Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Az EU–Kína-csúcs fókuszában a nézeteltérések az ukrajnai háború és a kereskedelem kapcsán


Charles Michel, az Európai Tanács és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Hszi Csin-ping kínai államfővel Pekingben 2023. december 7-én
Charles Michel, az Európai Tanács és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Hszi Csin-ping kínai államfővel Pekingben 2023. december 7-én

A találkozó napirendjén lesznek a kétoldalú kereskedelemben tapasztalható egyenlőtlenségek és az ukrajnai háborúval kapcsolatos nézeteltérések – közölte az Európai Bizottság elnöke.

Ursula von der Leyen a Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott tárgyalását megelőzően úgy vélekedett, hogy a feleknek felelősségteljesen kell rendezniük a vitás kérdéseket.

„Kína az EU legfontosabb kereskedelmi partnere. Viszont vannak egyértelmű kiegyensúlyozatlanságok és nézetkülönbségek, amelyeket kezelnünk kell” – szögezte le.

Hszi kijelentette, hogy párbeszéd útján kellene megoldást találni a problémákra, illetve elutasította, hogy az Európai Unió láthatóan egyre keményebb és kompetitívebb Kína-politikára törekszik.

Aláhúzta: „Nem kellene riválisnak tekintenie egymást a két oldalnak a különböző rendszerek miatt, nem kellene visszafogni az együttműködést a verseny miatt, továbbá nem kellene konfrontálódni egymással egyéb nézeteltérések miatt.”

Ehhez kapcsolódóan: Az EU új Kína-politikájának kulcsszava lehet a kockázatcsökkentés

Az értekezletre egy nappal azt követően került sor, hogy Olaszország bejelentette kilépését a kínai Egy övezet, egy út kezdeményezésből, amelynek a világ hét legfejlettebb ipari demokráciáját tömörítő G7-ek közül elsőként lett a tagja, 2019-ben.

Róma a kereskedelem és a beruházások felpörgetését várta, de egyik cél sem valósult meg, sőt az olasz kereskedelmi deficit az utóbbi években húszmilliárd euróról 48 milliárd euróra nőtt Kínával szemben.

Az EU régóta szorgalmazza, hogy Kína nyissa meg jobban a piacát a közösség termékei előtt, hogy ezzel lefaragható legyen a több mint évi kétszázmilliárd dolláros kereskedelmi deficit. Az idei első tizenegy hónap folyamán a kelet-ázsiai ország 458,5 milliárd dollár értékbe exportált a huszonhét tagállamba, az import pedig csak 257,8 milliárd dollár volt.

Pekinget feldühítette, hogy Brüsszel vizsgálatot indított a kínai elektromos járművek állami támogatása ügyében. Azt szeretnék megállapítani, hogy a szubvenciók milyen mértékben torzítják a versenyt ebben a szektorban.

Ehhez kapcsolódóan: Von der Leyen évértékelője: A kínai villanyautók bánhatják az EU öntudatra ébredését

A kínai kormányt emellett az ellen is élesen kikelt, hogy az EU esetleg korlátozni kívánja bizonyos fejlett technológiák kivitelét.

Európa rossz szemmel nézi, hogy Kína szóban semleges álláspontot képvisel az ukrajnai konfliktusban, de gyakorlatilag inkább Oroszországot támogatja, ahelyett hogy befolyását latba vetve előmozdítaná a megszálló erők kivonását.

Ehhez kapcsolódóan: Utolsó pillanatban lemondták az EU-s diplomácia vezetőjének kínai útját

Von der Leyen hangsúlyozta, hogy nagyhatalomként az EU és Kína is globális felelősséggel bír, és közös érdekük a nemzetközi biztonság és a béke.

„Ezért lenne fontos véget vetni az Ukrajnával szembeni orosz agressziónak, és igazságos és tartós békére jutni az ENSZ Alapokmányával összhangban” – fogalmazott.

Hszi csupán annyit mondott, hogy elő kell mozdítani a konfliktusok politikai rendezését, azonban nem említette konkrétan sem az ukrajnai háborút, sem a közel-keleti helyzetet.

Készült az AP tudósításának felhasználásával.
XS
SM
MD
LG