Az Európai Unió mielőbb bíróság elé kívánja állítani az ukrajnai háború során elkövetett borzalmas bűncselekmények tetteseit, ennek mikéntjéről azonban nincs teljes egyetértés a tagállamok között.
Az EU-s igazságügyi miniszterek pénteki stockholmi találkozóján is napirenden volt a kérdés, ezen belül pedig kiemelten a bizonyítékok gyűjtése és egy új nemzetközi bíróság esetleges felállítása.
„Mindenféleképp elszámoltathatóságra lesz szükség e borzalmas nemzetközi bűncselekmények, az Ukrajnában látott brutalitás, az egyértelmű háborús bűnök esetében” – hangsúlyozta Simon Harris, a találkozó ír részvevője.
Ehhez kapcsolódóan: Brüsszel különleges bíróságon vizsgálná ki az orosz háborús bűncselekményeket
Hasonlóan nyilatkozott Gunnar Strömmer svéd igazságügyi miniszter is, aki leszögezte, hogy senki nem úszhatja meg büntetlenül az effajta háborús bűncselekményeket.
„Rendkívül fontos, hogy megtaláljuk a módját a tettesek felelősségre vonásának” – közölte.
„A kérdés, hogy miként érhetjük ezt el hatékony és gyakorlatias módon” – tette hozzá.
Belga kollégája, Vincent Van Quickenborne új nemzetközi testület felállítására szólított fel a jogsértések kivizsgálására. A szlovák Viliam Karas azonban ez ellen foglalt állást.
Ehhez kapcsolódóan: Egyre gyűlnek az orosz háborús bűncselekmények bizonyítékai
Minden igyekezetük ellenére az illetékeseknek rendkívül nehéz lesz bármilyen orosz parancsnokot vagy politikai vezetőt felelősségre vonniuk. Oroszország nem tagja sem a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC), sem pedig az Európai Uniónak. Még az Európa Tanácsból is kizárták Ukrajna megtámadását követően, de már jóval ezt megelőzően sem hajtotta végre az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteit, sőt egyenesen alkotmánymódosításban tiltotta meg. Emellett Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként vétójoggal rendelkezik, így ellehetetleníthet bármilyen, a világszervezet által vezetett kezdeményezést.
Ehhez kapcsolódóan: Milošević sorsára juthat Putyin? Nemzetközi jogászok válaszolnak
Az invázió februári megindítása után négy nappal az ICC főügyésze bejelentette, hogy vizsgálatot indít az ukrajnai háború során elkövetett jogsértések ügyében 2014-ig visszamenően.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ezt rögtön határozottan elutasította, a Nemzetközi Büntetőbíróság szabályai azonban lehetővé teszik minden részes fél, így Ukrajna számára is, hogy az esetleges háborús bűncselekmények kivizsgálására kérje a nemzetközi törvényszéket.
