciaország és Németország a legnagyobb exportőrök közé tartoztak.
Ezt a kiskaput kezdte el kritizálni néhány uniós tagállam, miután Oroszország február 24-én megkezdte az inváziót Ukrajna ellen, amelyet a Kreml különleges katonai műveletnek nevez.
A Kreml ukrajnai harcának gyengítése érdekében az EU öt körben átfogó szankciókat vezetett be az Oroszországba irányuló exportra, amelyek a védelmi ipar által felhasznált technológia számos részét is érintették.
Az uniós kormányok azonban arról nem tudtak rögtön megegyezni, hogy megszüntessék a fegyvereladásokat érintő kivételt. Csak a múlt héten sikerült ebben megállapodni, és az ötödik uniós szankciócsomag részeként bezárták azt a kiskaput, amely lehetővé tette a fegyverexportot – mondták a Reuters hírügynökségnek uniós diplomaták.
Az EU hivatalos lapjában április 8-án jelent meg az a rendelet, amely törli ezt a mentességet.
Az Európai Bizottság nem említette meg a kiskapu bezárását az ötödik szankciócsomagról szóló nyilvános közleményében.
A szankciók előkészítéséért felelős uniós bizottság nem javasolta az erről szóló módosítást, mert nem volt világos, hogy mind a 27 uniós tagállam támogatja-e – közölték diplomaták.
Egy múlt heti találkozón azonban a küldöttek megállapodtak a szöveg módosításában, miután néhány kormány, köztük Lengyelország és Litvánia ismét bírálatát fejezte ki – mondták a találkozón részt vevő diplomaták.