Az Európai Unió kedden elmarasztalta Koszovót egy szerbiai bank hat ottani fiókjának egyoldalú bezárása miatt. Szerinte a lépés negatívan befolyásolhatja az Észak-Koszovóban élő szerb kisebbség életét, és árthat a viszony normalizálásáról folyó koszovói–szerb tárgyalásoknak.
Hétfőn a koszovói rendőrség a szerb dinár fizetőeszközkénti használatát tiltó határozatra hivatkozva zárta be a Posta Takarékbank fiókjait.
Február 1-jétől követeli meg a kormány Koszovóban az ország többi részében használatos euró használatát azokon a területeken is, ahol a szerb etnikai kisebbség van túlsúlyban. A szerb dinár használatát eltörölték.
Pristina körülbelül három hónappal elhalasztotta a lépést az EU és az Egyesült Államok nyomására, akik azzal érveltek, hogy a döntés kedvezőtlenül érintené az észak-koszovói szerb kisebbség tagjait.
Az EU nyilatkozatában „a rendezés szellemével szembeni eszkalációnak” minősítette a lépést, hozzátéve, hogy Koszovó ilyen „nem egyeztetett akciói” a megbékélés esélyét „veszélyeztetik”.
Brüsszel és Washington mindkét országra nyomást gyakorol az Aleksandar Vučić szerb elnök és Albin Kurti koszovói miniszterelnök által tavaly februárban és márciusban megkötött megállapodások végrehajtása érdekében.
Az EU által tető alá hozott rendezési tárgyalásokon nem sikerült előrelépni, különösen azután nem, hogy tavaly szeptemberben lövöldözés tört ki álarcos szerb fegyveresek és koszovói rendőrök között. Négy ember meghalt, a feszültség pedig fokozódott.
Koszovó nagy része eurót használ, annak ellenére, hogy az ország nem tagja az EU-nak. Az ország északi részének főként szerbek által lakott vidékein továbbra is a dinár a fizetőeszköz. Sok ottani szerb támaszkodik a belgrádi kormány anyagi támogatására, amelyet gyakran dinárban, készpénzben kap meg.
„Fenntartható alternatívák hiányában ez negatív hatással lesz a koszovói szerbek és más, Szerbiából érkező pénzügyi utalásokra jogosult közösségek mindennapi életére és életkörülményeire” – áll az EU közleményében.
Josep Borrell, az unió külpolitikai főképviselője szerint veszélyezteti Szerbia és Koszovó esélyeit az uniós csatlakozásra, ha nem sikerül kompromisszumra jutni.
Az EU ismét sürgette Koszovót és Szerbiát, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz.
A szerb erők 1998–99-ben háborút vívtak az albán szakadárokkal az akkori Koszovó tartományban. Mintegy 13 ezer ember halt meg, többségükben albán nemzetiségűek, amíg egy 78 napon át tartó NATO-bombázás ki nem szorította onnét a szerb erőket. Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét, amit Belgrád nem ismer el.
