Az infláció ugrásszerű csökkenését jósolja Magyarországon 2024-re hétfőn bemutatott tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság, a 2023-as átlagosan 16,4 százalékról négy százalékra. A javuló makrogazdasági kilátások ellenére Brüsszel magas, négy százalékot meghaladó államháztartás hiánnyal számol jövőre is.
Mind növekedési, mind inflációs fronton fokozatosan javuló helyzetet jelez előre Magyarországnak hétfőn közzétett tavaszi gazdasági prognózisában az Európai Bizottság. Brüsszel azzal számol, hogy a 2022 második félévében recesszióba forduló magyar gazdaság 2023 második felétől fokozatosan talpra áll a csökkenő energiaáraknak és az infláció gyengülésének következtében, de a GDP növekedése az egész évre kivetítve is jó, ha eléri a fél százalékot (a 2022-es 4,6 százalékos élénkülést követően). Jövőre már 2,8 százalékos gazdasági növekedéssel számol tavaszi előrejelzésében a bizottság, ami jelentősen alacsonyabb a kormány által várt négyszázalékos bővüléshez képest.
A recessziót követő fokozatos fellendülés várható
A testület idén a belső fogyasztás hanyatlásával számol, de 2024-ben már, a reáljövedelmet érintő intézkedéseknek köszönhetően újra növekedésnek indulhat a fogyasztás. Az előrejelzés által átfogott időhorizonton (2022 és 2024 között) a bizottság az alacsony belső kereslet, a szoros pénzügyi kondíciók és a költségvetés konszolidálására irányuló erőfeszítések miatt arra számít, hogy a beruházás továbbra is nagyon visszafogott lesz.
A 2023-ra előrejelzett lassulást követően jövőre újra fellendülhet az export a külső kereslet és a folyamatban lévő működőtőke-befektetéseknek köszönhetően. A gyenge belső kereslet ugyanakkor visszafoghatja az import bővülését, biztosítva ezzel a nettó export GDP-növekedéséhez való pozitív hozzájárulását.
A prognózis arra is rámutat, hogy a súlyos aszály miatt a mezőgazdaság a GDP 1,1 százalékának megfelelő mértékben lehúzta a 2022-es növekedést, de a gabonahozamok helyreállása idén várhatóan pozitívan hat majd a GDP-re. A szárnyaló energiaárak 2022-ben nagyot rontottak a folyó fizetési mérlegen, a GDP 8,2 százalékának megfelelő hiányt eredményezve. A nyersanyag- és alapanyagárak közelmúltbeli csökkenése és az import iránti kereslet mérséklése előreláthatóan visszafordítja idén ezt a trendet, javulást előidézve a folyó fizetési mérlegben.
A jelentés arra is kitér, hogy a munkanélküliség szintje csak szerényen, 4,1 százalékra emelkedett 2023 első negyedévében. Idén várhatóan 4,2 százalékos szintet ér el, mielőtt jövőre négy százalékra csökkenne. A bizottság várakozásai szerint a képzett munkaerő hiánya elhúzódó probléma lesz, amit a népesség elöregedése még jobban felerősít. Brüsszel a nominálbérek dinamikus növekedésével számol idén is, emlékeztetve a minimálbérek 2023-ra tervezett 16 százalékos emelésével. A reálbérek jelenleg a magas infláció miatt csökkennek, ugyanakkor idén ősztől újra növekedésnek indulhatnak.
Ehhez kapcsolódóan: Elemzők: Végre egy kellemes meglepetés az inflációban
Jövőre negyedére mehet vissza a 2023-as inflációs rekord
A bizottság úgy látja, hogy a harmonizált fogyasztóiár-index (HICP) 2023 első negyedévében tetőzött Magyarországon 25,9 százalékkal a benzinársapka tavaly decemberi eltörlését követően. A testület várakozásai szerint a soron következő negyedévekben az inflációs ráta lassulni fog a bázishatások, az alacsonyabb nyersanyagárak, a forint új keletű felértékelődése és a gyenge fogyasztói kereslet miatt. Az infláció éves mértéke így is növekedni fog, a tavalyi 15,3 százalékról idén előreláthatóan 16,4 százalékra (ez az egész EU-ban a legmagasabb), de 2024-ben ugrásszerűen csökkenhet négy százalékra. Ez azon a hipotézisen alapul, hogy az alapvető élelmiszereknél bevezetett ársapkát a kormány nem hosszabbítja meg június után, és a háztartási rezsiárak változatlanok maradnak.
Mint a bizottság rámutat, a növekedési előrejelzést negatívan befolyásolhatja az ország finanszírozási kockázatmutatójának esetleges hirtelen megemelkedése, ami korlátok közé szorítaná a költségvetési politikát. Hasonlóan negatív hatása lenne a gazdaságra az energiaárak növekedésének.
Gondot jelenthet a magas költségvetési hiány
Az előrejelzés aláhúzza, hogy az államháztartás hiánya 2022-ben az energiaválsággal kapcsolatos nyomás és a kormány Covid utáni expanziós költségvetési politikája miatt magas szintet ért el a GDP 6,2 százalékával. Ennél csak egy tagállamban, Olaszországban volt magasabb a deficit, míg Romániában ugyanekkora.
A bizottság előrejelzése szerint az államháztartás hiánya idén négy százalékra csökkenhet egyrészt a nyereségek megadóztatásából, amelyekből GDP-arányosan 1,5 százalékos bevételt vár a kormány, továbbá a magas infláció által generált jelentős bevételeknek köszönhetően.
Az energiaintézkedések vártnál alacsonyabb költségvonzatai és a javuló makrogazdasági kilátás dacára az Európai Bizottságnál úgy látják, hogy a deficit 2024-ben is túlzott mértékű marad a GDP 4,4 százalékával. Ezzel kapcsolatban megemlíti, hogy a magas adósságtörlesztési költségek és a magas inflációval összefüggő kiadási kényszerek miatt a költségvetési kiadások szintje magas marad. Megjegyzi, hogy a magyar konvergenciaprogram tervezete további vágásokat helyez kilátásba a költségvetésből finanszírozott beruházások terén, aminek köszönhetően lejjebb kúszhat a hiány.
A magas infláció és a 2022-es dinamikus növekedés következtében az államadósság GDP-hez viszonyított mértéke 3,3 százalékponttal a GDP 73,3 százalékára esett vissza tavaly. Idén a bizottság szerint az adósságráta 70,7 százalékra csökkenhet, mielőtt 2024-ben újra elkezdene növekedni 71,1 százalékra.
Kedvezőbb uniós kilátások a téli előrejelzéshez képest
Ami az EU-ra vonatkozó előrejelzést illeti, a bizottság téli prognózisához képest valamelyest felfelé vitte a számait, az EU egészére vonatkozóan 0,8 százalék helyett 2023-ban egyszázalékos, jövőre pedig 1,6 százalék helyett 1,7 százalékos átlagos gazdasági növekedést jósolva.
A dokumentum megállapítja, hogy „az európai gazdaságnak sikerült korlátok közé szorítania az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió negatív hatásait, úrrá lett az energiaválságon az ellátás gyors diverzifikálásának és a földgázfogyasztás számottevő csökkenésének köszönhetően”.
Tekintettel azonban arra, hogy az infláció továbbra is magas, a pénzügyi feltételek további szigorodására számít előrejelzésében a bizottság.
